Nőuralom

Erősen melléfogott a közmédia, amikor próbálta lefitymálni a megválasztott amerikai elnök szóvivőit és sajtósait. „Ha már úgyis folyton beszélnek – Nőuralom Biden kommunikációs csapatában” – így szólt a beszámoló címe, vagyis locsi-fecsi csajokkal vette magát körül ez a magyar kormány és Orbán Viktor nagy barátját, Trumpot félreállító demokrata politikus. Aki egyáltalán nem mellékesen volt alelnök, és az Obama-érában gyökerező, népes kommunikációs munkatársi gárdájának jelentős része hosszú évek óta, jóban és rosszban követi őt és pártját.

A politikai elkötelezettség nálunk is kötelező, de azért van néhány erős különbség. Biden kommunikációs emberei között nem egy van, aki korábban civil szervezetek élén dolgozott, például a bevándorlási reformokért, sőt a nemek közötti munkahelyi egyenlőségért harcolt. Képzeljék csak el, mi lenne, ha a Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta lenne holnaptól a miniszterelnök kommunikációs tanácsadója, Herczeg Mária, a legnagyobb szakszervezeti szövetség nőtagozatának vezetője meg a magyar first lady sajtófőnöke. Nálunk ilyen elképzelhetetlen. Szociálpszichológusok azt szokták mondani, egy szóvivőnő személye mindig együttműködést sugall, az elnöki üzenet tehát egyértelmű. S mivel jelenleg nálunk is egy fiatal nő a szóvivő, akár párhuzamot is lehetne vonni. Ha lehetne.

Amúgy Szumátrán és Indiában vannak területek, ahol ősidők óta tényleg nőuralom van, és a fejlett világban, így Európában is összeomlóban van a sok ezer éves férfiuralom – mondják egyre többen, és tényleg. Nem akarunk odáig jutni, mint a szumátrai minangkabauk, ahol a férj veszi fel a felesége nevét, de azt elvárjuk, hogy elismerjék a munkánkat, kitartásunkat, tudásunkat, hűségünket. Ahogy azt most Biden teszi, s ahogy a magyar kormánynak és médiájának is tenni kellene.