A Föld felé tart a Holdon gyűjtött kőzetmintákkal a kínai űrszonda

Az értékes szállítmány vasárnap hajnaltól három napig utazik.

Visszaindult a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda, amely november 24-én indult útnak és december 1-jén szállt le a Hold felszínén. Az űrszonda, amely 44 év után hoz újra kőzet- és talajmintát a Holdról a Földre, pekingi idő szerint vasárnap a hajnali órákban rugaszkodott el a Hold körüli pályájáról, és kezdte meg három napig tartó visszaútját a Földre – közölte a kínai űrkutatási hivatal.

Ha a mintát tartalmazó kapszula szerencsésen földet ér az észak-kínai Belső-Mongóliában, a Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadikként Kína mondhatja el magáról, hogy anyagmintát hozott a Holdról. Legutóbb 1976-ban, a Luna 24 szovjet űrszonda tért vissza a Földre Hold-mintával.

Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszállóegysége a Mons Rümker vulkáni formáción gyűjtött mintát, a tervek szerint két kilogrammnyit, de csak később derül ki, hogy pontosan mennyit.

Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában a Csang'o-4 űrszonda a Föld kísérőjének távol eső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül. A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda.