A koronavírussal való megfertőződés kockázata zárt terekben csaknem 20-szor akkora, mint a szabadban. A szakértők ezért nyomatékosan azt ajánlják, hogy az irodákban, lakásokban, iskolákban rendszeresen szellőztessünk – írta a Webbeteg. Mint megírtuk, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerint a helyiségek optimális páratartalma megakadályozhatja a súlyos légúti megbetegedések, sőt akár a koronavírus-fertőzés kialakulását. Az operatív törzs egyik sajtótájékoztatóján az országos tisztifőorvos is felhívta a figyelmet a beltéri levegő cseréjére. Müller Cecília naponta többször végzett, gyors szellőztetéseket javasolt.
Hogyan?
A bukóra hagyott ablakok nem akadályozzák meg az aeroszolok feldúsulását, a beltér időnkénti alapos: rövid ideig tartó, de intenzív átszellőztetésére van szükség. Ezt úgy tehetjük meg, ha több ablakot is egyszerre néhány percen keresztül nyitva tartunk. Különösen hatékony az úgynevezett kereszthuzat, amely akkor jön létre, ha egymással szemben lévő ablakokat tárunk ki egyszerre, és így néhány percen belül teljesen kicserélődik a levegő.
Az, hogy mennyi ideig tartson egy szellőztetés, a külső hőmérséklettől függ. Minél melegebb van kint, annál lassabban történik meg a légcsere, ezért nyáron 10 percig is nyitva kell hagyni az ablakokat, tavasszal és ősszel 5, télen gyakran 3 perc is elég a légcseréhez.
Milyen gyakran?
Az, hogy az aeroszolok milyen gyorsan dúsulnak fel a légtérben, több tényezőtől is függ: minél kisebb egy helyiség, és minél több ember minél tovább tartózkodik benne, annál nagyobb a fertőzésveszély. Az irodákat a munkavédelmi szabályoknak megfelelően egyébként is időnként át kell szellőztetni. Ezt legalább 60 percenként ajánlott megtenni, de még jobb, ha 20 percenként, de járványos időszakban még gyakrabban is megtesszük.
Átlagos méretű és használatú lakásokban elegendő naponta egyszer alapos szellőztetést végezni. Télen, ha kint hideg van, 5 percig, mérsékelt kinti hőmérsékleti értékek mellett 10-15 percig, meleg időben pedig 20-30 percig. A szellőztetést lehetőség szerint reggelre vagy estére időzítsük. Ha látogatókat fogadunk, az ott tartózkodásuk ideje alatt is nyissuk ki az ablakot, és távozásuk után alaposan szellőztessük át a lakást.
Egy 60-75 négyzetméteres osztályteremben, amelyben 20-30 gyermek tartózkodik, minden szünetben alapos szellőztetésre van szükség. Fontos, hogy a szennyezett levegőt ne más helyiségekbe – például a folyosóra – tereljük át.
Sok épület, illetve helyiség van szellőztető rendszerekkel, klímaberendezéssel ellátva, de ezek nem cserélik ki a beltéri levegőt, csak keringetik azt. Ráadásul általában nem is szűrik meg, így az akár vírusokat tartalmazó aeroszol még inkább eloszlik a légtérben. Ezért ezek használata mellett is fontos a rendszeres szellőztetés.
Szakértők szerint a levegőszűrő, légtisztító berendezések sem védenek százszázalékosan, viszont hamis biztonságérzetet kelthetnek a használóikban. Felhívták a figyelmet, ezek csupán kiegészítői lehetnek a megelőzést szolgáló többi intézkedésnek. Nem javasolják az ózonnal működő berendezések használatát. Ez a gáz ugyanis irritálhatja a légutakat, és más anyagokkal reakcióba lépve káros anyagokat képezhet. Nem tartják megbízhatónak az ionizációval működő és az UV-sugárzáson alapuló készülékeket sem.
Autóban is
Az amerikai Brown Egyetem kutatói számítógépes modellekkel szimulálták a légáramlást egy autó belső terében nyitott vagy zárt ablakok különféle kombinációival. A szimulációk azt mutatták, hogy a lehúzott ablakok olyan légáramlási mintázatokat hoztak létre, amelyek drámai módon csökkentették a levegőben lévő részecskék koncentrációját a sofőr és utasa között – írta a Qubit.
A Science Advances folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az autó szellőzőrendszere sokkal kisebb hatásfokkal keringtette a levegőt, mint a lehúzott ablakok. A vizsgálat során egy személygépkocsit szimuláltak, amelynek utastérbe a sofőrön kívül a tőle legtávolabbi helyre, az anyósülés mögötti ülésre egy utast ültettek. A számítógépes szimulációk szerint a fertőzés szempontjából az a legrosszabb forgatókönyv, amikor minden ablak fel van húzva és megy a légkondi, a legkevésbé kockázatos pedig az a verzió, amikor mind a négy ablak nyitva van. Ugyanakkor már egy vagy két ablak lehúzása is sokkal kedvezőbb, mint amikor az összes ablak zárva van.
A szimulációkból kiderült, a legkisebb kockázata annak van, ha az ellenkező oldalon lévő ablakokat húzzák le, ekkor ugyanis olyan áramlás érhető el, amely a sofőr mögött be- és az utas előtt kilépve söpri ki az utasteret. A kutatók kiemelték, hogy az autós szellőztetés nem ok a maszkviselés elhagyására, a vizsgálataik ugyanis csak az aeroszoloknak való kitettségére korlátozódtak, a fertőzés szempontjából kockázatosabb nyálcseppek terjedésének forgatókönyveit nem modellezték.
