Előfizetés

Gigászok csatája – az EU szembeszáll a tech-óriásokkal

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.12.16. 16:08

Fotó: Aytac Unal / AFP
Brüsszel bemutatta tervét, amellyel letörné a Szílicium-völgy nagyjainak monopóliumát. Az érintett cégek azonban lobbisták seregével gáncsolnák el az erre irányuló erőfeszítéseket.
Mára behozhatatlannak látszó fölényre tettek szert bizonyos piaci szegmensekben az amerikai technológiai óriáscégek: az online hirdetések esetében a bevételek több mint felét a Google anyavállalata, az Alphabet, illetve a Facebook teszi zsebre, részben amiatt, mert kihasználják más területeken megszerzett monopolhelyzetüket. A két cég különböző platformjain többnyire ingyenes szolgáltatást nyújt, és abból termeli a profitot, hogy a felhasználókról közben adatokat gyűjtenek, majd az ezáltal megismert igényeikhez igazítva célzott reklámokat mutatnak nekik. A személyre szabott hirdetések hatékonyabbak, ugyanis nagyobb eséllyel érik el a termékek célcsoportját. Minél több az adat, annál jobban működik a módszer – és ezért éri meg a vállalatoknak a legkülönbözőbb szolgáltatásokat nyújtani. Az Alphabet tulajdonában áll például a világ két legnépszerűbb honlapja, az abszolút piacvezető Google kereső és a YouTube videómegosztó, az okostelefonok nagyjából 72 százaléka pedig a cég Android nevű operációs rendszerét futtatja. Mindez már önmagában hatalmas versenyelőnyt biztosít, amelyet még tovább fokoz a szolgáltatások egymásba integrálása: a Google keresője általában a vállalat saját platformjait listázza először a találatok között. Ha pedig esetleg egy konkurens mégis kihívást jelent egy cég piacvezetői pozíciójára, akkor a fenyegetést gyakran felvásárlással hatástalanítják – ez történt egyebek mellett a Facebook által bekebelezett Instagrammal is.  Habár az Európai Bizottság próbált szembeszállni a dominanciájukat kihasználó tech-óriásokkal, eddigi törekvéseik hiábavalónak bizonyultak. Az Alphabetet például három antitröszt eljárásban 8.2 milliárd eurós gigabírsággal sújtották, a cég versenytorzító gyakorlatai azonban általánosságban megmaradtak. A brüsszeli testület ezért kedden egy új csodafegyverrel rukkolt elő – a digitális piacokról szóló törvénytervezettel, mely többek között megtiltaná a nagyobb szolgáltatóknak, az úgynevezett „kapuőröknek” a saját platformjaik előnyben részesítését, illetve engedélyhez kötné a rivális vállalatok kivásárlását. A szabályok megsértése az eddiginél szigorúbb szankciókkal járna – a globális bevételük 10 százalékát elérő büntetés megfizetésére kötelezhetik az érintett vállalatokat, vagy visszaeső jogsértések esetén akár fel is darabolhatják azokat. Az Európai Bizottság kedden egy másik tervezetet is bemutatott, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely hatékonyabb fellépésre kötelezné a tech-óriásokat az illegális tartalmak, visszaélések és külső manipulációk ellen, illetve könnyebben ellenőrizhetővé tenné a szabályok betartását. A Bizottság digitális korszakért felelős alelnöke, Margrethe Vestager szerint a javaslatok célja garantálni, hogy a „felhasználók biztonságos termékek és szolgáltatások széles választékához férjenek hozzá online”, valamint biztosítják szabad és tisztességes versenyt. A javaslatokra még az Európai Parlamentnek, illetve a tagállami vezetőknek is rá kell bólintani, ehhez viszont a tech-óriásoknak lesz még egy-két szavuk. A már említett Alphabet és a Facebook, valamint az Amazon, az Apple és Microsoft ugyan hivatalosan támogatják a rájuk vonatkozó szabályozást, ám mindeközben euró milliókat költenek lobbistákra, hogy felpuhítsák a tervezett rendelkezéseket. A Transparency International szerint az öt óriáscég csak 2020 első felében 19 millió eurót fordított arra, hogy lobbizással befolyásolja az Európai Unió döntéshozó szerveit, vagyis nagyjából annyit, mint tavaly összesen. Van B-tervük is arra az esetre, ha az EP-képviselők ajtaján a kopogtatás nem lenne elég: a New York Times által megszerzett dokumentum szerint az Alphabet amerikai tisztségviselőket is igyekszik maga mellé állítani. A transzatlanti kapcsolatokra is negatívan hatna, ha az Egyesült Államok nemzetgazdasági érdekből az amerikai cégek mellé állna, ám a tech-óriások nem feltétlenül bízhatnak Washington segítségében, elvégre az amerikai törvényhozók is egyre kritikusabbak velük szemben. Egy biztos: az Európai Bizottság és a Szilícium-völgy csatája kemény és hosszú lesz, a várakozások szerint a tervezett törvények leghamarabb 2022-ben léphetnek érvénybe. 

WHO: Viseljünk maszkot a karácsonyi családi összejöveteleken is

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 15:24

Fotó: Tom Weller / AFP
A koronavírus-járvány harmadik hullámára is figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet.
Karácsonykor a családi összejövetelek idején is maszkviselésre szólít fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájának szerdai közleménye. „Az összejöveteleket – amennyiben erre mód van – kültéren tanácsos megtartani, a résztvevőknek pedig ajánlott a maszk viselése és a kölcsönös távolságtartás. Ha beltéren gyűlnek össze, csökkentsék a résztvevők számát, és gondoskodjanak megfelelő szellőztetésről” – írták, figyelmeztetve a beltéri összejövetelek nagyobb egészségügyi kockázatára.
Jóllehet elismeri a maszkviselés és a távolságtartás kényelmetlenségét, a közlemény hangsúlyozza, hogy ezek a lépések nagyon fontosak az egészségmegőrzés érdekében, különösen abban az esetben, ha több háztartásban élő és eltérő korú emberek gyűlnek össze.
A vallási ünnepségekkel és a karácsonyi vásárokkal kapcsolatban a világszervezet szintén aggodalmát fejezte ki, és arra kérte azon országok kormányait, ahol magasak a fertőzésszámok, hogy halasszák el ezeket. Amennyiben ez nem lehetséges - írják - ajánlatos a szertartásokat kültéren megtartani. Beltéri ünnepség esetén a szertartás idejének a lerövidítését és a résztvevők számának a korlátozását ajánlják a szakemberek.
A közlemény leszögezi: a járvány visszaszorításának terén elért törékeny eredmények ellenére a Covid-19 még mindig súlyos probléma az európai térségben, és 
komoly kockázata van a harmadik hullám elindulásának 2021 első hónapjaiban, amit csak együttműködéssel lehet megelőzni.

A WHO hangsúlyozza továbbá az egyéni felelősségvállalás fontosságát, és óva int mindenkit attól, hogy alábecsülje az egyes emberek és a kis közösségek által hozott, a pandémia alakulását érintő döntések jelentőségét.
December elején a világszervezet vészhelyzeti igazgatója nem tanácsolta a karácsonyi öleléseket, leszögezve, hogy a testi kapcsolat mellőzése életmentő lehet a járvány idején. Michael Ryan „kellemetlennek” nevezte, hogy mellőzni kell a szeretet ezen megnyilvánulását, de mint mondta, létfontosságú, mivel a járvány adatai „rémisztőek”.

Karácsonyra teljesen lezárják Betlehemet is

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 15:23

Fotó: HAZEM BADER / AFP
Izraelben is tombol a koronavírus, a Gázai övezetben ágyhiány van a kórházakban, a Szentföldre nem mennek sem a vezetők, sem a zarándokok.
A Gázai övezetben már nem jut kórházi ágy a koronavírus okozta súlyos betegséggel küzdő emberek közül mindenkinek, annyira megnövekedett az utóbbi napokban az új fertőzések és a súlyos esetek száma - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál szerdán. Gázában a kritikus koronavírusos betegek száma jelenleg 226, és ez meghaladja az ellátásukra rendelkezésre álló ágyak számát. A Hamász iszlamista terrorszervezet által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint a koronavírusos betegeket a többi, nem koronavírusos beteg mellett helyezik el a kórházi osztályokon, miután a Covid-19 betegek számára kijelölt osztályok megteltek. A palesztin területeken, a mintegy négy és félmilliós Ciszjordániában és a Gázai övezetben 2307 új koronavírusos esetet azonosítottak az elmúlt 24 órában a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériumának bejelentése szerint. A koronavírussal kapcsolatos halálesetek száma új csúcsot ért el, az elmúlt 24 órában tízen, a járvány kezdete óta 220-an vesztették életüket a betegségben Gázában.
Ciszjordániában teljes körű zárlatot vezettek be négy palesztin kormányzóságban: Nabluszban, Túl-Karmben, Hebronban és Betlehemben, a többi részeken pedig éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

Pierbattista Pizzaballa érsek, jeruzsálemi latin pátriárka szerdán a nemzetközi sajtó vatikáni tudósítóinak adott online-interjúban elmondta:
„a karácsony Betlehem városában is más lesz, hiszen a koronavírus-járvány miatt szükséges óvintézkedésekkel elmarad a hagyományos ünneplés, a hívők korlátozott számban vehetnek majd részt a misén, amelyen nem lesznek jelen az izraeli és a palesztin hatóságok képviselői, valamint hiányozni fognak az idén távolmaradt zarándokok is.”

  Pizzaballa elmondta, hogy a koronavírus-járványban tavasz óta húsz pap betegedett meg, jelenleg heten pozitívak, és ő maga is tünetmentes fertőzött, ezért karanténban tartózkodik. A pátriárka a járványnál is veszélyesebbnek nevezte a térséget sújtó minden korábbinál súlyosabb gazdasági válságot. Az érsek szerint nehéz a Szíriából elmenekült keresztények hazatérése, s Ferenc pápa márciusra tervezett iraki látogatását bátor döntésnek, az évtizedek óta szenvedő keresztények iránti szolidaritás jelének nevezte.  Kijelentette:
„Nem túlzás azt állítani, hogy a Közel-Keleten a keresztények szenvednek a leginkább vallásuk miatt.”