Előfizetés

Visszaáll a Trump előtti rend

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.12.22. 08:30

Fotó: HAZEM BADER / AFP
Nehéz éven vannak túl a palesztinok, de Joe Biden hivatalba lépése javítani fog a helyzetükön. Abbász azon dolgozik, hogy 2021 elején nemzetközi békekonferenciát tartsanak.
Szokatlanul csendes éj elébe néznek idén karácsonykor a Jézus Krisztus szülőhelyeként számon tartott Betlehem lakói. A palesztinok által igazgatott város főterét, a Jászol teret ezúttal is egy pazarul kivilágított fenyőfa ragyogja be, ám a hangulat korántsem ilyen fényes. A helyiek egy szűk esztendő lehangoló lezárására készülnek. A koronavírus-járvány teljesen romba döntötte a megélhetésüket biztosító vendéglátóipart, az egész évben elmaradó turisták és zarándokok hiánya pedig különösen ebben az időszakban, a decemberi csúcsszezonban érzékelhető. A tavaly és tavalyelőtt egyaránt rekordforgalmat lebonyolító szállodák, éttermek és szuvenírüzletek legtöbbje inkább ki sem nyitott, mivel egyszerűen nincsen, akit kiszolgálhatnának. Betlehemnek voltak szerényebb karácsonyai az elmúlt évtizedekben is, amikor a palesztin-izraeli konfliktus következtében megcsappant a látogatók száma. Azonban olyan még egyszer sem fordult elő, mint most, hogy szinte egyetlen külföldi turista vagy zarándok sem érkezett volna. A betlehemi visszaesés csak kis szelete az idén a palesztinok nyakába zúduló problémáknak: a járvány okozta egészségügyi és gazdasági vészhelyzeten felül még hátrányos világpolitikai változásokkal is szembe kellett nézniük. A hivatalosan hontalan, de saját hazára vágyó népcsoport érdekérvényesítési képességét idén lényegében mélypontra taszította a Donald Trump-féle külpolitika. Az év elején még úgy tűnt, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök által az “évszázad alkujaként” emlegetett, Izraelnek kedvező béketerv veszélyezteti legjobban az önálló palesztin államról szőtt álmokat. A javaslat engedélyezte ugyanis az izraeli vezetésnek, hogy annektálja az illegálisan létesített zsidó telepeket, valamint a Jordán folyó völgyét. Rámalláh a leendő palesztin államhoz - Kelet-Jeruzsálem és a Gázai-övezet mellett - Ciszjordánia egészére igényt tart, de Izrael - egyes becslések szerint - akár a régió csaknem harmadát bekebelezhette volna, ezzel kisiklatva a konfliktus megoldására proponált kétállami rendezési tervet. Nem véletlen, hogy a Palesztin Hatóságnak egyáltalán nem nyerte el a tetszését a béketerv, sőt, Mahmúd Abbász palesztin elnök az afeletti felháborodás kifejezésére felfüggesztette az együttműködést Izraellel és az Egyesült Államokkal. A tervezett izraeli annektációból végül semmi sem lett, de a palesztinok ambíciói ennél is érzékenyebb csapást szenvedtek: az eddig feltétel nélkül szolidáris arab országok vezetői kihátráltak a palesztin-ügy mögül. Amerikai közvetítéssel augusztusban az Egyesült Arab Emírségek, majd azóta Bahrein, Szudán és Marokkó normalizálta viszonyát Izraellel úgy, hogy - a régebben megbékélő Egyiptommal és Jordániával szemben - semmilyen, a palesztinok sorsán javító intézkedést nem vártak el lépésükért cserébe az izraeli kormánytól. A Trump-kormányzat "történelmi" megállapodásainak annyi pozitív hozadéka legalább volt a palesztinok számára, hogy a nemzetközi elszigeteltség arra ösztönözte a politikai elitet, a Ciszjordániát irányító világias Fatahot és a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamászt, hogy rendezzék az egymást közti viszályt. A rivális pártok szeptember végén megegyeztek abban, hogy fél éven belül új választásokat tartanak, ám a megszületett alku nem volt hosszú életű. A palesztin egységet az teremtette meg, hogy mindkét párt fenyegetésként élte meg az elmúlt négy év fokozottan Izrael-barát amerikai külpolitikáját, Donald Trump novemberi veresége azonban gyökeresen megváltoztatta, jobban mondva visszarendezte a helyzetet. Joe Biden beiktatásával várhatóan a korábbi, némileg kiegyensúlyozottabban Izrael-barát washingtoni irányvonal érvényesül majd és ehhez alkalmazkodva a Fatah vezette Palesztin Hatóság is visszaigazodott a megszokott status quo-hoz. Rámalláh novemberben újraindította az együttműködést Izraellel és ezzel párhuzamosan Abbász elkezdett kitáncolni a Hamásszal megkötött, választásokat előirányzó egyezségből. A palesztin államfő vélhetően attól tart, hogy pártja alulmaradna az iszlamistákkal szemben, ahogyan ez a legutóbbi, 2006-os szavazáson is történt. A Fatah és Hamász közötti szeptemberi alku semmissé tétele egyúttal azt jelenti, hogy visszaállt a palesztinok politikai megosztottsága, vagyis a térség helyzete többé-kevésbé ugyanolyan, mint a Trump-éra előtt volt - azt leszámítva, hogy Izrael normalizálta viszonyát négy arab állammal. A palesztin-izraeli békefolyamat továbbra is holtponton van, az “évszázad alkuja” semmilyen hatást nem ért el. Egyelőre nem látni, hogy mi hozná el a régóta várt áttörést, de próbálkozások azért vannak, ezúttal Rámalláh részéről. Mahmúd Abbász az elmúlt hetekben intenzív diplomáciával igyekezett előkészíteni az általa a jövő év elejére kezdeményezett nemzetközi békekonferenciát. Az ENSZ égisze alatti esemény a remények szerint a palesztin belviszályt és a palesztin-izraeli konfliktust is elmozdítaná a rendezés felé. A 85 éves palesztin államfő - a fertőzésveszély ellenére - személyesen tárgyalt az ügyben II. Abdullah jordán királlyal, Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel és Tamim katari emírrel is, hogy megszerezze támogatásukat a kezdeményezéshez, amely ismét előtérbe helyezhetné a palesztinok által preferált kétállami megoldást. Hogy lesz-e bármi a beharangozott békekonferenciából, az egyelőre a jövő zenéje. A Palesztin Hatóságnak mindenesetre nagy szüksége lenne arra, hogy végre konstruktív szerepben tűnjön fel a békefolyamatban, a járványhelyzet miatt ugyanis a palesztinok minden eddiginél jobban ki vannak szolgáltatva a nemzetközi közösség jóindulatának - a koronavírus legyőzésére védőoltásra, a gazdaság talpraállítására pedig pénzadományokra van szükségük. 

Ludovic Orban lett a román képviselőház elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.22. 07:52
Ludovic Orban a december 6-i román parlamenti választás után távozott a miniszterelnöki székből
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Bár lázadás tört ki pártjában a volt miniszterelnök ellen, a parlamentben simán megszavazták házelnöknek.
Ludovic Orban korábbi miniszterelnököt, az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőjét választotta meg elnökévé a választások nyomán újonnan megalakult román képviselőház kedd hajnalban. A képviselőház hétfői alakuló ülése azért tartott kedd hajnalig, mert a mandátumigazolás és a frakciók közti elhúzódó egyeztetések után este hatkor kezdődött csak meg és éjfél után ért véget a törvényhozók eskütétele: a 329 igazolt mandátumú képviselő közül 322 tette le a hivatali esküt. Orban a december 6-i választások után mondott le a kormányfői tisztségről, miután pártja a reméltnél gyengébb eredményt ért el. Román médiaértesülések szerint a PNL több megyei szervezete lázong Orban ellen, mivel úgy értékelik: túl nagy engedményeket tett - sok „pénzes” minisztériumot engedett át - a koalíciós partnereknek annak érdekében, hogy megszerezze támogatásukat a házelnöki tisztség elfoglalásához. A párton belüli elégedetlenkedés azonban nem mutatkozott meg a szavazáson. Orbant 179 vokssal választották meg a képviselőház élére, míg ellenjelöltje, Alfred Simonis szociáldemokrata képviselő 110 szavazatot kapott. A jobbközép kormánykoalíciónak - a kormányoldalt hagyományosan támogató kisebbségi frakcióval együtt - 187 voksa van a képviselőházban. A PNL a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével készül koalíciós kormányt alakítani, Florin Citu (PNL) jelenlegi pénzügyminiszter vezetésével - erről hétfőn koalíciós megállapodást is aláírtak a pártok.
Az új jobbközép kormányban a Kelemen Hunor vezette RMDSZ-nek is fontos szerep jut
Fotó: Baranyi Ildikó / MTI/MTVA
A szenátus élére a megállapodás szerint az USR-PLUS jelölhetett elnököt. Ennek megfelelően Anca Dragut, az egykori szakértői Ciolos-kormány pénzügyminiszterét választották meg hétfőn a szenátus elnökévé 75 támogató szavazattal, míg szociáldemokrata ellenjelöltjére, Lucian Romascanura 51 szenátor voksolt. A 136 tagú szenátusban a jobbközép koalíciónak 75 tagja van. A parlament megalakulása és a házelnökök megválasztása előfeltétele volt annak, hogy – a koalíció reményei szerint még karácsony előtt – beiktassák az új bukaresti kormányt.

A koronavírussal fertőzöttek száma a világon csaknem 77,3 millió

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.22. 07:42

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A világon 77 343 652 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 702 293, a gyógyultaké 43 606 882 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 76 798 836 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 692 871, a gyógyultaké 43 270 536 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen.  A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 18 034 214 fertőzött volt eddig a napig, és 319 363-an haltak meg. Indiában 10 055 560 fertőzöttet, 145 810 halálos áldozatot és 9 606 111 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 7 263 619 fertőzöttről, 187 291 halálos áldozatról és 6 469 310 gyógyultról tudni. Oroszországban 2 850 042-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 50 723-ra, a felgyógyultaké pedig 2 273 510-re emelkedett. Franciaországban 2 535 716 fertőzöttet, 61 019 halálos áldozatot és 190 296 gyógyultat regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 2 079 678 fő a fertőzöttek száma, és 67 718-an haltak meg a betegségben.  Olaszországban 1 964 054 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatoké 69 214-re nőtt, és 1 281 258-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Spanyolországban 1 819 249 fertőzöttet és 49 260 halálos áldozatot regisztráltak.    Németországban 1 534 218 a fertőzöttek száma, 27 110 a halottaké, 1 147 943-an meggyógyultak.       Lengyelországban 1 207 333 fertőzöttet regisztráltak, 25 474-en meghaltak és 946 017-en felépültek a kórból.  Ukrajnában 998 678 fertőzöttet, 17 293 halálesetet és 608 120 gyógyultat tartanak nyilván.      Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 95 150 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4765 halálos áldozatot és 88 861 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.