Előfizetés

Majdnem kétszer annyit költöttek a magyarok alkoholra, mint amennyi az uniós átlag

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.02. 19:01

Fotó: Laurent Perpigna Iban / AFP
Az EU-ban a háztartások kiadásainak 1,6 százalékát költötték átlagosan italra, de Magyarországon ez az arány 2,9 százalék volt.
Az európai uniós átlag majdnem dupláját költötték a magyar háztartások alkoholra 2019-ben – számolt be róla az RTL Híradó az Eurostat frissen közölt felmérése alapján.
Eszerint Finnországgal és Horvátországgal holtversenyben a 6. alkoholra legtöbbet költő ország lett Magyarország.

Az EU-ban a háztartások kiadásainak 1,6 százalékát költötték átlagosan alkoholra, de Magyarországon ez az arány 2,9 százalék volt.    Zacher Gábor toxikológus szerint ez az arány biztosan nőtt 2020-ban a koronavírus megjelenése miatt, a több hónapos bezártság miatt, ahogy a súlyos alkoholizmus betegség is egyre nagyobb méreteket ölt itthon. 
– Emelkedő tendenciát mutat azoknak a száma, akik nem érzik jól magukat a saját bőrükben. És innentől kezdve a különböző feszültségoldó, gondűző szerek – akár az alkohol, a feszültségoldó gyógyszerek, akár esetenként az alkalmi kábítószerhasználat – előtérbe kerül

– magyarázta.

Zacher Gábor szerint a vírus sokaknál erősítette a függőséget, vagy agressziót szült. Úgy vélekedett, hogy az sem segít, hogy a kormány döntése alapján a magánszemélyek idén már 86 liter párlatot főzhetnek vagy főzethetnek cefréjükből jövedékiadó-mentesen. Habár a járvány miatt az összes kocsma bezárt, az online értékesített alkohol mennyisége emelkedett. Egy felmérés szerint tavasszal akár 200-300 százalékkal is nőtt az alkoholt értékesítő webáruházak forgalma.

A becsült ár közel háromszorosáért épülhet a tatabányai kórház két új szárnya

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.02. 14:19

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
A nyertes Strabagnak kell megterveznie és felépítenie az új épületet.
A Strabag Építőipari Zrt. építheti meg a tatabányai Szent Borbála Kórház két új szárnyát, nettó 12 milliárd 132 millió forintért – írja a napi.hu az uniós közbeszerzési közlöny alapján. A becsült ellenérték 4 milliárd 583 millió forint volt.  A nyertes Strabagnak meg kell terveznie, majd fel kell építenie az új, „U” jelű épületet. Ez két szárnyból áll és zárt közlekedő folyosóval csatlakozik a meglévő épületekhez. A nettó alapterülete 13 728 négyzetméter lesz. A munkára már december 17-én szerződött a kórház az építőcéggel.

Hiába az előzetes várakozások, idén nem lesznek zöldebbek az üzemanyagok

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.02. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A jobb, kétszeresen elszámolt összetevők ugyan nem veszélyeztetik se a motort, se a mezőgazdaságot, csak még nem igazán léteznek.
A szakmai várakozásokkal szemben az év elején nem változott az üzemanyagok biorészaránya – derül ki a Magyar Közlönyből. Mint emlékezetes, a kormány – az uniós előírásoknak megfelelően – tavaly január elsejével 6,1 százalékban határozta meg a benzin megújuló alapú bioetanol-arányát. Ezzel az eddigi E5 után a termék elnevezése E10-re változott, jelezve, hogy ötről tíz százalékra nőtt a megújuló arány felső határa. Ez néhány, jellemzően régebbi autótípusnál már a motorhiba lehetőségét vetette fel. Így esetükben szakértők változatlanul alacsonyabb biorészarányú prémiumtermékek tankolását javasolták. Az összes üzemanyagra vonatkozó kötelező arány 8,2 százalékos mértéke szintén nem változik. A dízelek esetén a határérték 7 százalék marad. Bár utóbbi emelése nem a motort, hanem a növénytermesztést veszélyeztetné. A kormányrendelet az úgynevezett fejlett bioösszetevők arányát ugyanakkor (a teljes közlekedési energiafogyasztásra vetítve) 2022-re 0,2, 2025-re egy, 2030-ra pedig 3,5 százalékban határozza meg. Grád Ottótól, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárától az iránt érdeklődtünk, hogy eme számtenger fenyeget-e további autósokat motorhibával. Grád Ottó szerint - főképp az úgynevezett fejlett, második generációs összetevőknek köszönhetően - ilyen gondok a jövőben nem várhatók. Az üzemanyagokon belüli első generációs bioösszetevők felső határát az Európai Unió 7 százalékban húzta meg. A második generációs anyagok aránya pedig 3 százalékot tehet ki. A kettő összege alapján az EU 2030-ra 10 százalékos megújuló részarányt tűzött ki célul.

Fejlett alap- és üzemanyagok

- bizonyos algák - vegyes települési hulladék bizonyos növényi hányada - magánháztartások biohulladéka - ipari hulladék bizonyos növényi hányada - szalma - állati eredetű trágya és szennyvíziszap - pálmaolajprés kiáramlója és pálmatermés üres héja - tallolajszurok - nyers glicerin - kipréselt cukornád - szőlőtörköly és borseprő - dióhéj - háncs és héj - lemorzsolt kukoricacső - fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin és tallolaj - bizonyos, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok - bizonyos lignocellulóz-tartalmú anyagok - nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló forrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok - megújulónak minősülő, közlekedési célú szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás - megújulónak minősülő baktériumok Forrás: Jogtar.hu

A bioetanol-arány múlt év eleji rögzítése csak néhány benzinüzemű gépjármű esetében növelte a motorhiba esélyét: erre visszavezethető eset máig nem jutott a MÁSZ tudomására - szögezte le Grád Ottó. A bioetanol mint első generációs összetevő aránya ugyanakkor valóban nem növelhető sokkal tovább úgy, hogy az ne vesse fel immár jelentősebb számú benzinüzemű motor meghibásodásának lehetőségét - tette hozzá. A fejlett összetevők kapcsán viszont ez a kérdés már nem merül fel. Azok belső szerkezete ugyanis úgynevezett hidrogénezés után lényegében megegyezik a kőolaj-alapúakéval. Igaz - jegyezte meg - bekeverésük a szabványos tulajdonságok megőrzése végett azért további műszaki lépéseket igényel a finomítóktól. A gond csak az, hogy a fejlett eljárások még gyerekcipőben járnak. Magyarországon ilyen, kereskedelmi célú feldolgozó még nem is üzemel. A rendelet ugyanakkor biztosítja, hogy az iparág 2021-ben felkészülhessen az utána következő, fokozatos felfutásra - erősítette meg Grád Ottó. A különböző arányok számolgatása azért sem egyszerű, mert az Unió - és így a magyar kormány - bizonyos összetevők bekeverését ösztönzésképp kétszeres értéken számolja el. Így jön ki a benzin 6,1 és a gázolaj 7 százalékos biorészarányából is a 8,2 százalékos "átlag". A kapcsolódó jogszabály szintén rögzíti, hogy például a használt sütőolajból vagy bizonyos állati zsírokból készült, első generációs összetevők újrafeldolgozásuk hasznossága miatt - a fejlettekhez hasonlóan - kétszeresen számolhatók el. Mivel ezeket gázolajba keverik, amely forgalma a benziné közel kétszerese, már könnyen kijön a 8,2 százalék.

Elsodorta a kukabotrány

A kormány novemberi módosító csomagja szerint a közlekedési célú energiafogyasztást 2020-ra 10, 2030-ra pedig 14 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani. Emellett az üzemanyag-forgalmazóknak mostanra egy uniós alapértékhez képest 6 százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést kellett elérniük és megtartniuk. Mivel azonban a módosítást a hulladékkoncessziós szabállyal egy csomagban nyújtották be, Áder János köztársasági elnök pedig utóbbi több pontjának megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, egyelőre eme üzemanyagszabályok sem lépnek érvénybe.

Az új összetevők bekeverési kötelezettsége növeli a finomítók költségeit, ám ennek esetleges árdrágító hatása nehezen mérhető, hisz az olajipari gyártók változatlanul versengenek - szögezte le a főtitkár. Kérdésünkre Grád Ottó megerősítette: a benzin és a gázolaj biorészaránya már csak fejlett, második generációs termékekkel emelhető. Ezek bizonyosan nem növelik a motorkár kockázatát. Az új eljárások tömeges elterjesztése ugyanakkor fejlesztéseket és időt igényel. A fenntarthatósági átállás további irányait az olyan, új típusú üzemanyagok és hajtástípusok képviselik, mint például az elektromos, a hibrid, a metán vagy épp a hidrogén.

Helyzetbe hozták az építőipart

Az olajcégek vizsgálják a 2021 január elsejétől rájuk is érvényes új energiahatékonysági előírások alkalmazási lehetőségeit - közölte Grád Ottó. A szabályok a hazai energiacégeket - így az üzemanyag-forgalmazókat - meghatározott mértékű energiafogyasztás-csökkentő beruházásokra szorítják. A jövőben lehetővé válik eme, elszámolható kötelezettségek másodlagos kereskedelme is. Vagyis mondjuk egy építőipari- vagy szigetelőcégtől az energiatársaság kialkudott áron akár meg is vásárolhatja a rá vonatkozó hatékonysági kötelezettség teljesítését. Ennek elmulasztása - a piaci árnál várhatóan magasabb - bírságot von maga után. A MÁSZ számításai szerint a szabály az évi több mint 2 ezer milliárd forintos hazai üzemanyagpiacra várhatóan néhány milliárdos többletterhet ró. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 30-i közleményében nyomatékosította, hogy az energiamegtakarítási rendszer működtetését végző hatóságként rendeletet hoztak az érintett cégek kötelezettségeiről.