Elhajló járványgörbék

Időigényes munka az adatokat letisztítani – magyarázta Müller Cecília tisztifőorvos, miért lehetnek ellentmondások a napi statisztikákban.

Mind inkább érzékelhető az a kormányzati szándék, hogy karácsonyra – legalább átmenetileg – enyhítenék a korlátozásokat. Ezt azonban aligha alapozzák meg a járvány egyre brutálisabb adatai. Csütörtökön újra több csúcs is megdőlt, 182 ember vesztette életét, az aktív fertőzöttek száma pedig 159487-ra ugrott. Mindez önmagában fenyegető, ráadásul a hivatalos adatközlésben egymást érik az ellentmondások, nehezen magyarázható tendenciák, ami kétségessé teszi, jól tudjuk-e hol tart a járvány.

A kutatókat is megdöbbentette, hogy a múlt hétvégén az újonnan végzett tesztek 40 százalék pozitív lett, majd a hétfőre 62,5 százalékra nőtt ez az arány. Közben a napi tesztek száma felére csökkent. Az is gyanús, hogy a napi gyógyultak száma hétfőn hihetetlenül megugrott, az eddigi legfeljebb 2800 helyett több mint 8200-an győzték le a vírust. Azóta viszont újra csak naponta mintegy ezren gyógyultak meg, csütörtökön 1145-en.

A súlyos és furcsa adatok között egy egészen friss is akad: a 94 kórházparancsnok közül 11-en fertőződtek meg koronavírussal. Ez 11,7 százalékos arányt jelent, miközben a hivatalos közlés szerint az egészségügyi dolgozók 3,3 százaléka fertőződött. Mindez azért is különös, mert a kórházparancsnokok részben azt a feladatot kapták, hogy ellenőrizzék a járványügyi védekezés szabályainak betartását az intézményekben.

A meglepő adatok jócskán adtak témát az Országgyűlés rendészeti bizottságának is, amelynek csütörtöki ülésén az operatív törzset számoltatták be. Vadai Ágnes (DK), a bizottság ellenzéki alelnöke határozottan jelezte, hogy ezúttal „nem mesét”, hanem konkrét válaszokat szeretne kapni a kérdéseire. Így például arra, lesz-e végre olyan kormányzati oldal, ahol – úgy mint a cseheknél, szlovákoknál – idősoros ábrákat tesznek közzé a járványhelyzetről. Az ellenzéki képviselő annak tisztázását is kérte, hogy egyáltalán kit tekintenek gyógyultnak és kit aktív fertőzöttnek.

Müller Cecília országos tisztifőorvos a statisztikákról szólva elismerte, hogy a napi halálozási adatokkal nem az aznap elhunytak számát közlik. Mint mondta, ha meghal egy koronavírus fertőzött, akkor azt a kórháznak negyedórán belül jelentenie kell, bármi is volt a halála oka. „De ezt a fertőző betegeket nyilvántartó rendszerbe is fel kell vinni, ami időbe telik, ha ugyanis például valaki bekerül a kórházba, de olyan rossz állapotban volt, hogy szinte azonnal meghalt, akkor előbb igazolni kell, hogy valóban koronavírusos volt, az adatokat validálni kell, hogy korrekt, megfelelő minőségű adatokat tudjanak rendelkezésre bocsátani.” Mint mondta, ugyanez a helyzet a teszteknél: ha valakit egyszer koronavírusra teszteltek, aztán később akár több tesztre is elmegy, előfordulhat, hogy 5-6 alkalommal is bekerül ugyanazzal a tajszámmal a rendszerbe, ezeket az adatokat le kell tisztítani – magyarázta a tisztifőorvos. „Tehát ez időigényes munka, ezt tudomásul kell venni, mert abszolút mértékben ezzel az adatdobálózással nem jutunk sehova.” Itt érdemes felidézni, hogy bár Müller Cecília közlése szerint is késhetnek, összecsúszhatnak a tesztelési adatok, éppen ő volt az, aki a hét elején számokkal dobálózva sietett bejelenteni: a hétfői adatok szerint magasabb volt a gyógyultak száma, mint az új fertőzötteké.

Az adatok szűkössége és kétessége a járványvédekezésben résztvevő egészségügyi szakemberek munkáját is akadályozhatja. Harangozó Tamás (MSZP) a tegnapi bizottsági ülésen egy orvos levelére hivatkozva meg is kérdezte: Miért nem tudják az egészségügyi dolgozók sem például azt, hány szabad ágy van az országban? Erre Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok annyit mondott: „Nem baj az, ha egy intenzíves orvos nem látja az országos kapacitásokat, elég, ha a saját kórházában tudja, mi a helyzet.” Szerinte a kormányzat tudja, hogy az országos adatok nyomán mikor, hol, milyen beavatkozásra van szükség. Úgy vélte, az, akinek szüksége van a munkájához az országos adatokra – példaként a mentőszolgálatot említette –, online tájékozódhat arról, hogy hol van még szabad ágy. A kórházfőparancsnok mindenesetre állította: van elég ágy a covidos betegek ellátására. Mint mondta, az egészségügyi elektronikus térben minden intézmény jelzi a napi telítettségét, ott a saját kórházára vonatkozó adatokat mindenki látja, a nagy egész ismeretére a védekezés irányítóinak van szüksége. A parancsnok beszélt arról is: szerdán 29158 ember feküdt kórházban, közülük 7691 volt igazolt covidos, 1764 fertőzésgyanús beteg pedig még várt a teszteredményére. A járványkezelésre jelenleg 20600 ágyat tartanak fenn, és 643 lélegeztetett beteget ápolnak, összesen 2564 intenzív ágy áll rendelkezésre.