Másfél héttel az újév előtt még mindig nem tudni, mekkora lesz a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összege. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésére ugyanis a kormány üres kézzel érkezett. A képviseletében jelenlévő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár nem tudott beszámolni sem a munkáltatók által kért szociális hozzájárulási adó (szocho), sem pedig a szakszervezetek által felvetett személyi jövedelemadó vagy munkaerőpiaci járulék csökkentéséről szóló kormánydöntésről vagy legalább ígéretről. Emiatt továbbra sem született megállapodás a jelenleg bruttó 161 ezer forintos minimálbér és 210 600 forintos garantált bérminimum jövő évi emelésének mértékéről.
A munkáltatók viszont elmozdultak korábbi álláspontjukról, és most már járulékcsökkentés nélkül is adnának emelést januártól, mégpedig 3 százalékot. Ha pedig év közben mégis csökkenne a szocho, akkor annak mértékével megegyező további emelést is lehetségesnek látnak – mondta el az online egyeztetést követően lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
Úgy fogalmazott: olyan megállapodást szeretnének kötni, ami figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági helyzetet. Márpedig a kormány előrejelzése szerint az idei évi jelentős gazdasági visszaesése után jövőre csak annyival bővül majd a GDP, ami a két év átlagában 3 százalékos csökkenést jelent majd, a 2019-es év végi szintet a gazdaság teljesítménye nem éri el. A termelékenység 2021 végére 1,5 százalékkal marad el az idei év elejitől. Vagyis a gazdaság két év alatt nem fejlődik, hanem éppen is hogy rosszabb állapotba kerül a válság miatt. Eközben az idén 8 százalékkal nőtt a minimálbér, ha pedig jövőre további 3 százalékkal emelkedik, akkor az két évre 11 százalékot tesz ki, ami az inflációt figyelembe véve 5 százalékos reálbérnövekedést jelent – magyarázza Rolek Ferenc. Szerinte ez „közgazdasági nonszensz”: miközben a gazdaság visszaesik, a reálbérek emelkednek. Kérdésünkre, hogy akkor miért látnak a pár héttel ezelőtti 0 százalék helyett mégis 3 százalékos emelésre lehetőséget, az MGYOSZ alelnöke azt válaszolta: társadalmi, szociális megfontolásokból szeretnék biztosítani, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére az infláció mértékével megegyezően emelkedjen.
A szakszervezetek viszont azzal érvelnek: éppen a legalacsonyabb keresetűeknél nem 3 százalék az infláció. Ez ugyanis csak egy átlagérték, az élelmiszerek viszont ennél nagyobb mértékben, akár 10 százalék felett is drágultak. Márpedig az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában az élelmiszerek jóval nagyobb hányadot tesznek ki, mint a magasabb keresetűeknél. A keddi egyeztetésen résztvevő három szakszervezeti konföderáció egyike sem tudja ezért elfogadni a 3 százalékos minimálbéremelésre tett javaslatot - mondta el megkeresésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Leszögezte: a munkavállalói oldal továbbra is egy olyan kétlépcsős béremelési megállapodást szeretne, amelynek értelmében 6,5 százalékkal emelkednek januártól a legkisebb bérek. Ha pedig a most előrejelzett gazdasági mutatószámok – GDP-növekedés, infláció, termelékenység – változnak, akkor július 1-től azok együttes mértékével automatikusan korrigálódna a minimálbéremelés mértéke. Vagyis ha például a most jelzett 3 százalék helyett 4 százalék lenne az infláció, akkor automatikusan – tehát külön tárgyalások nélkül – 1 százalékkal emelkedne visszamenőlegesen a minimálbér.
A kormány a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai, kérései és felvetései kapcsán továbbra sem fogalmazott meg érdemi álláspontot, a következő tárgyalási fordulóra pedig a két ünnep között kerítene sort – jegyezte meg Kordás László. A szakszervezeti vezető szerint a kormány döntésképtelensége miatt azonban a tárgyalófelek egyhelyben topognak, miközben egyre közeledik az új év. Ez nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat is, hiszen a minimálbér jövő évi összegének ismerete nélkül nem tudnak megalapozott üzleti terveket készíteni, gazdasági döntéseket hozni a 2021-es évre vonatkozóan.
