Előfizetés

Engedélyezték a Pfizer/BioNTech-vakcina használatát az Egyesült Államokban

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.12. 06:41

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Az első mintegy 2,9 millió dózissal főleg egészségügyi dolgozókat és idősotthonok lakóit fogják beoltani.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) pénteken engedélyezte a Pfizer és a BioNTech vállalatok koronavírus elleni oltóanyagának vészhelyzeti alkalmazását az Egyesült Államokban. Az FDA 95 százalékos hatékonyságúnak minősítette az oltóanyagot. A vakcinát 16 éven felülieknek adhatják be. Az első mintegy 2,9 millió dózissal főleg egészségügyi dolgozókat és idősotthonok lakóit fogják beoltani. Donald Trump amerikai elnök a bejelentésre reagálva közölte, hogy kevesebb mint 24 órán belül megkezdik az emberek beoltását. "Büszkén mondhatom, biztosítani tudtuk, hogy az oltás minden amerikai számára ingyenes legyen" - tette hozzá. Az amerikai kormány százmillió adag Pfizer/BioNTech-vakcinát rendelt, ami 50 millió ember számára elegendő mennyiség. Az FDA szakértői bizottsága csütörtökön adott ki ajánlást az oltóanyag engedélyeztetésére vonatkozóan. Az FDA kedden már biztonságosnak és hatékonynak minősítette az oltóanyagot. Szerdán az amerikai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a Pfizer/BioNTech-vakcinát már a jövő hét elejétől alkalmaznák a kórházakban és az idősotthonokban. A Pfizer/BioNTech-vakcinát elsőként az Egyesült Királyságban engedélyeztették, később Bahreinben, Kanadában és Mexikóban is megkapta a hatósági jóváhagyást, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a tervek szerint december 29-ig le akarja zárni az oltóanyag kiértékelését, bár közölte, hogy ez az időpont még változhat. Az Egyesült Államok a járvány által legerősebben sújtott ország a világon. Eddig csaknem 15,8 millió fertőzöttet azonosítottak, az elhunytak száma pedig meghaladja a 294 ezret. Joe Biden demokrata párti elnökjelölt bejelentette, hogy elnöksége első száz napjában százmillió amerikai állampolgárt kíván beoltatni a koronavírus ellen

A vezetőket le lehet váltani, a társadalmat nem – Interjú Berend T. Iván közgazdásszal

R. Hahn Veronika (London) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.12.12. 06:40

Fotó: Népszava
A kilencvenedik születésnapját ünneplő Berend T. Iván úgy véli, hogy a hazai és a lengyel populizmus nem egyszeri történelmi kisiklás, de a magunkkal cipelt múlt nem végzetszerű. A gazdaságtörténész szerint az Európai Unió a közös tehervállalással új magaslatra jutott.
Azt kérte, a kérdések ne a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szóljanak. 90 évesen is az előretekintés vezérli? Talán még inkább. A „ne nézz hátra!" ősi tilalmáról most megjelent budapesti esszékötetemben (Élj érdekes időkben!) is írtam erről, említve Lót feleségének bibliai, illetve Orfeusz és Euridike klasszikus görög történetét. Mindig előre kell nézni és most igazán a jövő érdekel, hiszen, ami a legfontosabb, az Európai Unió, sorsfordulóhoz érkezett. A hatalmas segély terv, amelyet saját árnyékukon átlépve közös európai áldozatvállalással hoztak tető alá az Unió vezetői, a jogállamiság követelményét tagadó lengyel-magyar vétó nyomán veszélybe került. Ezt a többi 25 ország nem fogadta el. A megoldáson fordulhat az EU jövője. A másik világjelentőségű esemény Trump választási veresége, amit aljas machinációkkal semmissé akar tenni. A Biden-kormányzat új nyitásával Amerika, de sok szempontból a világ sorsa fordulhat jobbra. December 29-től olvasható lesz The Economics and Politics of European Integration: Populism, Nationalism and the History of the EU című könyve. Utóbbi, az európai integráció 288 oldalas története aligha érkezhetne drámaibb pillanatban, napokkal a Brexit előtt. Az utóbbi időszak sok más tekintetben is próbára tette az Unió egységét, többek között Orbán Viktor ismételt lázadozásával. Meggyőződése szerint az EU a legjobb dolog a kontinens történetében a XX. században. Mi vár a szervezetre a XXI. században? Az EU-t, mint egyik alapítója, Jean Monnet mondta, válságok formálják. Az azok megoldására hozott döntések hozták létre és vitték előre az európai integrációt az elmúlt 70 évben. A mai négyszeres válság – Covid-19, az általa generált súlyos gazdasági visszaesés, a Brexit és a költségvetés lengyel-magyar vétófenyegetése – hatalmas feladat elé állítja az Uniót. Megoldásuk fogja meghatározni XXI. századi sorsát. Biztatónak tartom a helyzetet. A járvány mindennél jobban bizonyította az integráció létfontosságát. Ezért jutott új magaslatra az EU a közös tehervállalással. A Brexit a legjobbkor szabadítja meg az EU-t egy örökös akadálytól. Az angolok nem ismerték József Attila sorait arról, hogy „ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret”, nem lehet egyszerre tagország és az integrációs lépések akadályozója. Hasonlóan, a nacionalista-populista közép-európai tagországok sem élvezhetik az EU segélyeit, beruházásait és piaci előnyeit, miközben tagadják alapértékeit. Az EU eddig enerváltan reagált, de úgy tűnik, ennek most vége. Számos megoldás terve ismert. Ezek előre lendítik az integráció kátyúba rekedt szekerét és azok az országok fizetnek rá, amelyek tagadják az európai értékeket. Hogyan éli meg személyesen a 2020-at, egyben a koronavírus-járványt? Gondolta volna valaha, hogy egy ragályos betegség ilyen pusztítást végez, úgyszólván háborúhoz hasonlóan kiszolgáltatottá teszi az embereket és a gazdaságokat, leállítva a normálisnak tartott életet?  Most valamelyest megéltük, amit a történelem kolera és pestis járványairól tudtunk. Nagy egészségi, gazdasági és pszichológiai világmegrázkódtatás ez. Amerikában a védőoltás megkezdése idejére már mintegy négyszázezer, vagyis annyi ember hal meg, mint a II. világháború, és négyszer annyi, mint XX. század második fele négy amerikai háborújának – Korea, Vietnam, Afganisztán, Irak – összes amerikai embervesztesége. Ezek után frivol, ha azt mondom, hogy én kényszerű bezártságunkban jól érzem magam, két új könyvem zavartalan befejező munkálataival. Kertünkben délutánonként találkoztunk családunk tagjaival és barátainkkal. Esténként élvezhettük a Metropolitan Opera előadásainak közvetítéseit. Tervezett 90-ik születésnapi partimat elnapolva talán összevonhatjuk a 100-ikkal... Mi rejlik az esszékötet Élj érdekes időkben! címe mögött? Hiszen az ember kevéssé tudja befolyásolni, mikor él. Kétségtelen, Ön ha akart volna sem tudott volna izgalmasabb időket kifogni... Ez a kínai átok – élj érdekes időkben! – az ilyen idők megpróbáltatásaira utal. S ezek az évek nem egyszer valóban felidézték gyermekkorom végének, az 1938-45 közötti éveknek a tapasztalatait. E 600 oldalas kötet közel 200 rövid esszéjét az elmúlt három évben írtam, reagálva Magyarország, Amerika, az EU, de a világ társadalmi, gazdasági, politikai eseményeire is, melyek nemcsak érdekesek, de veszélyesek is voltak. Számos kis írásom irodalmi, zenei, művészeti élmények hatását tükrözi, melyek nem egyszer mégis összekapcsolódnak a világ megrázkódtatásaival. Hogyan készültek a 2017-re visszanyúló, de 2020 eseményeire is reflektáló írások? Olvas valamit az újságban, lát valamit a tévében, mondjuk a Hasogdzsi-gyilkosságról és ez elindítja a gondolatait, melyek aztán történelmi perspektívába helyezett szépirodalmi alkotás formájában jelennek meg?  Érdekel a világ. Már gyermekkoromban megtanultam, hogy ami Németországban történik, az perceken belül milliók és személyes ügyemmé is vált. Történészként világossá vált számomra, hogy Európa minden kicsiny zuga összefügg, és az amerikai, orosz, sőt a kínai folyamatok is befolyásolják Európát. Követem a világ társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális történéseit és időről időre úgy érzem, reagálnom kell rájuk. Reagálásaim pedig élettapasztalatom és történészi ismereteim alapzatára épülnek. Egyik kedvenc témája, a populizmus az esszék között is szerepel. Korunk politikusai folyamatos muníciót adnak az ezzel kapcsolatos aggodalmakhoz, s a globalizáció is lovat ad alá. Mi kellene ahhoz, hogy belátható időn belül megszabaduljunk tőle?  Mint történészt erősen foglalkoztat a múlt befolyása a jelenre. Végül is a Trump-epizódot, és a lengyel és magyar nacionalista-populizmust sem foghatjuk fel egyszeri történelmi kisiklásnak, autokraták – Veress Péter szavaival – ’kivagyiságából’ okozott véletlennek. Mögöttük visszaköszönő társadalmi-politikai folyamatok húzódnak meg. A rasszizmus erős gyökerei, a vallási bigottság, a város – vidék társadalmi különbsége, a tanult és kevésbé tanult rétegek szerepe. A hatalom-mániás vezetőket le lehet váltani, a mögöttük álló társadalmi rétegeket nem. A megoldás tehát hosszútávú átalakítási és oktatási folyamatot igényel. A magunkkal cipelt múlt azonban nem végzetszerűen nehezedik ránk. Európa történelme világosan bizonyítja, hogy a korábban a közép-európai szinthez hasonló helyzetben lévő országok megszabadultak a múlt lemaradásától és visszahúzó erőitől. Először Skandinávia, majd Írország, és a jelenbe-közeljövőbe tekintve a Baltikum példája tanulságos és biztató. Mindezekről írtam a kötetben. Tervezi hasonló további esszék írását? Hadd kérdezzek vissza: lehet nem írni Trump bukásáról, amit csalás és hazugságok útján vissza akart fordítani? Ez nem meglepő, hiszen egész élete ezek jegyében telt el. Hatszor jelentett be csődöt, hogy ne kelljen fizetnie hitelezőinek és beszállítóinak, amerikai bank már nem áll szóba vele, szexuális erőszak miatt huszonkét feljelentést tettek ellene és eddigi működése során mintegy négyezer pert élt túl. Óriási tartozásai vannak. Mint Timothy Snyder, a Yale Egyetem professzora írta: „Az elnöki poszt védi meg a börtöntől és a szegényháztól.” De valójában nem ez az igazán érdekes, hanem az, hogy erre az emberre szavazott az amerikai lakosság 46-47 százaléka kétszer is! Hány hasonló eseménynek leszünk még tanúi? Hihetetlenül sűrű volt életének első hatvan éve, hiszen mire 1990-ben, a rendszerváltás új fejezetet indított, óriási oktatási, tudományos és politikai sikerekhez jutott el. Mennyire volt biztos magában, amikor az MTA második elnöki ciklusa helyett Los Angelesbe tette át székhelyét? Soha nem bánta meg döntését? Soha nem akartam elmenni Magyarországról, sem a háború, sem 1956 után. S 60 évesen igazán nem volt ideális ilyen döntést hozni, új helyen új életet kezdeni. Sajnos a rendszerváltást, amiért magam is megtettem mindent, amit tudtam, a régi jobboldali nacionalizmus újra felszínre törő jelenségei kisérték, és az akkor ellenem indított hajsza nyomán úgy éreztem, hogy nem kívánom újraélni ifjúkorom taszító élményeit. Soha nem bántam meg, s különösen a 2010 óta hömpölygő nacionalista-populista politika hullámai közepette érzem igazán jó döntésnek. Életem legproduktívabb egyharmadát élem itt. Amikor intézetvezetővé nevezték ki a Los Angeles-i Egyetemen, UCLA-n, felfokozott érdeklődés és rokonszenv nyilvánult meg Közép- és Kelet-Európa iránt. Mennyire változtak a térség, különösen a Magyarország iránti érzelmek?  Vezető napilapok, a New York Times és a Washington Post ma többet ír Magyarországról, mint bármikor. Sajnos nem pozitív értelemben. Az ország orosz, kínai orientációja, a demokratikus intézmények és a jogállamiság aláásása, az EU elleni támadások, a hatalmas segély megvétózása kicsinyes politikai önérdekből, s olyan ostobaságok, mint a megválasztott új elnök, Joe Biden hazug korrupciós vádakkal illetése a magyar külügyminiszter által, vagy a kurzus sajtójának pedofil „cukros bácsizása,” Európa legrosszabb nyelvtudásával rendelkező országában az óvodai nyelvtanítás betiltása, a beteges – de kiszámítottan kódolt rasszista – „sorosozás” sajnos állandó témát ad a Nyugatnak. Megkaptam Joe Biden beszédét elhunyt barátja, Tom Lantos szobrának felavatása alkalmából, ezt és Biden Balatonon eltöltött második nászútját is jó jelnek tekinthetik Magyarországon a jövőre nézve. Mit várhat a kormány és a társadalom az elnökváltástól?  A Biden kormánynak ezer akadállyal kell majd megbirkóznia és törvényalkotási lehetőségei korlátozottak lesznek, de a külpolitikában az új elnöknek lényegében szabad a keze. Amerika visszalép a klímamegállapodásba, a világ egészségügyi szervezetébe és újjáépíti az Európai Unióval való szövetséget. is Ha a magyar politika ezek vonalában mozogna, az hatalmas előnyt jelentene az országnak. Ha ellene van, akkor hátrányokkal kell számolnia.

Névjegy:

Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván történész, egyetemi tanár. 1930. december 11-én született Budapesten. 1973 és 1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, 1975-től 1982-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, 1985 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1988 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja volt. 1990-től a University of California at Los Angeles (UCLA) professzora, 2015-ben nyugdíjba vonult. A magyar és közép-európai gazdaságtörténet neves kutatója.

Ausztria döntött az ünnepi enyhítésekről

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.12. 06:17

Fotó: Askin Kiyagan / AFP / Anadolu Agency
Az osztrák kormány péntek este határozott a karácsonyi és szilveszteri ünnepek járványügyi szabályairól.
 Ezek szerint marad az este 8 és reggel 6 óra közötti idősávra vonatkozó kijárási korlátozás, és a találkozásokat két különböző háztartás között 12 főben (6 felnőtt és 6 gyerek) maximálták. Ez alól kivételt csak szenteste és karácsony első napja jelent majd, amikor 10 felnőtt és a hozzájuk tartozó gyerekek találkozása két napig megengedett lesz.
"Minél kisebb körben ünnepelünk idén, annál jobb"

- fogalmazott Sebastian Kurz osztrák kancellár.

December 26-ától viszont a jelenleg is érvényben lévő szabályozások lépnek újra életbe, ami a találkozások létszámát és a kijárási korlátozásokat illeti. December 31-én ugyan egy napra feloldják az éjszakai kijárási korlátozást, de a 6 felnőtt, 6 gyerek találkozási szabály életben marad. Ez azt jelenti, hogy idén Ausztriában is elmaradnak a nagy szilveszteri partik, melyek a kancellár szerint katasztrófát jelentenének januárra nézve. Ezen túlmenően a frekventált helyeken szabadtéren is maszkot kell majd viselni. Hogy ez a rendelkezés mely közterületekre lesz kötelező érvényű, arról a tartományok saját hatáskörben dönthetnek. A munkahelyeken is kötelező lesz a maszkviselés ott, ahol a kellő védőtávolság nem biztosítható.
A jelenleg folyó tömeges tesztelések második körét január elejére jelentette be a kormányfő. A célzott szűréseket pedig kiterjesztik: ezentúl minden olyan területen, ahol közeli érintkezés léphet fel az emberek között, kétheti rendszerességgel, kötelező érvénnyel tesztelik majd a dolgozókat. A pedagógusokon túlmenően ebbe a csoportba tartoznak például a fodrászok, kozmetikusok, masszőrök is.
"Döntő fontosságú, hogy mindenki betartsa a védelmi szabályokat, hiszen a járványon még messze nem vagyunk túl"

- fogalmazott a kancellár, valamint újfent felhívta a lakosság figyelmét a tömeges tesztelésen való minél nagyobb arányú részvételre. Ausztriában az elmúlt 24 órában 2900 embernél igazolták a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 315 489 esetet regisztráltak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe pénteken 126-an haltak bele, az elhunytak száma így már 4289-re emelkedett.