Előfizetés

Különutas felmérés a nők bántalmazásáról

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.25. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Oda-vissza lépeget a magyar kormány a nők elleni erőszak visszaszorításában, de nem ad ki adatokat és a következő évtized női akciótervében meg sem említi a kérdést.
Ma van a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. 1981 óta ilyenkor a Dominikai Köztársaságban meggyilkolt emberi jogi aktivista a Mirabal nővérekre emlékeznek, de mindenhol egyfajta számvetés is készül, hogy az adott ország hogyan áll a nők bántalmazásának megítélésében és megakadályozásában. Nos, Magyarországon meglehetősen felemás a helyzet. Az egyetlen nemzetközi összehasonlításra alkalmas felmérés 2012-ben született, eredményeit két évvel később hozták nyilvánosságra, ebben a közepesnél kevéssel jobb eredményt értünk el. Nemzetközileg elfogadott adat, hogy a nők majdnem fele élete során átél valami számára megalázó, megfélemlítő helyzetet, bántalmazzák, vagy lelkileg gyötrik, netán erőszakkal kényszerítik szexuális kapcsolatra. Más, civil szervezetek által végzett kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett fizikai vagy lelki bántalmazás, erőszak nagyon magas arányban rejtve marad. A legtöbb szakértő egyetért abban: az erőszak alapja, hogy az élet számtalan területén nincs egyenlőség a nemek között, s ez Magyarországon fokozottan igaz. Ahogyan azt korábban a Népszava is megírta, a néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott „A nők szerepének erősítése a családban és a társadalomban” címet viselő, a következő uniós ciklusra szóló magyar akciótervben egyetlen szó sem szerepel a nők ellen elkövetett erőszakról. Ezt Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke már június végén szóvá tette, amikor a stratégiáról az igazságügyi tárca nők jogaiért felelős tematikus munkacsoportja is egyeztetett. Most kérdésünkre hozzátette, hogy levélben is kérték a minisztériumot, hogy az uniós elvárásoknak csak a nők helyzetének komplex kezelésével lehet megfelelni, és nem lehet kihagyni a családon belüli, kapcsolati erőszak kérdését sem, de Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár azzal hátrált ki az érdemi válasz elől, hogy ez a kérdés más megközelítést igényel, mint amit az akciótervnek szánnak. A június 23-án megtartott beszélgetés interneten elérhető emlékeztetője szerint ugyanakkor nem adott részletes magyarázatot, mi lenne a más megközelítés. A tanácskozáson egyébként valamennyi jelenlévő női civil szervezet elfogadhatatlannak nevezte a nők elleni erőszak kérdésének kihagyását az uniós pénzek érkezését is befolyásoló női akciótervből. Külön is szóba került a fogyatékos nők hatványozott kiszolgáltatottsága és az állami segítőrendszer felkészületlensége ilyen esetekben csakúgy, mint a szexuális másságukat vállalóknál, pedig ezek között a párok között is előfordul a kapcsolati erőszak.

A COVID-19 mellékhatása

A járvány első heteiben megugrott az állami és civil segélyvonalakon jelentkezők száma, de május végére nagyjából visszaállt a megszokott mértékre – ez is elhangzott a nők jogaival foglalkozó tematikus munkacsoport nyári ülésén. A civil szervezetek ugyanakkor azt tapasztalják, hogy most megint sokkal nehezebb egy veszélyeztetett nőnek megtalálni a segítséget, mert korlátozottabbak a lehetőségei, hogy elérje a szervezeteket. A kormány állítja, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) és a bántalmazottaknak kiépített átmeneti otthonok elegendő férőhellyel működnek, a civil szervezetek szerint több kellene belőlük.     

Sáfrány Réka is megerősítette, hogy a nők elleni erőszak mértékét, elterjedtségét nem lehet pontosan megítélni, hiszen nincsenek összehasonlítható adatok Magyarországon. A civil szervezetek csak saját tapasztalataikból tudnak kiindulni, a rendőrség és az ügyészség adatbázisai pedig nem összevethetők (lásd a táblázatot). Tisztább képet lehetne kapni, ha hazánk csatlakozna az Eurostat koordinálásában folyó reprezentatív nemzetközi felméréshez, de amikor a Női Érdek rákérdezett erre, az igazságügyi tárca azt válaszolta, hogy egy ehhez kapcsolódó előzetes kutatásban részt vettek, de azt nem találták módszertanilag megfelelőnek a téma feltárására, így egy általuk kidolgozott módszertannal a Családbarát Ország Nonprofit Kft. végez majd felmérést Magyarországon. A civil női szervezeteket összefogó Női Érdek vezetője úgy látja, a kormány azzal is próbálja súlytalanná tenni a nők ellen elkövetett erőszak elleni fellépésüket, hogy egy szintre igyekszik emelni velük a jelenséget tagadó férfiszervezeteket, amelyek állami engedéllyel előadásokat tarthattak például a gyermekvédelemben dolgozóknak azt hirdetve, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak 60 százaléka férfi. Az nem hangzik el, hogy az esetek jelentős részében a bántalmazó is az, vagyis a magyar kormány egyfajta „nemsemleges” megközelítést alkalmaz a családon belüli erőszak kérdésében, ami sokat ront az érintett nők ügyeinek megítélésén például a bíróságok előtt. A magyar igazságszolgáltatás nem áldozat központú, s nem segíti az érintett nőket az sem, hogy Magyarország elutasította a nők elleni erőszak megfékezését célzó isztambuli egyezmény ratifikálását, amely rögzíti, hogy az áldozatok többsége nő.  
Magyarország általában nem teljesít jól a hatalom nélküli emberek támogatásában – jelentette ki kérdéseinkre Horváth Éva. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársa szerint az erőszakot, bántalmazást elszenvedő nők általában is hatalom nélküliek, de ez fokozottan igaz az idős asszonyokra, akiknek még annyi esélyük sincs a rossz kapcsolatból elmenekülni, mint fiatalabb társaiknak.
A családon belüli erőszak elleni fellépésben a magyar politika nem követ egyenes irányt, inkább az előre és visszalépések sorozatából áll a hozzáállása. Születnek előremutató szabályok, ilyen volt a kapcsolati erőszak bevezetése, bár a gyakorlatban nagyon ritkán használják, visszalépés viszont az isztambuli egyezmény elutálása. A pszichológus úgy látja, a közvélemény lassan, de változik, egyre többen tartják elfogadhatatlannak a családon belüli erőszakot, bántalmazást, egyre többen ismerik fel ezeket a helyzeteket és valamivel az áldozatok is tudatosabbak. A pozitív jelek azért fontosak, mert még mindig gyakori, hogy az áldozattal nem megfelelően bánnak például a rendőrök, s emiatt sokszor tesznek panaszt, bár ez újabb teher a számukra. 
Horváth Éva is megerősítette, hogy a civil szervezetek sem jutnak összehasonlítható és egységes adatokhoz a nők ellen elkövetett erőszakos cselekményekről, mert szerinte az állami szerveknek nem olyan fontos ez a kérdés, hogy összefésüljék az adataikat.

Nők ellen elkövetett bűncselekmények 2018-ban

Rendőrség (nők 18+) Ügyészség (mindkét nem) Kapcsolati erőszak 895 339 emberölés 143 84 szexuális erőszak 204 334 Forráa: police.hu/ugyeszseg.hu

Ellopta a vadász fegyverét egy szarvas Csehországban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.24. 21:17
Képünk illusztráció.
Fotó: Daniel Bockwoldt/dpa Picture-Alliance / AFP
Fordítva sültek el a dolgok, most a vad szerzett egy trófeát.
Egy szarvasbikát keres a cseh rendőrség, miután az állat véletlenül elemelte egy vadász puskáját a múlt héten

- írja az MTI.

Az állami hírügynökség szerint az eset az ország déli részén fekvő Ceské Budejovice környékén, Horní Planá település határában történt, ahol egy csapat vadász apróvad után kutatva fésülte át az erdőt. "A szarvast megijesztette egy kutya. Az állat felegyenesedett és a vadász felé rohant, elsuhant mellette és elszakította a férfi kabátjának bal ujját" - írta honlapján a regionális rendőrség. Hozzátették, a vadász bal vállán lógó, szerencsére töltetlen fegyvere rácsúszott a szarvas agancsára és az állattal együtt eltűnt. Nem sokkal később, nagyjából egy kilométerre az incidens helyszínétől egy másik vadász látta az állatot, amelynek még mindig az agancsán lógott a fegyver. A vadászok átkutatták az erdőt, ám nem találták meg a puskát. A rendőrség azóta is keresi a fegyvert. Nemrég Szerbiában, a Vajdaságban történt egy kísértetiesen hasonló eset, amiről a Népszava is beszámolt.  

Ködborította táj lesz szerdán hazánk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.24. 21:13
A pécsi tv torony.
Fotó: Sóki Tamás / MTVA
Köd miatt adott ki figyelmeztetést a meteorológiai szolgálat.
Szerdán túlnyomóan borult, ködös idő várható, csak kevés helyen lehet felszakadozás. Szitálás bárhol előfordulhat. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak a Kisalföldön élénkülhet meg a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -4 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között alakul.
Csütörtökön túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös időre számíthatunk. Többfelé várható szitálás, helyenként szemcsés hó, főként éjjel, illetve délelőtt ónos szitálás is előfordul. Gyenge marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +2, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között valószínű.