Előfizetés

Jogállamiság: Brüsszel nem adna átmeneti időt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.14. 06:20

Fotó: DARIO PIGNATELLI / EURÓPAI UNIÓ
Az Európai Parlament (EP) szerdán állásfoglalásban készül értékelni az állam- és kormányfői találkozó múlt heti döntéseit, köztük a jogállami rendeletről született politikai nyilatkozatát. Parlamenti forrásaink szerint legalább négy frakció – a néppárti, a szocialista, a liberális és a Zöld – támogatná a határozati javaslatot, amely a várakozások szerint meglehetősen kritikus lesz a csúcson jóváhagyott deklarációval szemben. Értesüléseink szerint a még kidolgozás alatt álló szövegben szerepelne például az: ha egy tagállam perre viszi a rendeletet, akkor az EP sürgősségi eljárást fog kérni, hogy minél előbb megszülessen a döntés. Emellett az EP azon is változtatna, hogy csak az EU 2021 után kezdődő költségvetéséből és helyreállítási alapjából érkező források jogállami normáknak megfelelő felhasználását lehessen vizsgálni. A képviselők szerint már a jelenleg futó projektekre is alkalmazni kéne a korrupció-ellenes előírásokat. Az EP készülő állásfoglalásának politika súlya jelentős, jogi következménye azonban nincs. Mint beszámoltunk róla, a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács nem nyúlt a jogállami rendelet szövegéhez, ami nem utolsósorban az EP kitartásának köszönhető. A képviselő-testület kezdettől fogva értésre adta, hogy nem hajlandó belemenni a jogszabály megváltoztatásába. Az állam- és kormányfők a magyar és a lengyel kormány követelésére ugyanakkor úgy határoztak, hogy el kell halasztani, valamint le kell szűkíteni a jogállami normák megsértéséért kiszabható pénzügyi szankciók alkalmazását, és amennyire csak lehet, korlátozni kell a szabályok végrehajtásáért felelős Európai Bizottság mozgásszabadságát. Az EP mértékadó politikai csoportjai már a múlt héten üdvözölték, hogy a vétót leszerelő kompromisszum nyomán végre megnyílik az út az EU 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának és az ahhoz kötődő jogállami mechanizmusnak a ratifikálása előtt. De sokan kifejezték az aggodalmukat amiatt, hogy az állam- és kormányfők túlléptek a hatáskörükön azzal, hogy értelmezték a rendeletet, amelyre egyedül az Európai Unió Bíróságának van felhatalmazása. A parlamenti állásfoglalás kidolgozását követő forrásaink szerint a képviselők azt is szóvá akarják tenni, hogy az Európai Tanács nem adhat a jogszabályok alkalmazására, betartatására vonatkozó utasításokat a független Európai Bizottságnak. Nem kényszerítheti arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítésével várja meg az EU Bíróságának ítéletét egy jogi aktus jogszerűségéről. Ha egy tagállam perre fogja vinni a rendeletet, az EP sürgősségi eljárást fog kérni, hogy minél előbb megszülessen a döntés, állítólag ezt az elhatározást is tartalmazni fogja a még kidolgozás alatt álló szöveg. A parlamentnek az is szúrja a szemét, hogy a múlt heti nyilatkozat kimondja: a jogszabály alapján csak a közösség 2021 után kezdődő hétéves költségvetéséből és helyreállítási alapjából érkező források jogállami normáknak megfelelő felhasználását lehetne vizsgálni. A képviselők szerint egyértelmű, hogy a várhatóan január elsején hatályba lépő rendelet előírásait azonnal, a jelenleg futó projektekre is alkalmazni kell.

Indulnak a kórházi hálapénzrazziák

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.14. 06:00

Fotó: Shutterstock
Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava.
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény a Büntetőtörvénykönyvet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Januártól egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forint. Információink szerint a kormányzat nem vár a szabályok betartatásával és az ellenőrzéssel: januártól már el is kezdné a „vadászatot” a hálapénz-tilalmat megszegőkre. Lapunk a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát is megkérdezte, mikortól és milyen formában működik ez az ellenőrzés, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A lapunk által megkérdezett orvosoknak elképzelésük sincs arról, hogyan tudják az érintetteket ellenőrizni. Egyikük hozzátette, visszás érzést kelt benne és kollégáiban az: még azelőtt életbe lép a hálapénz elfogadásnak szigorú szankcionálása, hogy az emelt bér teljes összegét kifizetnék nekik. Ráadásul – emlékeztetett – az új törvény gyakorlatilag megtiltja a főállásokon kívüli jövedelemszerzés szinte valamennyi formáját, vagyis sokak számára az eddig megszerezhető orvosi fizetéseknek csak töredékét biztosítja majd az emelés. Egyikük hozzátette: a járvány alatti szankcionálás a lehető legrosszabb pillanatban kezdődik. Most sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem ez a legfőbb gondja. Ráadásul a covid osztályokon nem jellemző a hálapénz, a más betegséggel küzdők nagy része pedig most el sem jut orvoshoz. – Nehéz elképzelni, hogyan fogják felderíteni a hálapénz elfogadását a kórházban, tekintve, hogy ez jellemzően szűk körben történik, ahol mások nincsenek jelen – kommentálta hírünket Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője. Szerinte az orvosok esetleges megfigyelése – például egyes helyiségek bekamerázásával – súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olyannyira, hogy ez esetben az adatvédelmi jog megsértése jóval súlyosabb lenne, mint az az előny, amit a bűncselekmény felderítése jelent. Ugyanakkor a hálapénzt elfogadó orvosok leleplezhetők adóhatósági eszközökkel, ha például felderítik, hogy a hivatalos jövedelmüknél magasabb színvonalú az életvitelük, de akár betegek bejelentése alapján is van mód lebukásra. A kórházi, rendelői munka során viszont nehezen képzelhető el az orvosokkal szembeni tömeges nyomozati munka, és az őket lebuktató akciók sora. 

Egy hétvége, 343 halott

Szombatra és vasárnap virradóan összesen 343 ember vesztette életét a koronavírus miatt – derül ki a koronavirus.gov.hu hétvégi közléseiből. Az összes elhunyt száma 6965-re emelkedett. Vasárnap 7646 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 606-an voltak lélegeztetőgépen.  

Újraosztják az igazgatói posztokat

Információink szerint a héten megnevezhetik az új kórházstruktúra 40 csúcsintézményének vezetőjét, s ezzel kezdetét veszi az egészségügy szerkezeti átalakítása. Forrásaink szerint az intézményrendszer átszervezése akár már nyárra, kora őszre be is fejeződhet. Ennek első lépése az Országos Kórházi Főigazgatóság létrehozása volt, ami most folytatódik a negyven csúcskórház kijelölésével Lapunk úgy tudja, eddig több lista is készült azokról, akiket a döntéselőkészítők alkalmasnak ítéltek a csúcskórházak vezetői posztjára. December elején Kásler Miklós a humántárca vezetője videoüzenetében beszélt arról, hogy átalakul az ellátórendszer, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi intézményeket. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családorvosait, praxisközösségeit, és a járóbeteg-szakrendelőket. „Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát” – jelentette ki akkor a miniszter. A csúcskórházigazgatók jelölőbizottságába korábbi államtitkár, országos tisztifőorvos, MTA-munkatárs is meghívást kapott. Az ő listájukon Kásler Miklós is „igazított”. Úgy tudjuk a hétvégén már a miniszterelnök elé került jóváhagyásra. Ezt követően nagyon sok kórházban cserélődhetnek a főigazgatók. A Népszava forrásai szerint a fővárosban öt úgynevezett megyei jogú csúcskórház lesz. Így a pesti oldalon, a Dél-Pesti Centrumkórház, a Honvéd, és a kistarcsai Flór Ferenc, a budai oldalon pedig a Szent Imre, a Szent János kórház. Az új struktúrában az országos intézetek ismét önálló, a korábbi kórházi társulásiakról leválasztott intézményként működnek. A szakma egyelőre találgatja kik lehetnek az új vezetők. Egyes források szerint a fővárosi csúcskórházak élén alig lesz mozgás, lényegében a korábbi vezetőiket erősítik meg a posztjukon. Kivéve a Szent Jánost, amelynek vezetője, Takács Péter december elsejétől az országos kórházfőigazgató helyettese, az ő helyére – úgy tudjuk – Stubnya Gusztáv léphet, aki jelenleg még az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) Közép-magyarországi Regionális Igazgatója. Az ÁEEK január elsejéig beolvad az új Országos Kórház Főigazgatóságba.

Hatástalanították a világháborús bombát a Kvassay hídnál

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.13. 21:01

Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Nagyjából egy órán belül sikerült hatástalanítani a katonáknak a fővárosban, a Kvassay hídnál előkerült egytonnás légibombát. A korlátozásokat feloldották.
Pénteken egy építési területen került elő az egytonnás légibomba.        A tűzszerészi munkálatok idejére a rendőrség nagyjából egy kilométer sugarú körben lezárta a területet.  Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje vasárnap este az MTI-nek elmondta: a katonák elszállítják a bombatestet a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére későbbi megsemmisítésre. – A rendőrség a környéken elrendelt területzárást feloldotta – tette hozzá. A helyszínen a tűzszerészparancsnok megállapította, hogy egy második világháborús, GP-2000 típusú, amerikai gyártmányú, egytonnás légibomba került elő, amelynek orrgyújtó szerkezete élesített.