Ahogy korábban már bizonyítottuk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványa és a kuratórium jogszerűen nem létezik, mivel csak kormányhatározat van róla, ami nem jogszabály (Dramaturgiai hiba, október 22.). Az intézményre vonatkozó új kormányrendelet pedig újabb jogsértéseket alapoz meg.
A félév megsemmisítésének lehetősége több szempontból is magasabb jogot sért. A félév elfogadhatósága törvényi szabályozáson alapul, melyet alacsonyabb normával, pl. kormányrendelettel nem lehet felülírni. Ennek jogi értelemben semmi köze a járványhoz. Mivel a hallgatóság már megindította a jogi eljárást, ezért folyamatban lévő ügyre ez a kormányrendelet jogszerűen nem vonatkozhat. Ha mégis, az sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, egyúttal belenyúl egy folyamatban lévő eljárásba.
Diszkriminatív, mivel egyértelműen személyre (jogi személyre) szóló jogalkotás, és más oktatási intézményre nem vonatkozik ez a szabályozás. A halasztó hatály kizárása sérti a jogorvoslathoz fűződő jogot, a védekezéshez fűződő jogot, a tisztességes eljárás elvét, a kiszámíthatóságot, az előreláthatóságot, az egyértelműséget, mindezek által a jogbiztonságot. Hiányzik a felkészülési idő, amely ugyancsak alkotmányos alapjog. Ráadásul az esetleges későbbi pernyerés ellenére sem lehet az így elvesztett évet "visszakapni", ami helyreállíthatatlan károkat okoz az érintetteknek.
Mindezeken felül rögtön a legradikálisabb megoldást választják: nem arra alkotnak szabályozást, hogy a fenntartó hogyan tudjon meggyőződni az órák megtartásáról. Kizárólag szélsőséges megoldásokban gondolkodnak, az ok-okozati összefüggések jogilag aránytalanok. A vis maior helyzetet is a hallgatók joghátrányára veszik figyelembe és alkalmazzák. Kizárólag az egyik oldal álláspontjára vannak tekintettel, ami jogtalan joghátrányt okoz, jogi szabályozás által.
Az ügyben több alkotmányos jogsérelmet is megvalósítanak a kormányrendelettel, melyeket még veszélyhelyzetben sem lehet felülírni. A kormány amúgy veszélyhelyzet esetére is kizárólag törvényi szabályozásokat enged felülírni, alkotmányos jogokat nem. De ez is csak olyan törvényekre vonatkozhat, amelyek a veszélyhelyzet elhárításával, felszámolásával vannak összefüggésben, azokra nem, amelyeknek a veszélyhelyzethez – jogi értelemben – semmi közük nincs.
Ugyanakkor a törvényi szabályozások kormányrendelettel történő felülírása is csak átmeneti szabályozásokat tesz lehetővé, legalábbis alkotmányos keretek között. Ez a mostani kormányrendelet viszont az elvesztett (és elvett) félév tekintetében végleges állapotot okoz, mely nem áll helyre a járvány valamikori megszűnésével.
Már megint olyan szabályt alkottak, amely esetében nem gondolták végig sem azt, hogy mit okoznak, sem azt, hogy magasabb jogokat sértenek, ahogy azt sem, hogy a problémát nem oldják meg vele, csak tovább eszkalálják. Az SZFE hallgatóinak immár magát a kormányrendeletet is támadniuk kell, ha eredményesen akarnak kijönni az ügyből.