Előfizetés

A vészhelyzet végéig maradhatnak közalkalmazottak az egészségügyisek

D. A.
Publikálás dátuma
2020.11.27. 16:42

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A belügyminiszter levelében rögzítette, mi az, amiben a kormány kész korrigálni a vitatott szabályokat és miben nem.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt a pártoknak azokra a javaslatokra, melyeket a másfél héttel ezelőtt zajló egyeztetésen az orvosi kamarával megfogalmaztak.  Így például nem akarnak enyhíteni az összeférhetetlenség szabályain vagy azok bevezetési határidejének jelentős csúsztatásában. „Ennek az az oka, hogy a javaslatok ellentétben állnak az egészségügy működésének korrekcióját indukáló egyik alapelvvel, azaz a köz- és magánegészségügy részbeni szétválasztásával kapcsolatos szakpolitikai álláspontjával.” Elfogadták, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony új munkaszerződéseiről szóló tájékoztatásra már túl rövid az idő, ezért a vészhelyzet utánra csúszik a szerződések aláíratása. (Ez egy megengedőbb halasztás, mint a Gulyás Gergely kancellária miniszter által bejelentett, konkrét április elsejei határidő. Ám itt a kormány beleegyezése kevés, hiszen ezt a törvényben december harmincegyedikei határidőt törvényben is módosítani kellene.) Pintér Sándor azt is megírta, függetlenül a jogviszony átírásának határidejétől alkalmazni fogják a bértáblát az egészségügyisekre. A belügyminiszter levele szerint a kormány befogadta azt a javaslatot is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat „békeidőben” csak a Munka törvénykönyve alapján, 44 napra lehessen kivezényelni egy évben (a törvényben 1+1 év szerepelt lehetőségként), viszont ez veszélyhelyzet idejére nem érvényes. Ahogy a 2. pontban azt is rögízi, ez látszik a tegnap ismertetett jogszabályból is, miszerint a pénzügyminiszternek elő kell teremteni 71, 2 milliárd forintot arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok is megkapják azt, amit a többi orvos is megkap majd az új bértábla szerint.

Magyar orvosok Oroszországban vizsgálhatják a Szputnyik V előállítását

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.27. 16:19

Fotó: Borsos Mátyás / KKM
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar szakemberek helyszíni látogatásának lehetősége felgyorsítja az oltóanyag magyarországi használatáról szóló döntést.
A kormány azért dolgozik, hogy a magyar emberek a lehető leggyorsabban biztonságos vakcinához jussanak, mert ez jelenti az igazi megoldást a járvány okozta kihívásokra – mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. Szijjártó Péter, aki Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel egyeztetett, közös sajtótájékoztatójukon köszönetet mondott az orosz kormánynak, hogy Európában elsőként Magyarországnak biztosította a vakcina mintáját. 
– Oroszország most azt a felajánlást tette, lehetővé teszi magyar orvosoknak és szakembereknek, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az oltóanyag előállítását, erre már a jövő héten sor kerülhet

– közölte.

Kifejtette: sok helyen fejlesztenek oltóanyagot tőlünk Keletre és tőlünk Nyugatra is, és egyelőre nem tudni pontosan, mikor melyik vakcina áll majd nagy számban rendelkezésre.
– Ezért a magyar emberekkel szembeni felelőtlenség lenne az, hogy ha valamelyik lehetőségről lemondanánk

– fogalmazott.

Kijelentette: nem engednek semmilyen gyógyszeripari, üzleti lobbinak, akkor sem, ha politikusokat bérelnek fel akár itthon, akár Brüsszelben, akár máshol. Azt mondta, minden lehetőségen rajta tartják a szemüket, mert ez a magyar emberek érdeke. Hozzátette: Magyarországon csak azt a vakcinát lehet használni, amelyet a magyar hatóságok biztonságosnak és hatékonynak tartanak, amelynek a használatára megadják az engedélyt. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a magyar szakemberek helyszíni látogatásának lehetősége felgyorsítja az oltóanyag magyarországi használatáról szóló döntést. Megjegyezte: várhatóan a vakcináért nagy harc lesz, mert kevés helyen állítják elő, de mindenhol szükség van rá.
Az újonnan közzétett eredmények szerint egyébként – a 40 ezer emberen végzett vizsgálatok alapján – 95 százalékos hatékonyságú az orosz oltóanyag, a Szputnyik V (Útitárs). Kétségek azonban világszerte felmerültek a szerrel kapcsolatban, mert a bírálók szerint a Lancet orvosi lapban megjelent korábbi közleményükben az orosz tudósok nem szolgáltattak kielégítő mennyiségű adatot a tesztelésekről. Nemrégiben azonban újabb számok jelentek meg a kísérletekről, amelyeket a Science című lapban közzétett, ezeket elemező cikk szerint már sokkal elfogadhatóbbak. Oroszország már feltételes tanúsítványt kért a WHO-tól az oltóanyagra. A külügyminiszter a megbeszélés másik fő témájaként az energiaellátást jelölte meg. Törekednek arra, hogy minél több forrásból minél több energiahordozót vásároljanak, de Oroszország a jövőben is fontos szerepet játszik majd Magyarország energiaellátásában.
Hozzátette: jövőre kifut a hosszú távú gázvásárlási megállapodás, ezért megindítják a tárgyalásokat a következő időszakra vonatkozóan.

Arról is beszélt, hogy jövő októberre kész lesz az a 15 kilométeres gázvezeték, amely összeköti a magyar-szerb határt a magyar gázvezetékrendszerrel, így újabb útvonalon érkezhet gáz. Közölte: hét magyar vállalat beruházása zajlik Oroszországban a mezőgazdaság, az egészségipar és a vegyipar területén. – A magyar közlekedési gépgyártás eddigi legnagyobb megrendelésének teljesítése pedig jól halad: magyar és orosz vállalatok Egyiptomnak gyártanak vasúti kocsikat – mondta. Mihail Murasko hangsúlyozta: országa szívesen fogadja a magyar szakértőket, hogy megmutassák nekik, miként zajlik a vakcina előállítása és a minőségellenőrzés folyamata. A magyar-orosz együttműködés az egészségipar területén rendkívül jó. – Oroszországnak nagy tapasztalata van a vakcinagyártásban, és a tesztelés is fontos területe az együttműködésnek – jelentette ki. Az orosz egészségügyi miniszter az energetikai együttműködésről azt mondta: a Paks 2 beruházás jó minőségben valósul meg. Az egyiptomi vasúti kocsik gyártását illetően pedig üdvözölte, hogy Magyarország a jelenlegi nehéz körülmények ellenére is tartja az eredeti ütemtervet. A sajtótájékoztató előtt a miniszterek aláírták a gazdasági együttműködési bizottság ülésének jegyzőkönyvét.

Orbán vétója 14 ezer milliárd forint uniós forrástól zárja el hazánkat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.27. 15:15

Fotó: Benko Vivien Cher / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Politikai indokok és a lengyelekkel „közösen vívott hónapok” miatt bizonytalan az európai pénzeső.
Rekordméretű, 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomagot blokkol a magyar és a lengyel kormány; a közös büdzsének ez a két ország az egyik legnagyobb haszonélvezője – írta a hvg.hu annak kapcsán, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő politikai indokokkal blokkolja a pénzek elosztását. A portál az Európai Bizottság nyilvános adatai alapján kiszámolta:
Magyaroroszág 38,8 milliárd eurót (14 ezer milliárd forintot), Lengyelország pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna a közös kasszából.

Ehhez képest a két politikus csütörtöki közös sajtótájékozatóján Orbán Viktor a lengyelekkel közösen vívott hónapokról, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában pedig arról beszélt, hogy nem akar kompromisszumot.   Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének főösszege 1,074 ezermilliárd euró. Az Európai Bizottság hosszú lejáratú kötvényeiből finanszírozott uniós helyreállítási alap összköltségvetése 750 milliárd euró, amelyből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel formájában érhető el. 
Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Orbán Viktor magyar kormányfő tárgyal a Karmelita kolostorban
Fotó: Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Ördög a részletekben

Az Európai Tanács júniusi csúcsát lezáró kompromisszum értelmében Magyarország számára a kohéziós politika keretében (tehát az agrártámogatások nélkül) a 2021–2027 közötti időszakban rendelkezésre álló források összege 2018-as árakon számítva megközelítőleg 19,9 milliárd euró lenne. Ez a jelenlegi, 361 forint körüli euróárfolyammal számolva 7184 milliárd forint. A teljes kohéziós boríték belső eloszlását tekintve megközelítőleg 4,8 milliárd euró érkezne az Európai Szociális Alapból, 11,8 milliárd euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg nagyságrendileg 3 milliárd euró a Kohéziós Alapból származna. Lengyelország részesedése 66,4 milliárd euró. A teljes agrárpolitikai boríték főösszege 11,7 milliárd euró (4224 milliárd forint) lenne, Lengyelország esetében 31,1 milliárd.

Alapok, többletforrások

A „NextGenerationEU” költségvetés tekintetében a legnagyobb volumenű programja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 672,5 milliárd euró összegű, hiteleket és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást tartalmazó keretének legfőbb célja a tagállami beruházások és a reformintézkedések végrehajtásának támogatására. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatások teljes, 312,5 milliárdos keretösszegéből Magyarország a jelenlegi számítások alapján 6,2 milliárd euró (2238 milliárd forint) támogatásra válhat jogosulttá. Lengyelország esetében ez 23 milliárd euró. A Méltányos Átállást Támogató Alap célja a klímasemlegesség elérése: Magyarország az Európai Tanács döntése értelmében ezen alapból összesen 237 millió euró (85,5 milliárd) összegű támogatás felhasználására jogosult, Lengyelország pedig 3,5 milliárdra. A REACT-EU legfőbb célkitűzése, hogy 47,5 milliárd eurós kerettel új többletforrásokkal egészítse ki a 2014–2020-as illetve a 2021-2027-es költségvetés kohéziós politikára fordítható kereteit. Hazánk az előzetes allokáció értelmében a 2021-es évben mintegy 834 millió euró (301 milliárd forint) értékű támogatás felhasználására válhat jogosulttá, a lengyelek 1,556 milliárd euróra.