Előfizetés

Orbán ámokfutásba kezdett: ezúttal a németekkel való gazdasági kapcsolatainkat tette kockára

Latyák Balázs
Publikálás dátuma
2020.11.30. 13:38

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A magyar kormányfő úgy gondolta, hogy jó ötlet lesz beleszállni Martin Schulzba és vele együtt a magyar gazdaság gerincét adó német vállalatokba.
"Martin Schulznak nincs igaza, amikor a sajtó elnyomásával, antiszemitizmussal és haszonleséssel kapcsolatban fogalmaz meg kritikát Magyarországgal szemben. Állításával ellentétben a magyar sajtó szabadabb és sokszínűbb, mint a német. Antiszemitizmus ügyben pedig elképzelhetetlen Magyarországon az, ami Németországban ma is megtörténhet, zsidó személyek nyílt zaklatása és bántalmazása" – közölte hétfő délelőtti, a német politikusnak adott válaszában Orbán Viktor. A magyar kormányfő azután reagált így, hogy német kollégája a Deutschlandfunk rádióban arról beszélt, hogy 
"két kormányzat van, ami évek óta úgy áll az EU-hoz, hogy »menekültek köszönjük nem, pénz köszönjük igen, jogállamisági elv köszönjük nem, pénz köszönjük igen«. Ez a politika azonban nem teszi lehetővé az Unió tartós egységét."

Martin Schulz nyilatkozatában ezen felül kifejtette, az EU által megfogalmazott jogállamisági elvárásokat sokan a belügyekbe való beavatkozásnak titulálják. "Varsó és Budapest is ezt az érvet szajkózza, holott ez egyáltalán nem így van. Ez a mechanizmus ugyanis nem lengyel vagy magyar jog, hanem egy közös irányelv, amit minden tagországnak tiszteletben kell tartania". Lengyelország és Magyarország ugyanakkor szerinte ennek nem tesz eleget, aminek alátámasztására a politikus két példát is megemlített:
"Ha ön Magyarországon olyan kritikus hangú újságíró lenne, akkor nem tehetne fel kritikus kérdéseket anélkül, hogy ne kellene szankcióktól tartania. Vagy ott van annak a lengyel bírónak az esete, akinek a mentelmi jogát felfüggesztették, mert vette a bátorságot, hogy részt vegyen egy kormányellenes tüntetésen."

Ennek a mechanizmusnak véget kell vetnünk, mert mi nem ilyen EU-t szeretnénk – jelentette ki a politikus. Schulz egyébként az interjúban kitért a Soros Györgyöt érintő folyamatos gyűlöletkampányokra is. Ezzel kapcsolatban elmondta, ha Soros úrhoz hasonlóan bárki egy magánegyetemet működtetne Magyarországon, amelynek tananyaga nem felelne meg a magyar kormányzatnak, akkor azt az intézményt antiszemita kampánnyal űznék ki az országból. Orbán Viktor nyílt válaszában persze teljesen másképpen világítja meg a hazai eseményeket, és szerinte Schulz éveken át támadta Magyarországot, mert megvédi határait, és nem fogad be bevándorlókat. A politikus legnagyobb lódítása mégis most az uniós pénzalapokra vonatkozik, miután ő és sok más német is úgy tesz, mintha ők pénzt adnának a szegényebb országoknak, és nettó befizetők lennének. "Pedig éppen fordítva igaz: ők az egységes piacnak nevezett európai gazdasági rendszer nettó haszonélvezői. Az egységes piacon megtermelt profitjuk egy részét adják vissza a többi tagállamnak az Európai Unió költségvetésén keresztül, aminek nagyobbik része ismét náluk szokott kikötni" – írta válaszában Orbán, majd mártírként beállítva hazánkat megjegyzi: ez az európai gazdasági erőviszonyok realitása, és nekünk ezzel kell együtt élni. "De súlyos hipokrácia, ha egyes német politikusok azt várják tőlünk, hogy ezért még hálásak is legyünk." A magyar kormányfő azt is megjegyezte, hogy Magyarország esetében az Európai Unió gazdagabb államai élükön Németországgal évente körülbelül 6 milliárd eurót visznek el különböző jogcímeken, miközben Magyarország az unió költségvetéséből körülbelül évi 4 milliárd eurót kap.
"A helyzet világos. Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk. Ráadásul ez a német fölény nem a németek nagyobb szorgalmának vagy tudásának köszönhető"

– írta Orbán, aki ezen gondolatmenetét azzal magyarázta, hogy Magyarország egésze szovjet megszállás alatt élt, míg Németországnak csak a harmada. Nyugat-Németország 45 évig tőkét halmozhatott fel, mialatt bennünket a szovjet-kommunisták folyamatosan kifosztottak. Az örökölt nyugati versenyelőny ugyanakkor csökken, mert Közép-Európa felzárkózik, és a 2020-as évek végére - részben az Európai Unió konvergenciapolitikájának köszönhetően - beáll az egyenlő versenyhelyzet. Addig is több önuralmat kérünk Schulz úrtól és elvbarátaitól. A miniszterelnök szavai a felzárkózásról meglehetősen érdekesek abból a szempontból, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter pár hete még arról beszélt a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara online rendezvényén, hogy a német vállalatok milyen fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. Elmondása alapján összesen 51 német cég vesz részt a kormány Versenyképesség-növelő Támogatási Programjában, amelynek révén 24 ezer munkahelyet sikerült eddig megmenteni, és további 75 millió euró értékű beruházás készülhet el 35 millió euró állami támogatással. Emellett kifejtette azt is, hogy jelenleg mintegy 3000 német cég 220 ezer embernek ad munkát Magyarországon, a német befektetések értéke meghaladja a 6300 milliárd forintot.

Demeter Szilárd miatt bont szerződést az I. kerület a PIM-mel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.30. 13:30

Fotó: Kovács Attila / MTI
A Budavári Önkormányzat elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan ember vezette intézménnyel legyen szerződése, aki népirtást tagad vagy relativizál.
Felbontja a Budavári Önkormányzat a szerződését a Petőfi Irodalmi Múzeummal Demeter Szilárd miatt – közölte az I. kerület polgármestere Facebook-oldalán.
V. Naszályi Márta a döntést a PIM főigazgatójának Origón megjelent írásával indokolta, amely Európát „Soros György gázkamrájának” nevezte. 
„Bár Demeter visszataszító írását főnökei nyomására azóta tessék-lássék visszavonta, azonban a Budavári Önkormányzat elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan ember vezette intézménnyel legyen szerződése, aki népirtást tagad vagy relativizál. A PIM igazgatója ezzel nemcsak az áldozatok emlékét sértette meg, hanem minden jóérzésű magyar embert”

– állapította meg a kerület vezetője.

Közölte, hogy a szerződést az önkormányzat új vezetése a korábbitól örökölte: évi egymillió forinttal támogatja a PIM által működtetett Mesemúzeumot, az épületet pedig – amely az önkormányzat tulajdona – eddig ingyen bocsátotta a PIM rendelkezésére.
„A programmal szemben nincsen kifogásunk, azonban a Budavári Önkormányzat addig nem hajlandó a PIM-et támogatni, amíg azt Demeter Szilárd vezeti”

– jelentette ki V. Naszályi Márta.

A másik, szintén ingyenes használatba adott helyiségben működő Kortárs Irodalmi Műhelyt a jövőben az önkormányzat kulturális csapata működteti majd.
Demeter Szilárd cikke szombaton jelent meg a kormánypárti Origón, amelyet a PIM főigazgatója később visszavont. Írása hatalmas felháborodást keltett. A Nemzetköz Auschwitz Bizottság alelnöke elítélte Demeter Szilárd antiszemita kirohanását, ahogy az izraeli nagykövetség, a Mazsihisz, illetve a kormányhoz viszonylag közelálló EMIH is. Emellett petíció indult, amelyben neves közéleti szereplők követelik azt, hogy Demeter Szilárd mondjon le minden közéleti funkciójáról.

Müller Cecília: többen gyógyultak meg, mint ahány új fertőzött van

B. V.
Publikálás dátuma
2020.11.30. 12:21

Fotó: koronavirus.gov.hu
Az országos tisztifőorvos szerint óriási eredmény, hogy már 63 860 ember meggyógyult a betegségből.
Hétvégén nyolc vendéglátóhelyet záratott be a rendőrség szabályszegés miatt, így a novemberi korlátozások életbe lépése óta már 85 üzlet húzta le a rolót ideiglenesen az országban – közölte Kiss Róbert alezredes az Operatív törzs hétfői tájékoztatóján. Kifejtette azt is, hogy a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 683 személlyel szemben, míg a kijárási tilalom megszegése miatt 1293 személlyel szemben intézkedett a rendőrség a két nap alatt. Hétvégén 19 826 hatósági karantént rendeltek el, így jelenleg 48 796 karantén van az országban. Müller Cecília országos tisztifőorvos közölte, hogy újabb 5595 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 217 122-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 151, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 4 823 főre emelkedett. Úgy fogalmazott, hogy ez egy viszonylag magas szám, de arra is számítanunk kell, hogy a fertőzések számának növekedésével az elhunytak száma is emelkedik majd. Az aktív fertőzöttek száma 148 439 fő. Az országos tisztifőorvos megállapította, hogy óriási eredmény, hogy már 63 860 ember meggyógyult, és
többen gyógyultak most meg, mint ahány új fertőzöttet regisztráltak.

Hangsúlyozta, hogy nem csak az abszolút számok fontosak, hanem tendenciákat is figyelembe kell venni. Gyógyultnak azt tekintjük, aki három napja tünetmentes, és a tünetei megjelenésétől számítva eltelt tíz nap. Onnantól kezdve közösségbe mehet. Ha valakinél középsúlyosan, vagy súlyosan zajlik a betegség, akkor a háziorvosa nyilvánítja majd gyógyultnak. Ha valaki kórházi kezelés után hazamehet, akkor is a háziorvosával tartja a kapcsolatot, ő dönt a továbbiakról. Kórházban 7734 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 666-an vannak lélegeztetőgépen.   Müller Cecília elmondta, hogy sajnos még mindig emelkedik a fertőzöttek száma, de egyfajta lassulást vesznek észre, és abban bíznak, hogy hamarosan laposodni fog a járványgörbe.  A közelgő ünnepekre vonatozó szabályokról később, december elején döntenek. Müller Cecília kijelentette, hogy ha betartjuk a szabályokat, akkor remélhetőleg mindenki együtt töltheti a karácsonyt a szeretteivel. Arra az újságírói kérdésre, hogy célszerű-e fenntartani az idősek vásárlási sávját, Müller Cecília azt javasolta, hogy az idősek a saját védelmükben vegyék igénybe a kijelölt idősávot.  A járványkórházak számáról és telítettségéről kifejtette, a járványkórház fogalma jelenleg nem értelmezhető, mivel már mindent kórházat bevontak a Covid-betegek ellátásába, így már 78 intézményben látnak el fertőzötteket.
– A leginkább terhelt intézmény a debreceni, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a Borsod Megyei kórház, Semmelweis Egyetem kórházai és a Dél-Pesti Centrumkórház. Ebben a sorrendben

– tette hozzá.

Kitért arra, hogy az összes intézmény bevonásával megnyílt a lehetőség a kapacitás bővítésére az optimális ellátáshoz. Rendkívül leterheltek az egészségügyi dolgozók, mindenki fáradt, rendkívül nagy a többletterhelés az intézményeken, ezért is fontos az, hogy minél kevesebben kerüljenek kórházba. Szerinte egész Európában hatalmas az egészségügyön a nyomás, de Magyarországon bírja a rendszer.