Előfizetés

Nem megy a távolságtartás a boltokban

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.12.02. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Egymást érik a nyugdíjasok a számukra fenntartott vásárlási idősávon túl is a nagyobb élelmiszerüzletekben. Persze ez nem tilos: Orbán Viktor miniszterelnök is kihangsúlyozta, és a vonatkozó kormányrendelt is úgy fogalmaz, hogy a 65 éven felüliek bármikor szabadon vásárolhatnak. Amit pedig nem büntetnek, arra úgy látszik Magyarországon még a járványhelyzetben is kevésbé ügyelnek az emberek. Erre utal annak a kutatásnak az eredménye is, amelynek során októberben és novemberben több mint 5 800 európai üzletet, köztük 103 magyar boltot mértek fel 15 országban a világ legnagyobb próbavásárlásokkal foglalkozó cégeket tömörítő szervezetének (Mystery Shopping Providers Association - MSPA) szakemberei. Az eredmények szerint a Magyarországon akár boltbezárással is szankcionálható maszkviseléssel kapcsolatos problémákra a hazai üzletek 14 százalékában derült csak fény, szemben a 25 százalékos európai átlaggal. A távolságtartás viszont európai átlagban csak az üzletek ötödében jelent gondot, miközben Magyarországon a boltok majdnem felében se a személyzet, se a vásárlók nem tartják a 1,5 métert - írja az MSPA. Eközben november első felében ismét ellepték az üzleteket a vásárlók. A KSH november 1-13. közötti időszakra vonatkozó heti monitor adata szerint 4,1 százalékkal nőtt a bolti kiskereskedelem forgalma az egy évvel ezelőttihez képest. Az áprilisi 10 százalékos zuhanás óta ekkora növekedést még nem tudtak produkálni a boltok. A legjobban persze a gyógyszertári vásárlások húzták fel a forgalmat: itt az online kassza adatok szerint 35 százalékkal ugrottak meg a költések. A nem szakosodott vegyes bolti kiskereskedelem 12 százalékkal, az élelmiszer, ital, dohányáru kategória 6,8 százalékkal tudott bővülni. Továbbra is 7,1 százalékos mínuszban van viszont az üzemanyag kiskereskedelem. Karácsony előtt alig több mint egy hónappal a kulturális, szabadidős cikkek – könyv, játék, sportszer - forgalma pedig kerek 20 százalékot zuhant. Ebben az időszakban ugyanakkor - 3 nap kivételével - még nem kellett 19 órakor bezárniuk a boltoknak. Ezt november 11.-től rendelte el a kormány, azóta a 120 ezer üzletből 30 ezernek korábban kell lehúznia a rolót (a többi addig sem tartott 19 óra után nyitva). Hogy ez a kisebb vásárlóerővel bíró 65 éven felüliek számára fenntartott idősávval együtt hogyan hat majd a forgalomra, egyelőre nem tudni. A rövidebb nyitva tartás a Blokkk.com szerint ugyanakkor a dolgozói létszám újragondolását indokolhatja, többeket részmunkaidőre sorolhatnak át. A tavasszal elküldött dolgozókat őszre már pótolták az üzletek. Szeptemberben így összesen 207 ezren dolgoztak az 5 fősnél nagyobb kiskereskedelmi vállalkozásoknál, de ez még mindig nem érte el a februári 212 ezres szintet. A szakportál gyűjtése szerint most látványosan kevesebb dolgozót keresnek az üzletek. A nagyobb élelmiszerláncoknál szeptemberben még 281, novemberben csak 22 álláshelyet hirdettek meg, a nagyobb drogériák, bútorboltok, barkácsüzletek a szeptemberi 109 után csak 43 új munkatársat keresnek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a szeptemberi 461 után most csak 283 álláslehetőséget kínál a kereskedelemben.    

Berobbant a hidrogén

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.01. 21:32

Fotó: ALEXANDER KIRCH
A várható légszennyezési tilalmak miatt aggódó gázszállító- és tárolócégeknek szolgálhat jövőképet az "áram tárolására" szolgáló, jól ismert gázfajta.
A hagyományos energiacégek nem nézik ölbe tett kézzel, hogy főbb termékeik forgalmazását azok környezetszennyező tulajdonságai miatt hamarosan betiltják – összegezhető a Budapest Energy Summit elnevezésű, tegnap harmadik alkalommal - ezúttal online formában - megtartott angol nyelvű, nemzetközi konferencia fő üzenete. Az eseményen alapvetően a hagyományos energiaágazat - azon belül is főképp a gáz- és a villamosenergia-ipar – fejthette ki a világfolyamatokkal kapcsolatos véleményét. (Az éghajlatvédelem a szintén a White Paper Consulting által szervezett Budapest Climate Summit elnevezésű nemzetközi konferencia fő témája.) A magyar kormány és az Európai Unió eltérő szemléletét nem is érzékeltethette volna élesebben az elsőként felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, majd rögtön utána Kadri Simson, az Európai Bizottság energetikáért felelős, észt nemzetiségű biztosa közötti tartalmi különbség. Igaz, az energetika területéről Szijjártó Péter csak a gázvezetékekért „felel”, de míg a magyar miniszter arról beszélt, hogy egyre több cső köti össze Magyarországot a szomszédaival, addig az uniós biztos elsősorban a környezetvédelmi átállás szükségességét hangsúlyozta. A cél, hogy 2050-re, legalábbis az EU-ban, megszűnjön az üvegházgáz-kibocsátás. (Ezt nevezik „nettó zérónak”, ami azt jelenti, hogy a térség legalább annyi légszennyező anyagot köt meg, mint amennyit kibocsát.) Ehhez pedig elsősorban az energiatakarékosság és a megújuló energiafelhasználás fokozását sürgette. A biztos szerint a folyamat élénkíti a gazdaságot és munkahelyeket teremt, de segíteni kell azokat is, akiket az átalakítás közvetlenül kedvezőtlenül érint. Bár a két fél nem mondott ellent egymásnak – hisz az EU is támogatja a gázpiacok élénkítését -, a keleti tagállamokat elsősorban az orosz ellátás egyeduralmától féltik. Szijjártó Péter egy viszonylag kis mennyiségű – bár elsősége okán kétségkívül történelmi – horvát beszállításon kívül a magyar-szerb gázösszeköttetés fejlesztésével is elbüszkélkedett. (Bár szavai szerint ez az azeri és közép-ázsiai gázforrásokhoz nyit utat, a valóság ezzel szemben, hogy a vezetéken a tervek szerint elsősorban – illetve eleinte kizárólag – orosz gáz érkezne.) Emellett azt is hangsúlyozta, hogy nem engednek beleszólást a magyarországi energiatermelésbe, így különösen az atomtechnológia használatába. (Ezt az EU eddig sem akadályozta, amiként Kadri Simson sem említette.) Kétségkívül közelebb állt az uniós elképzelésekhez a témáért főképp felelős innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. kaderják Péter szavai szerint hamarosan megnevezik azt az öt nyertest, akik támogatást kapnak az áram gázzá alakítását célzó, négymilliárd forint keretösszegű kiírásukon. Ezen túlmenően Kaderják Péter az Orbán-kormány éghajlatvédelem szempontjából kedvezőnek nevezhető, vagy annak látszó erőfeszítéseit mutatta be. Így kitért az új energiatakarékossági ösztönzőrendszerükre, ami a kereskedőket szorítaná lakossági hatékonysági beruházásokra. Nem maradhatott el az EU-tagállamok 1990-hez képest már elért üvegházgáz-kibocsátási összehasonlítása sem. (Pedig, mivel a listát volt szocialista államok vezetik, az „eredmény” sokkal inkább az ex-szovjet térség iparának összeomlására, semmint környezetvédő erőfeszítésekre vezethető vissza. Az EU által használt, ránk nézve kedvezőtlenebb, 2005-ös alapú összehasonlítás nem szerepel a kormány bemutatóin.) Mindenesetre Kaderják Péter itt is rögzítette: Magyarország 2050-re - a többi tagállam vállalásához hasonlóan – kibocsátásmentességet ígér. A koronavírus-válság miatt csak a megújulóenergia-piac nem csökkent - közölte Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza a szervezet helyzetelemzéseket és előrejelzéseket tartalmazó, frissített jelentése alapján. A jövőben a legnagyobb visszaesést értelemszerűen a szénipartól várják. Az olaj-, gáz- és nukleáris ipar kilátásai viszont ingadozók. A gazdaság magára találásának ütemében középtávon nőhet az olaj iránti kereslet, a kevéssé szennyező gáz pedig könnyen kiegészítheti a megújulók kiszámíthatatlan termelését. Ám a világ államainak jelenlegi vállalásai messzemenőkig nem elegendők a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai eléréséhez. További szigorítások pedig értelemszerűen befolyásolhatják a különböző energiahordozók iránti keresletet. A konferencia elején felszólaló William D. Magwood IV, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet mellett működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója kiállt az atomenergia mellett, ami szerinte jól kiegészíti a bővülő szerepű megújulókat. A gázágazatot ugyanakkor olyan komoly szerepű felszólalók jellemezték, mint az orosz állami gázvállalat, a Gazprom nemzetközi osztályvezetője, Dmitrij Kandoga, vagy az iparág másik nagy szereplője, a Novatek elnökhelyettese, Mark Gyetvay, Kapitány István, a Shell globális elnökhelyettese, valamint - számos más nemzetközi szakvállalat és elemzőcég képviselői mellett - a főleg gázzal kereskedő, svájci-magyar MET, a Mol-hátterű hazai gázvezetékcég, az FGSZ, az állami MVM tulajdonában álló gáznagykereskedő és tárolócég vezetői is. Több Egyesült Államokbeli megszólaló - így mások mellett Kurt Donelly energetikai helyettes államtitkár - is a várhatóan Joe Biden vezetése alatt álló, a környezetvédelemért többek szerint elkötelezettebb demokrata adminisztráció lehetséges intézkedéseit latolgatta. Ha nem számítana rossz képzavarnak, a konferencia legnépszerűbb témája alapján azt is mondhatnánk, bombaként robbant be a szakmai közbeszédbe a hidrogén. Ez az a gáz ugyanis, amivel úgymond "tárolhatóvá válik az áram". Ezzel pedig kisimíthatónak tűnik az amúgy rendkívül olcsó megújulók kiszámíthatatlan termelése. (A folyamat tanulmányainkból is ismert, hisz a víz elektromosság segítségével oxigénre és hidrogénre bontható.) A hidrogén - vagy a belőle egy újabb eljárással termelt metán - pedig elvileg tárolható, illetve szállítható a tiltások miatt enélkül lassú enyészetre ítélt jelenlegi földgázrendszerekben. Igaz, a más típusú anyag nagyon jelentős hálózati átalakításokat igényel.
Kapcsolódó
Fokozhatjuk a kibocsátáscsökkentést

35 milliárddal többet kapnak Mészárosék a szennyvízmunkákért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.01. 11:08
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A négy éve elnyert 70 milliárdos állami tendert most ötvenszázalékkal tolták meg, pótmunkákra hivatkozva.
Az egyes projektek kapcsán felmerült pótmunkák miatt szükséges az emelés – ismertette a Napi.hu az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. indoklását a Mészáros Lőrinc cége által vezetett konzorcium kivitelezésében készülő  hazai szennyvízberuházások 70 milliárd forintos keretösszegének 105 milliárdra való megemeléséről. A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő állami cég tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.    Az eredeti felhívás az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében, Észak-Magyarországon megvalósuló víz- és szennyvíz beruházások kivitelezésére szólt. Ezt nyerte meg 2016 szeptemberében az M-E 2020 Konzorcium, amelynek vezető tagja a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a tagjai pedig a következők: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft. és a PENTA Általános Építőipari Kft.