Előfizetés

Tovább szívatják a színművészetis tüntetőket - elvehetik a félévüket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.26. 12:14

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Eddig jogszerűtlen volt érvényteleníttetni a félévet. Most már nem az.
Mindent megtesz a kormány, hogy minél kellemetlenebb és lehetetlenebb helyzetbe hozza a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szabadságáért kiállókat. A rendkívüli jogrend miatt már amúgy is fel kellett adni a blokádjukat, ám most előkerült egy szabálymódosítás, ami mintha kifejezetten nekik szólna. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az egyetemek fenntartói érvényteleníthetik a félévet és a tanévet is a rendkívüli helyzetben, amennyiben nem tudnak eleget tenni a tanulmányi kötelezettségeknek. Eszerint ilyen lehet: 
a közegészségügyi, közbiztonsági okból, természeti csapás vagy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet.

Ha ilyen körülményeket tapasztal a fenntartó, akkor az Oktatási Hivatal tájékoztatása mellett "megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatók, illetve nem ellenőrizhetők általa." A passzus a december 8-án lép hatályba és 2021. február 8-án veszti hatályát. 
Frissítés: Az SZFE hallgatói és oktatói közleményben reagáltak a kormányrendeletre. Álláspontjuk szerint intézményükben nem áll fenn sem közegészségügyi-, sem közbiztonsági ok, sem természeti csapás, amely ellehetetlenítené a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítését.

Kultúra a karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.26. 11:00

Fotó: Kassák Múzeum
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.
Rózsa mint jelkép A rózsa több egyszerű virágnál. Egyetemes szimbólum, amely a legkülönfélébb gondolatok és érzések kifejezését tette lehetővé. De hogyan lett a rózsa az édenkert, majd a teremtés harmóniájának szimbóluma? Miért festettek rózsát a felvonulási épületre Knósszoszon? Milyen gyógyszerek alkotórésze volt különböző korokban és helyeken? És mi köze a rózsának az erotikához? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Géczi János a nemrég megjelent A rózsa labirintusa című könyve kapcsán Lipovszky Csenge illatesztétával és Filippov Gábor történész-politológussal. A rózsa rejtvény, amely megfejtésre vár. Az Athenaeum Kiadó és a Líra Könyv Facebook-csatornája, 18.00 Női fotósok A Kassák Múzeum Besnyő Éva fotókiállítása kapcsán E. Csorba Csilla művészettörténész bemutatja az életműhöz méltó nőfotográfusok útkereséseit (Máté Olga, Révai Ilka, Landau Erzsi, Rogi André, Kárász Judit, Kálmán Kata, Ata Kandó) példaként a 20. századi fotótörténetből. Napjainkból visszatekintve ugyanis idejétmúltnak látszik, hogy egy olyan mesterséget vagy művészi pályát, mint amilyen a fényképezés, női vagy férfi hivatásnak tekintsünk. A 19. század végén bekövetkező társadalmi változások, az ambíciók vagy egzisztenciális problémák a nőket munkahely keresésére sarkallták, és közülük többeket a fényképészek műtermébe irányítottak. Kassák Múzeum Facebook-oldala, 18.00 Emlékek útján Tompa Andrea Haza című, negyedik regénye kapcsán beszélget az íróval Szabó B. András lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója. Ráfordulni az otthonról haza vezető útra az egykori osztálytársak hívására nehéz feladatnak ígérkezik a regény főhőse számára, aki bár országot váltott, nyelvet mégsem sikerült. A középkorú íróból nemcsak az utazás, a kaland iránti szenvedély párolgott el, de oda indul most vissza, ahol már nem várja senki, legfeljebb az emlékek, a család még élő tagjai is elköltöztek a városból. Mi történt a harminc év alatt, mióta a regény elbeszélője a kezdeti könnyűséggel és izgatottsággal útra kelt, hogy átélje a saját kalandját, mi történt a többiekkel, akik szétszóródtak a világban, s hogyan boldogultak, akik maradtak a régi hazában? Asztali beszélgetések nevű Facebook-oldalon, 18.00

Nyakukba hullik a háború – Izgalmas és megrázó a Könnyek völgye

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.11.26. 09:30

Fotó: HBO
Az 1973-as jom kippuri háborúról szóló sorozat a történet emberi szemszögből való dramaturgiája kapcsán lett igazán izgalmas.
Kifejezetten merész vállalás, ha valaki az arab-izraeli konfliktusról szeretne forgatni. A téma agyonpolitizált, tele adatokkal és eseményekkel, lexikonnyi szakirodalommal. Úgy tűnik, ezeken a félelmeken igen hamar túllépett a Könnyek völgye mögött álló kreatív csapat és bátorságukra legyen szólva, éppen – a számukra – talán legérzékenyebb témából készítettek sorozatot, jelesül az 1973-as jom kippuri (vagy más nevén, a negyedik arab izraeli harci konfliktus) háborúról, mely számos pontján közel járt ahhoz, hogy Izrael elessen és mint állam megszűnjön. Ennek, persze megvannak az okai, legfőképp, ez már az évadnyitó epizód bevezetőjében elhangzik: az 1967-es hatnapos háborúban Szíriától és Egyiptomtól megszerzett területek nagyon elbizakodottá tették mind az ország katonáit, hírszerzését és vezetőit. Persze, az alkotók nem nagyon engednek minket túl sokat pihenni, egy „Szicília” fedőnevű bázison kezdünk, ahol – szimbolikusan – egy zseni hírszerző fiúcska van, aki nem szeret egyenruhát hordani, kicsit furcsa szerzet és éppen ezért senki sem hisz neki, pedig ő már többször is figyelmeztet a veszélyre. A problémát fokozza, hogy az egyiptomi és szír erők a támadást a jom kippur (engesztelés napja) nevű zsidó vallási ünnep előestéjére időzítették, így a katonák nagy része otthon böjtöl, amikor a csapások elindulnak. Derült égből villámcsapásként érkezik a háború. Több párhuzamos cselekményszálon fut a történet, hiszen becsatlakozunk egy három tanból álló „hadosztály” életébe, akiknél ráadásul két muszlim katona is szolgál – így belső konfliktusok is vannak, amíg lehetséges. A kreátorok és az írók igyekeztek minél jobban lefedni az izraeli társadalmat, így a karakterek szándékoltan „sokszínűek” vallási és társadalmi hovatartozás szempontjából egyaránt. Ami azonban a legnagyobb erénye a szériának, hogy marad a kiválasztott fiatalemberek szintjén, nem akar nagy általánosságokat vagy üzeneteket megfogalmazni, egyszerűen sorsokat követünk, akinek a nyakába hullt egy háború. Mondhatni, már-már a kisemberek hőskultuszát látjuk, de a propaganda bármi jelei nélkül. Ha be kell ülni egy tankba és szembenézni mondjuk a Golán-fennsíkon hússzoros túlerővel, már csak a végletekig feszített izgalmat érezzük és az alapvető emberi érzéseket melyek egyik pillanatról a másikra átértékelődnek a halálközeli szituációkban. Ráadásul az eddig látott négy epizódot mindig sikerült úgy befejezni, hogy azonnal nézni kell(ene) a következő etapot. A teljes évad tíz részes lesz és a tervek szerint lesz második évad is, így most biztos nem jutunk majd el a csaknem egy hónapos háború végére.
Az arab-izraeli konfliktus már számos művészfilmben manifesztálódott az évek során. Gondoljunk csak az Oscar-jelölt Beufort (2007) című drámára, mely Ron Leshem könyvén alapul. Talán éppen ezért íróként és producerként Ron Leshemén jegyzi a Könnyek völgyét, aki olyan zseniális szériák mögött áll alkotóként, mint az Eufória – ez utóbbiból az izraeli után amerikai verzió is készült és a HBO talán legjobb tavalyi sorozata lett. Így, szinte biztos, hogy dramaturgiai problémákkal most sem fog senki szembesülni. Infó Könnyek völgye Bemutatja a HBO Go

Komoly vállalkozás

A sorozat, Izrael eddigi legdrágább televíziós produkciója, héber címe, Saat Neila, a jom kipurt záró imára utal, míg az angol Valley of Tears – Könnyek völgye a jom kipuri háború egyik nagy csatájára, amelyet a Golán-fennsík északi részén vívott meg az izraeli hadsereg néhány alakulata a túlerőben lévő szírekkel.