A konzervatív Frankfurter Allgemeine után a piacvezető német liberális lap is megerősíti, hogy példátlan vihar támadt a Fidesz miatt három napja az EPP frakcióülésén és az után. A nyomás azonban erősödik mind a magyar pártra, mind a CDU-CSU-ra, amely még mindig ellenzi, hogy kirakják Orbánt. Szemtanúk azt mondják, a hangulat olyan volt, miközben Deutsch Tamás sorsáról tanácskoztak on-line, hogy ha felteszik szavazásra, mi legyen a magyar kormánypárttal, akkor simán elfogadják a kizárási javaslatot.
Így is 95,7 százalékos többséggel született meg a döntés, amely gyakorlatilag felfüggeszti a magyar delegáció vezetőjének jogait a strasbourgi parlamenti csoportban, miután a politikus gestapós és ávós módszerekkel vádolta meg Webert, a frakció első emberét. A szöveget hírek szerint Budapest és Berlin előre egyeztette, ám a törvényhozók szigorítottak a megfogalmazáson. Ezért a jövőben a képviselőtestület is határozhat akár egy egész tagpárt eltávolításáról és legkésőbb februárban visszatérnek Deutsch ügyére, ha addig a pártcsalád nem határoz a Fidesz tagságáról.
Az osztrák Karas szerint a magyar politikust próbára bocsátották. A luxemburgi Christopher Hansen hozzáteszi, hogy a magyar pártnak már jó ideje semmi keresnivalója a Néppártban, miután leépíti a demokráciát és a sajtószabadságot, továbbá összeesküvés elméleteket népszerűsít. Úgy véli, szerdán simán összejött volna a kétharmad Deutsch ellen. És ha megszabadulnának a 12 magyar törvényhozótól, az csak javítaná a pártcsalád összetartását és hitelét. Mint mondja, nem lehet örökké csak halogatni a döntő szó kimondását. Arról nem beszélve, hogy privátim sok német, spanyol és francia politikus is elárulta: ők is pártolják Deutsch eltávolítását.
A CDU és a kancellári hivatal azonban nem szeretné felhergelni Orbánt, nehogy a magyar Parlament ne hagyja jóvá a gazdasági mentőtervet. De azzal is tisztában van a két intézmény, mekkora jelenleg a felháborodás az EPP-ben. Ezért lett az említett nyilatkozat. Egy finn képviselő azzal fenyegetőzött, hogy kilép, ha nem ha annyiban hagyják Deutsch ügyét. Főleg a skandinávok és a Benelux-képviselők hangoztatják, hogy „vagy ők, vagy a Fidesz”.
Most árgus szemekkel figyelik, hogy a magyar politikus nyilvánosan is bocsánatot kér-e, továbbá azt is követelik, hogy a magyar párt módosítson irányvonalán és megnyilatkozásain. De arra is kíváncsiak, hogy ki lesz a CDU következő elnöke, és hogy végre tisztázza-e a pártcsalád és Orbán viszonyát. Merthogy az kétségtelen: az uniópártok központjában dől el, hogy a Fidesz maradhat-e az európai kereszténydemokraták soraiban.
Szijjártó Péter szerint nem biztos, hogy Európa ugyanazt érti az uniós értékeken, mint a magyar vezetés. A lapnak adott nyilatkozatban a külügyminiszter a Magyarország által vallott értékek közé sorolta a nemzeti identitást, a szuverenitást, a kölcsönös tiszteletet, valamint a keresztény örökséget, bár szerinte attól az unió mind inkább elhatárolódik.
Örömmel fogadta, hogy a jogállami feltételek ügyében kompromisszum jött létre az állam- és kormányfők szintjén, illetve hogy a Néppárt elnapolta a határozatot a magyar képviselők kizárásáról. Azzal érvelt, hogy Magyarországot egy évtizede érik vádak az ún. jogállami aggályok miatt, csak éppen ezek az állítások nem jogosak és nem is tisztességesek, mert nem veszik figyelembe a tényeket. Csupán benyomásokra és ideológiára épülnek. De most annyit azért sikerült elérni, hogy a támogatásokat nem teszik függő politikai és ideológiai eltérésektől. Az EPP-ről ugyanakkor azt mondta, hogy az balra tolódott, miután évekig többséget alkotott a szociáldemokratákkal.
Beszélt arról is, hogy a német autógyárak igazgatói jól ismerik a magyarországi helyzetet, ezért nem hagyják megtéveszteni magukat olyanoktól, akik azt állítják, hogy nálunk diktatúra, antiszemitizmus és tekintélyelvűség van. A kérdés egyébként az volt, hogy a nagy német beruházásoknak vajon mekkora szerepük volt abban, hogy az uniópártok kitartanak a Fidesz mellett. A magyar család- és szociálpolitika ügyében támadt viszályokat pedig azzal intézte el, hogy annak révén már harmadszor választották meg a Fidesz, így kéretik az irányvonalat tiszteletben tartani.
A magyar határvédelmi intézkedésekről azt mondta, hogy ha más államok sem sajnálták volna a pénzt az ilyen intézkedésekre, akkor Németországban kevesebbet kellene költenie a migránsok elhelyezésére, beilleszkedésére. Hogy Magyarország miért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, arra az volt a válasz, hogy nálunk magas szinten működik a vádhatóság. Meg egyébként is ez a nemzeti szuverenitás témakörébe tartozik. Ugyanakkor teljesen alaptalanok a korrupcióra vonatkozó állítások, mert ha volna, akkor a gazdaság nem tudott volna ilyen remek eredményeket elérni. Úgy hogy védekezünk a jogrendszert kétségbe vonó vádaskozások ellen – mutatott rá Szíjjártó.
Orbán Viktor politikája abból él, hogy ellentmondanak neki, de a menedékkérők problémáját immár az uniós vezetőknek kell megoldaniuk, mert látnivaló, hogy mit sem segítenek az egymás után születő bírósági ítéletek. Ezt hangsúlyozza a kommentár annak kapcsán, hogy az Európai Bíróság ismét elmarasztalta a menedékkérőkkel szemben alkalmazott magyar bánásmódot. Ezek a verdiktek ugyanis semmire sem vezetnek, mindig ugyanaz megy: a Bizottság megkérdőjelezi, hogy a magyar politika összhangban van az európai joggal, amit azután az EUB meg is erősít.
Ám ekkor a jobboldali-nemzeti kormányfő megint kitalál valamit, úgy hogy az ügy ismét csak Luxemburgban köt ki. Folyamatosan köszörüli le a jogokat, ám ez gyalázatos módon csak azt mutatja, milyen állapotban van a jogállamiság Orbán földjén. Ezért azután politikai eszközökkel kell megtalálni a kiutat, mert a migráció nem marad abba, sőt a klímaváltozás csak még jobban kiélezi. Ily módon a 27-ek kell közös elhatározásra jutniuk. Az alternatíva az volna, hogy bele kell nyugodni abba, amit a magyar vezető csinál. Ám az rettenetes lenne.
Szlovéniában összeomlott a koalíció, az ország nem kér az orbanizálódásból. A legutóbbi felmérés azt bizonyította, hogy a lakosság jó kétharmada elutasítja a nemzeti-konzervatív Jansa politikáját, amely a magyar módszert koppintja. A miniszterelnök folyton úgy érzi, hogy ellenségek veszik körül. Alaposan melléfogott, amikor gratulált Trump nem létező győzelméhez és a twitteren keresztül ő is hadba vonult az újságírók ellen. A szlovén lakosság azonban más mint a magyar: sokkal több a liberális beállítottságú polgárember.
Ezért az utóbbi hónapokban tömegesek voltak a tiltakozások a jobbratolódás ellen. Csak idő kérdésének számított, hogy mikor dobja be a törülközőt az országot irányító szövetség. Ezt most a Nyugdíjasok Pártja tette meg, de számíthat Brüsszel segítségére, mert Brüsszelben is aggódva figyelték, amit Jansa megpróbált egy 2. Magyarországot összehozni.
A Fidesz anyagi támogatásával a sajtón keresztül rontott neki politikai ellenfeleinek, a jogállami intézményeknek és a V4-ekhez csatlakozott az EU-n belül. Orbánhoz hasonlóan főleg a kultúrában akarta helyzetbe hozni a saját embereit. Ám Ljubljana nem Budapest. Csak remélni lehet, hogy akárcsak 7 éve, csak rövid lélegzetű lidércnyomásként vonul be a történelembe a mostani Jansa-kabinet is.
A portál szerint Merkelt nagy felelősség terheli azért, hogy Orbán és Kaczynski zavartalanul ki tudta építeni a tekintélyuralmi rendszert, ezért a kancellár Európa megosztottságát hagyja hátra politikai örökségeként. Az jó ugyan, hogy rá tudta venni a két kormányt: tegyenek le a vétóról, de hát mire egyébként lépett, addigra Magyarországon és Lengyelországban lebontották a jogállamot, megrendítették a független igazságszolgáltatást és sajtót, jelentősen korlátozták a kisebbségek jogait. Úgy hogy akkorra már nem tudott semmit sem kezdeni az általa előszeretettel alkalmazott csendes diplomáciával, a zárt ajtók mögötti egyeztetésekkel.
Ráadásul Orbán és Kaczynski is úgy vette Berlin hallgatását, hogy az beleegyezést jelent. Ezért nem is igen mérsékelte magát. Ugyanakkor Merkel szempontjából magyarázat, hogy semmiképpen sem szerette volna, ha az a vélemény alakul ki, hogy beleszól a szomszédok dolgába. A történelmi tapasztalatok óvatosságra intették.
Emellett az is befolyásolta, hogy egykori NDK-s lévén, nem tudta elképzelni, hogy a magyar és a lengyel vezetés valóban megpróbálja visszaállítani az órákat, szűkíti az alapjogokat. Meg hogy Orbán ennyire előrerohan. Ráadásul a magyar vezető a német kereszténydemokrácia egész generációja szemében ikonnak számított, hiszen kulcsszerepet játszott, amikor a demokrácia legyőzte a szocializmust.
Kettejük kapcsolatában csak a menekültválság során állt be törés. De hogy Merkel ennyire elnéző magyar kollégájával szemben, azt magyarázza az is, hogy Németország hihetetlen gazdasági pozíciókat épített ki keleten. A CDU-ban illetékesek elárulták, hogy a Fidesz már rég repült volna a Néppártból, ha a német autógyárak nem telepítenek gyárakat a volt szocialista országokba. De mivel telepítettek, a kancellárt nem érdekelte sem a demokrácia állapota, sem az, hogy a Fidesz micsoda kampányt folytat az unió ellen.
Legszívesebben a végtelenbe tolná ki a döntő összecsapást. Ebből következik, hogy csinálhat a Néppárt, amit csak akar, a magyar és a lengyel kormánypárt változatlanul tesz a jogállamra. A németek persze protestálnak, de ettől még keleten az üzleti karaván halad. Orbán pedig továbbra is számíthat a nagy brüsszeli pénzekre, így igen jó esélyei vannak 2022-ben.
Másként megközelítve: nem a kancellár mentette meg Európában a karácsonyt, Orbán ellopta azt.
A világban annyi a kihívás, hogy az új amerikai kormányzatnak meg kell újítania az ország külpolitikáját, ha szembe akar szállni a nehézségekkel, ideértve, hogy a NATO-ban megoldást kell találnia Törökország, Magyarország és Lengyelország ügyére, miután mindhárom kormány erőteljes lépésekkel halad a tekintélyuralom felé, vagy már létre is hozta azt. Ezt szorgalmazza Robert Gates, aki az előző két kormányzatban is védelmi miniszter volt, tehát Obama előtt az ifjabbik Bush alatt is.
A három renitens államról azt írja, hogy a katonai szervezet alapszabályzatában nincs rendelkezés a tagok kizárásáról, de a kreatív diplomácia révén sok mindent lehet tenni, beleértve a jogok felfüggesztését és más büntető intézkedéseket. Mert pl. az sem maradhat következmények nélkül, hogy Ankara orosz légvédelmi rendszert vásárolt, továbbá hogy mit enged meg magának Szíriában és Líbiában.
Az elemzés rámutat, hogy Biden három területen tervez változásokat a külpolitikában: újraalakítja a kapcsolatokat baráttal és ellenséggel, megújítja Amerika részvételét a nemzetközi szervezetekben és fokozottan kíván támaszkodni a hatalom nem katonai eszközeire.
A lépéseknek magukba kell foglalniuk, hogy vonja kérdőre Németországot, amiért az a lengyelek és ukránok biztonsági érdekeit félresöpörve tető alá hozza az Északi Áramlat 2 gázvezetéket az oroszokkal. A nemzetközi szervezetek munkáját javítani kell, miközben Kína teletömködi azokat a saját megbízottaival, hogy növelje befolyását.
A puha diplomáciában nem lehet mindent csak a szankciókra és a vámokra alapozni. Kellenek pozitív gazdasági ösztönzők is. Azon kívül igen sajnálatos, hogy elavult és hatástalan Amerika stratégiai kommunikációja. Nem képes eljuttatni üzeneteit, hogy hasson a kormányokra és a népekre.
A kommentár arra figyelmeztet, hogy a kormányoknak le kell vonniuk a megfelelő tanulságokat, mert csődöt mondtak a koronaválságban, igaz a legtöbbjük önhibáján kívül, mert fogalmuk sem volt, hogy mit kell ilyenkor csinálni. A Covid-19 teljesen váratlanul érte Európát, ám ez még egyszer nem ismétlődhet meg, miközben a vírusfészek Kínában már rég rendeződött a helyzet. Gazdasága az idén ismét növekedést produkál. De már az elején tudta, hogy azonnal cselekednie kell, mert már semmit sem képes tenni, ha a járvány az egész országra kiterjed. Gyors és határozott volt, és ez számított.
A legfőbb lecke, hogy fel kell készülni a következő járványra, mert jönni fog, csak idő kérdése, mikor. További megszívlelendő következtetések:
· Trump nem mindig beszélt ostobaságokat, mert joggal bírálta a WHO-t, mivel az nem akarta magára haragítani Kínát, ezért csak későn fújt riadót. Következésképpen létre kell hozni a független megfigyelő és riasztórendszert, legjobb, ha európai keretekben
· Aki későn ébred, azt megbünteti a vírus. Tavasszal a kormányok csak megkésve zárták le a határokat és korlátozták a mozgásszabadságot.
· Ugyancsak későn küldték karanténba a Kínából érkezőket. Ha az intézkedések célzottak, kevésbé szükségesek az általános korlátozások.
· Az adatvédelem fontos, de itt a másik oldalon az emberek egészsége van, ezért el kell viselni az alapjog átmeneti megszigorítását.
· Elvileg az állam feladata volna, hogy védőfelszereléseket raktározzon, de ez sehol sem működött. Ugyanakkor a magánkézben lévő gyógyszercégek szélsebesen kidolgozták a kellő vakcinákat, tehát látnivaló, hogy a magánszférának nagyobb lehetőséget kell adni az egészségügyi ellátásban.
· Nyugat-Európa elfelejtette, miként is kell szükség üzemmódban működni. Még mindig nincs elegendő tesztkészlet, a német iskolák megfelelő oktatási elképzelés nélkül csúsztak bele a fertőzés 2. hullámába, Svájcban még csak most szervezik, hogy tömegesen beadják az ellenszert.
