Előfizetés

Meddig szóljon a dal?

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.12.01. 10:00
Az Omega Benkő László és Mihály Tamás halála után templomturnéra indul
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A legendás zenekarok életében töréspontot jelent a tagok halála, ami után önkéntelenül merül fel a kérdés: lehet-e és érdemes-e még folytatni az együtt zenélést.
Egy hete még kérdéses volt, hogy az Omega együttes két kultikus alakja, Benkő László billentyűs és Mihály Tamás basszusgitáros halála után folytatja-e a zenélést a csapat. Azóta viszont már megszületett a válasz: a zenekar menedzsere, Trunkos András elmondta, hogy amint lehetséges, jövő tavaszra egy templomturnét szervez az Omega számára, amelyen a néhány nappal ezelőtt megjelent Testamentum lemez számait és néhány régebbi dalt adnának elő. „A koncertsorozatot az Omega elhunyt tagjai, Benkő László és Mihály Tamás mellett Somló Tamás és Laux József emlékének szenteljük” – mondta az MTI-nek Trunkos. A tizenhetedik stúdiólemez munkálatai már négy éve zajlottak, az album 2020 elejére el is készült, de a koronavírus miatt tolódott a megjelenés. Időközben kiderült, hogy a Testamentum nemcsak tizenötezer példányban jelenik meg Magyarországon, hanem a lemez német kiadója az Egyesült Államoktól Japánig számos országban fogja terjeszteni azt angol és német változatban, valamint tervezik, hogy leforgatnak egy Testamentum-filmet is. Kóbor János pedig azt nyilatkozta, hogy nem a Testamentum lesz az Omega utolsó albuma, már dolgoznak a következőn. Az Omega története tehát folytatódik, sőt elképzelhető, hogy a friss lemezzel egy új korszak nyílik az életműben, de mi a helyzet a többi együttessel, akik az elmúlt évtizedekben szintén elvesztették egy vagy több ikonikus alakjukat? A magyar rock másik emblematikus zenekara, a Locomotiv GT például Somló Tamás 2016-os halála után már nem érezte értelmét a folytatásnak, Presser Gábor a Sláger FM-en mondta el, hogy a volt barátjuk temetése után pár nappal összejött a csapat, amikor Karácsony János kimondta: „Nincs tovább, ez így nem mehet”. A tagok ekkor biztosak voltak benne, hogy mint csapat már nem akarnak Somló nélkül semmit játszani, és nem is kívánnak felvenni helyette mást. „Ez nem jelenti azt, hogy külön-külön ne játszanánk LGT dalokat” – mondta ekkor Presser. „Tiszteletlenség lenne a múltunkkal és a közönséggel szemben is, ha azt mondanám, hogy ezek a dalok nem eljátszhatóak. Viszont mi, együtt, a zenekar tagjai, mi nem tudjuk már őket úgy játszani, ahogy egykor.”  A Benkó Dixieland Band esetében ugyancsak a névadó, dr. Benkó Sándor 2015-ben bekövetkezett halála után merült fel a zenekar jövőjének a kérdése, ők azonban folytatták, de konfliktusba kerültek az alapító fiával. Ifjabb Benkó Sándor az édesapja halála után ugyanis 2016-ban védjegybejelentési kérelmet nyújtott be a Védjegy Hivatalnál, melyről a zenekart is értesítette, amely azonban ezt megtámadta. A jogi procedúrát követően végül az Ítélőtábla visszautasította a védjegykérelmet, ami után szabadon felhasználhatóvá vált a Benkó Dixieland Band név. Az Omega mostani döntéséhez hasonlóan cselekedett a Republic is: Bódi László 2013-as halála után folytatták, Cipő helyére a basszusgitáros Boros Csaba lépett, akire azonban nagy felelősség hárult. „Úgy éreztem, teljesen magamra maradtam, és azzal, hogy frontemberként a zenekar élére álltam, egy nagyon magas küszöböt kellett átlépnem, amivel nehezen küzdöttem meg. Ez egy érzékeny téma, amivel az elmúlt közel hét évben minden egyes nap szembe kellett néznem” – mondta 2019-ben az énekes, akinek egy évébe telt, hogy megtalálja a saját hangját. Boros számára mégis létezik két dal, amelyeket nem tud, és nem is akar előadni, mert az csak és kizárólag Cipőt illeti meg: a 67-es úton és a Fényes utakon. A magyar együttesek mellett a külföldi csapatoknál is hasonló dilemmákkal lehet találkozni. Freddie Mercury 1991-es halálával a Queen élete gyökeresen megváltozott, négy év múlva még kiadták az énekessel készített utolsó Made in Heaven című albumukat, később viszont John Deacon nyugdíjba vonult, míg Brian May és Roger Taylor megalapították a Queen + nevű együttesüket, melynek fellépéseire zenesztárokat hívtak meg, 2004-től pedig Paul Rodgers csatlakozott hozzájuk rövid időre, jelenleg pedig Adam Lambert amerikai énekessel dolgoznak együtt. A Pink Floyd három ikonikus alakja, Roger Waters, David Gilmour és Nick Mason hosszú kihagyás és személyes konfliktusok után 2005-ben még a Hyde Parkban rendezett Live 8 koncerten együtt zenélt, egy év múlva viszont a korábbi tag, Syd Barrett, majd 2008-ban Richard Wright hunyt el. 2014-ben kijött a tizenötödik stúdióalbum, a The Endless River, amely Gilmour elmondása szerint az utolsó a sorban. A lemezhez turnét se rendeztek, Gilmour szerint Wright nélkül már nem volt értelme színpadra lépniük. Nick Mason hamarosan megalapította saját bandáját, Waters pedig 2010 után bejárta a világot a The Wall Live és az Us + Them című produkcióival, melyekkel az együttes aranykorszakát idézte fel. A Nirvana frontembere, Kurt Cobain 1994-es öngyilkosságát követően a banda képtelen volt a zenélést folytatni, Dave Grohl dobos viszont már abban az évben megalapította a saját, azóta világhíres Foo Fighters rockbandáját, a basszusgitáros Krist Novoselic pedig a rövid életű Sweet 75 és Eyes Adrift nevű együtteseket, amelyek megszűnte után folytatta a gitározást, miközben a politika felé is fordult. A Nirvánához hasonlóan a Linkin Park történetében is a frontember öngyilkossága jelentette a töréspontot: a nu-metal együttes frontembere, Chester Bennington negyvenegy évesen 2017. július 20-án felakasztotta magát Los Angeles-i otthonában. A halálát követően az együttes alkotói szabadságra vonult, Mike Shinoda viszont korábban említette, ha Bennington helyére megfelelő embert találnának, akkor folytatnák a közös zenélést. A Linkin Park debütáló albuma, a Hybrid Theory idén októberben lett húsz éves, a jubileum alkalmából megjelent a lemez speciális kiadása, rajta a mindeddig kiadatlan Pictureboard című dallal.   
A Linkin Park a frontember Chester Bennington halála előtt nem sokkal Sopronban lépett fel
Fotó: Mohai Balázs / MTI

„Kedves koronavírus!” – Egymásról és önmagunkról is tanulhatunk a százötven szavas írásokból

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.12.01. 09:45
Tavasszal hirdették meg az „Amigos egy POKET oldalban – avagy barátság a négy fal között” című irodalmi pályázatot
Fotó: POCKET
Kicsi, ám fontos könyv született az Amigos a gyerekekért Alapítvány és a POKET közös irodalmi pályázatából.
„Tegnap péntek volt, ma mégis kedd van, és nem érted. Persze, valójában érted, csak nem akarod. És bár percre pontosan tudod, mióta ülsz itt egyedül a négy fal között, eltöprengsz azon, létezik-e egyáltalán idő; hiszen már Einstein is megmondta, hogy csupán illúzió.” Mohai Szilvia Homo carantenis című írásának kezdősoraival könnyedén azonosulhat bárki, aki az elmúlt hónapokban Magyarországon, vagy a világ más, pandémia uralta pontján él, és mindazok a beteg gyerekek is jól ismerik a távollét és a közösség hiányából fakadó érzést, akik kezelésük során heteket, hónapokat töltenek kórházban. Ebből a váratlanul jött közös tapasztalásból kiindulva hirdette meg tavasszal „Amigos egy POKET oldalban – avagy barátság a négy fal között” című irodalmi pályázatát – a kórházban lévő gyerekeket játékos nyelvtanulással segítő jótékonysági szervezet – az Amigos a gyerekekért Alapítvány és a POKET Zsebkönyvek. A kiírásra néhány hét alatt közel ötszáz írás érkezett, ezek közül a szakmai zsűri – Ott Anna, Zoltán Áron, Vecsei H. Miklós, Mécs Anna, Forgács Péter és Forgács-Fábián Sára – kétfordulós értékelés során válogatta ki az ötven legjobban sikerült írást, amelyek már zsebkönyvekben is olvashatók. Valamint a kötetben található QR-kódokat beolvasva a zsűri kedvenc pályaművei, és a díjazott alkotások a Vígszínház művésze, és a VerShaker alapítója, a kiadvány nagykövete, Zoltán Áron tolmácsolásában is megszólalnak. A kiválasztott százötven szavas művek rendhagyó korlenyomatot képeznek a karantén-időszakról, és segítségül szolgálhatnak a jelenlegi, ismételten embert próbáló, türelmet és fegyelmezettséget igénylő időben. S nem csak hogy megnyugvást jelenthet felismerni, mások is hasonló helyzetekkel, érzésekkel szembesülnek az önként vagy kötelezően vállalt karanténban, gyakran széles mosolyra is húzódhat a szánk, például Biacsics Boglárka írását olvasva: „az otthon ott van, ahol a bögre kakaót mással megoszthatod.” Ahogy ismerős lehet az is, amiről Makó Ágnes vall: „Nem az a para, hogy túl sokba kerül, / Hanem hogy üres a polc. / Nem az a para, hogy túl sok a meló, / Hanem, hogy lesz-e elég.” És Kéri Boglárkához hasonlóan bizonyára többünkben megfogalmazódott már az ötlet, hogy figyelmeztető levelet írjunk „Kedves koronavírus!” felszólítással, vagy tettük fel magunknak félve a – Nánai Hannánál megfogalmazódó – kérdést: „A gondolatainkat ki fertőtleníti le?” A kis méretű, ám tartalmát tekintve annál fontosabb könyvet nem csak a történetek, az Amigos programban résztvevő önkéntes egyetemisták és gyerekek rajzai is színesítik, s az utolsó oldalakat az olvasó is megtöltheti: „Az én karantén naplóm” rész alatt bárki papírra vetheti saját karantén-történetét is. Ha mi is számba vettük már az otthonunk minden apró részletét, tudjuk hány csempe van a fürdőszobában, kilestük titokban, mit csinálnak a könyvek napközben a polcokon, a családi recept alapján a levest is megfőztük, és maradt még kételyünk afelől, hogy mennyi mindent taníthat nekünk ez a kurta-furcsa helyzet önmagunkról, egymásról, és az odafigyelés fontosságáról, mindenképp ajánlott a színes zsebkönyv után nyúlni.

Infó:

Amigos egy POKET oldalban – Barátság a négy fal között Amigos a gyerekekért Alapítvány, POKET Zsebkönyvek 2020 Kapható a POKET zsebkönyvautomatákban és a poketonline.hu weboldalon.

Beosztottjai is elhatárolódnak Demeter Szilárdtól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.30. 20:18
Demeter Szilárd
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
„Intézményeink tekintélye, szakmai hitelessége, a munkatársak morális tartása miatt nyilvánosan is hangot kell adnunk véleményünknek” – áll a nyilatkozatban.
„A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum, a Mesemúzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársaiként elhatárolódunk Demeter Szilárd nyilatkozatától, annak tartalmától, stílusától, a közzététel és a visszavonás módjától”

– írták Facebook-oldalukon a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és tagintézményeinek dolgozói.

Állásfoglalásuk szerint az intézmények a magyar kultúra iránt elkötelezettek és nincsenek alárendelve aktuálpolitikai diskurzusoknak. Hangsúlyozták, a múzeumi munkában kiemelten fontos a szakmai folytonosság, csak évek, évtizedek alatt lehet szert tenni arra a tudásra, amely a gyűjtemény szakszerű megőrzéséhez, feldolgozásához és bemutatásához kell, ezért a történtek után is a helyükön maradnak és végzik feladataikat. 
„Ugyanakkor intézményeink tekintélye, szakmai hitelessége, a munkatársak morális tartása miatt nyilvánosan is hangot kell adnunk véleményünknek”

– zárul a nyilatkozat, amelyet jelen cikk írásának pillanatában a dolgozók többsége aláírt.

A munkatársak között zömében muzeológusok vannak, de rendezvényszervező vagy éppen hangtechnikus is van a névsorban.  Ugyanakkor a 444.hu úgy tudja, Demeter Szilárd hétfő délután egy magyarázkodó köremailt küldött szét a PIM összes dolgozójának. Ebben azt írta, „a lelkiismeretem nyugodt. Soha egyetlen antiszemita sort vagy szókapcsolatot le nem írtam. De még csak nem is gondoltam. A Sor(o)s című írásomban egy fikarc antiszemitizmus sincs.” Úgy gondolja, akik most harsogva követelik a fejét, azok csak azért tesznek így, mert el akarják feledtetni, hogy a baloldal antiszemita jelöltet indított az őszi, borsodi időközin.   
„Hallgatott Vámos Miklós, hallgatott Kepes András, hallgatott Parti-Nagy Lajos is.”

Ezt a hallgatást kompenzálják a verbális lincseléssel. Ugyanakkor megjegyzi, „az ő képmutatásuk és kettős mércéjük nem lehet mentség számomra.” Igazat adott Gulyás Gergelynek, miszerint indulatból nem lehet véleménycikket írni, de ő maga saját bevallása szerint szenvedélyesen szereti a hazáját, nemzetét és kultúráját és ha ezek veszélybe kerülnek, neki kötelessége megvédeni azokat. „Úgy gondolom, hogy a liberális multikulturális utópia is éppen annyira veszélyes, mint a nácizmus és kommunizmus volt.” Arra is tett utalást, hogy csak azt követően fog ismét publikálni, ha otthagyta a múzeum vezetését.
„Márpedig addig vagyok a főigazgató, amíg a fenntartó nem dönt másképp”

– zárja sorait a főigazgató.