Előfizetés

Lapátra teszik az energiás és a hulladékos államtitkárt

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.04. 17:02
Kaderják Péter
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az új, központosított szervezeti egység vezetője, Steiner Attila dolgozott már a Molnál és az atomerőműbővítő cégben is.
Január 15-től megszűnik Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért, valamint Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár ebbéli beosztása – derül ki az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kora délutáni közleményéből. A „Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv: szervezeti változások a nemzetközi szinten is összehangolt cselekvésért” című anyag szerint a két területek egy új, egységes, Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium eddigi európai uniós ügyekért felelős államtitkára vezette államtitkárságban összpontosul. Boros Anita és Kaderják Péter korábbi államtitkárok jelentős érdeme, hogy az akcióterv 2020-ban eljutott a meghirdetésétől a végrehajtásig, megteremtették az energetikai és hulladékgazdálkodási rendszerek átalakításának törvényi feltételeit. Munkájukra más feladatkörben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a továbbiakban is számít – szögezik le. A következő időszakban az elfogadott és megindított programokat kell a nemzetközi vállalásokhoz és kötelezettségekhez igazítani, illetve összehangoltan továbbvinni. E feladatok magyarázatuk szerint elsősorban uniós egyeztetési tapasztalatokat igényelnek. A kormány célja, hogy minél gyorsabban átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, a saját hulladékát is feldolgozni képes úgynevezett körforgásos gazdaságra – írják felvezetőjükben. Az Európai Unió 2030-as és 2050-es klímavédelmi célkitűzéseinek megfelelően jelentősen csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, amit elsősorban a nukleáris és megújuló energiára építve, a rendszerek jelentős fejlesztésén keresztül tartanak szükségesnek elérni. Cél a hatékonyság növelése, a fogyasztás csökkentése, az ország „energiafüggetlenségének” és az európai szinten egyik legalacsonyabb rezsi fenntartásának biztosítása – fogalmaz az ITM. Szakmai életrajza szerint a 39 éves Steiner Attila 2007-ben a Corvinuson diplomázott, majd gyakornoksága után három évig a Mol stratégiai és üzletfejlesztési szakértőjeként tevékenykedett. Volt az Európai Parlament politikai tanácsadója, Firenzében energiaszabályozási szakképzésben részesült, hat éve pedig szemináriumot végzett a Német Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián. 2014-2019 között a Miniszterelnökségen dolgozott, eközben pedig helyt kapott az atomerőmű-bővítés mögött lévő állami Paks II. Zrt. vezető testületeiben is. Eddigi posztját 2019 júliusa óta töltötte be. Lapunk értesülései szerint a váltáshoz a két államtitkár elmúlt évek alatti tevékenységével kapcsolatos, kormányzaton belüli feszültségek vezettek. Eszerint az ITM által is említett célok előkészítése „elhasználta” a kulisszák mögött egyaránt bizonyos mértékig önjárónak – vagyis a szakmai szempontokra érzékenynek – tartott, ugyanakkor a nyilvánosság előtt mindvégig szigorúan kormányhű államtitkárokat. A Fidesz-alapító Kaderják Péter – aki az első Orbán-kormány idején a közműhatóságot irányította – a 2018-as választások után a Molnál is megforduló Aradszki András KDNP-s jogász-politikust követve a szakma egyik legtekintélyesebb szellemi műhelye, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetői székéből került az energiaügyekért felelős államtitkárság élére. Független kutatóként az akkori kormánypolitikától eltérően még több alkalommal kiállt például a piacfelszabadítás, a szélerőművek vagy az érdemi hatékonyságjavítás mellett, a nukleáris bővítésről távolságtartóan vélekedve. A szakma szinte egyöntetűen üdvözölte a váltást. Még friss államtitkárként is kiállt például a magánlakások energetikai felújításának évi több tízmilliárdos támogatási célja mellett. Ez aztán elsikkadt, sőt a kormány fél évtizede nem hirdetett magánlakások átfogó hatékonyságjavítási felújítására vissza nem térítendő támogatást. (Pedig évente közel százmilliárdnyi, csak erre költhető forrás folyik be a szaktárcához. Ám mint tavaly kibukott, a kormány ezt – a főszabállyal szemben - nem energiahatékonyságra, hanem a paksi nukleáris blokkbővítésre szánja.) A kabinethez Kaderják Péter hivatali ideje alatt is számos, szakmailag élesen vitatott energiaügyi döntés kötődik, nem is beszélve fontos döntések elmaradásáról vagy halogatásáról. Szakértők szerint semmi lényeges nem történt az épületek energiahatékonyságnövelése terén és a szélerőművek építését sem tették újra lehetővé. Ellenben a kormány változatlanul kitart az immár nem csak a gazdasági számítások, de az orosz tervezési hibák és késlekedések miatt is egyre értelmetlenebbnek tartott atomerőműberuházás mellett. Ráadásul Orbán Viktor 2019 végén, fél éves huzavona után az utolsó uniós vezetők között bólintott rá az EU 2050-es teljes üvegházgázkibocsátás-mentesítésére. Úgy a szakma, mint Brüsszel részéről szintén éles bírálatok érték a Nemzeti Energia- és Klímatervnek nevezett, 2030-ig tartó energetikai átállási tervet, elsősorban annak erőtlenségét felhánytorgatva. Az ígéretekkel szemben az év végéig a 2050-ig szóló útitervet tartalmazó, Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia sem készült el. Pedig a kérdés tényleg húsbavágó, hisz az átállás több tízezermilliárdnyi beruházást, munkahelyek átalakítását és mindennapi alkalmazkodást igényel. Kaderják Péter a nyilvánosság előtt mindvégig résmentesen kiállt a kormány álláspontja mellett, olykor lehetőség szerint alakítva is azt. Ennek megfelelően rendszeresen előadásaiba illesztette a kabinet tevékenységét kedvezően feltüntető, a tényleges folyamatokat elfedő, manipulatív kimutatásokat. Orbán Viktor másfél éve azzal erősítette meg iránta érzett bizalmát, hogy átvehette az akkor megszüntetett fenntarthatósági államtitkárság főbb területeit. Igaz, Kaderják Péter olyan éles – a kormánykommunikáció által nyilván elvárt - kirohanásokat is csak elvétve intézett az „ellenzék” vagy a „baloldal” ellen, mint például államtitkár-társa, Schanda Tamás. A hivatalos irányvonallal szembeni esetleges ellenvetéseinek sem adott sose nyilvános hangot, sőt kutatói álláspontját igyekezett egy lapra hozni a kormányéval. A kulisszák mögött mégis több alkalommal kiütközhetett az ellentét Kaderják Péter nemzetközi fejleményekre érzékeny álláspontja és Orbán Viktor más megközelítésű céljai között. Ezek közé tartozhat például, hogy Kaderják Péter iparági forrásaink szerint ellenezte az erősen légszennyező, bezárásra ítélt mátrai lignitblokkok állami megvásárlását. (A további mintegy félszázmilliárd forintos azonnali közpénzkiadást igénylő erőműcégért az állami MVM több mint húszmilliárd forintot fizetett Orbán Viktor felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc cégeinek.) Szintén kabineten belüli ellentéteket sejtetett, hogy míg a tavaly év elején frissített energiastratégia egyeztetésre küldött, titkos vitaanyaga még számolt a szélerőműépítések újbóli engedélyezésével, vázolta az épületfelújítások részletes menetrendjét és felvetette a „tarifaátalakítás” lehetőségét is, ezeket a végül megjelent, nyilvános változatból következetesen kihúzták. (Kaderják Péter tavaly év eleji sajtótájékoztatóján vonatkozó kérdésünket azzal ütötte el, hogy az ilyen nem hivatalos, ilyképp létezőnek sem tekinthető anyagok nyilvánosságra hozatala csak zavart okoz.) A második Orbán-kormány alatt két évig az elődtárca vagyongazdálkodási helyettes államtitkári posztját betöltő Boros Anita másfél éve az akkor megszüntetett fenntarthatósági államtitkárságtól főképp a hulladékgazdálkodási feladatokat vette át. A terület kormánytöbbséggel szembeni ellentétei már korábban kiütköztek. Ide tartozott, amikor a kormány három éve az – uniósnak megfelelő - tárcajavaslat ellenére elvetette az egyszer használatos műanyag zacskók betiltását. Mi több, tavaly, amikor a tilalmat az uniós kötelezettség miatt már nem lehetett tovább odázni, az állítólagos hosszas előkészítés ellenére a kormány visszavonta a tárca által előkészített javaslatot és azt csak a tilalmat további fél évvel kitolva fogadták végül is el. Sokan szokatlan megjegyzésnek tartották az illegális hulladékelhelyezés elleni teendőket vázoló, szintén titkos munkaanyaguk ama megjegyzését is, miszerint az ITM különálló hulladékhatóságra vonatkozó ötletét Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vetette le a napirendről. Ugyanakkor szakértők szerint a kormányfő tavaly év elején „Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv” címén szakmailag előremutató, a környezetvédelmi átálláshoz elengedhetetlen elképzeléseket hirdetett meg, ami értelemszerűen magán viseli a két államtitkár – igaz, jórészt Uniós kötelezettségeket ismétlő – javaslatait. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján ugyanakkor egyre feszítőbb kérdés ennek végrehajtási sebessége, határozottsága, részletessége és átláthatósága.
Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár
Fotó: Béres Márton / Népszava

362,32 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.04. 08:10
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint hétfőn a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót 362,32 forinton, a dollárt 295,77 forinton, a svájci frankot 334,74 forinton jegyezték hétfőn reggel háromnegyed nyolckor a bankközi piacon. 
A globális kereskedelem hétfői kezdő jegyzéséhez képest a forint az euróval szemben 0,19 százalékkal, a dollárral szemben 0,32 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 0,11 százalékkal erősödött.
Az euró 362,45 forintos jegyzésen fejezte be a 2020-as évet, a forint így 9,5 százalékkal gyengült tavaly az euróval szemben. 
A dollár 296,77 forintos év végi jegyzése 0,4 százalékos forintgyengülésnek felel meg. 
A svájci frank jegyzése az év végén 335,14 forinton állt, a forint 9,9 százalékos gyengülését mutatva.

Késésben a magyar gázkapcsolat

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.04. 07:20

Fotó: Jaap Arriens / AFP/NurPhoto
Míg január 1-vel Szerbia is elkészítette az orosz gázt Törökország felől a határunkig elszállító hálózat rá eső szakaszát, a folytatással mi csak idén októberre végzünk.
Aleksandar Vucic szerb államfő jelenlétében január 1-jén, pénteken a vajdasági Boldogasszonyfalván (Gospodinci) megnyitották a Török Áramlat szerbiai szakaszát, a Balkáni Áramlatot – idézi az MTI a helyi sajtót. A vezeték az orosz eredetű Török Áramlat folytatása, amely Bulgárián és Szerbián át szállítaná a fűtőanyagot Magyarországra. A szerb fő szakasz hossza 403 kilométer, amely Magyarország felé Horgosnál hagyja el déli szomszédunkat. A teljes vezeték 930 kilométer hosszú és évente 31,5 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas - írják. Bár a most átadott csatlakozóállomás légvonalban mintegy 130 kilométerre fekszik a magyar határtól, odáig már a meglévő szerb vezetékhálózat továbbítja a gázt – tudtuk meg az újévi bejelentés kapcsán hazai szakértőktől. A szállítások folytatása tehát a magyar lépésektől függ. Az évtizedek óta meglévő szerb gázkapcsolatunk csak észak-déli szállításokat tesz lehetővé. (Oroszország ezen keresztül látta el eddig Szerbiát és szomszédait.) Az irány megfordításához a határon egy 15 kilométeres vezetékszakaszt kell építeni. Ennek kivitelezése ugyanakkor, legalábbis annak tükrében, hogy a tőlünk délre fekvő nyomvonalállamok mára elkészültek, késedelmet mutat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter négy éve még 2019-re, tavalyelőtt pedig „2021-től” ígérte a déli irányú gázszállítások megindulását. A közműhatóság júniusban kiadott engedélye szerint ugyanakkor a szerb-magyar cső csak ez év októberére készülhet el. Innen első körben évi hatmilliárd köbméter érkezhet, ami a nyomás növelésével tízmilliárdra emelhető. (Az átmérő a nyomvonalállamok saját fogyasztása függvényében szűkül.) E gáz konkrét vevője nem ismert, de szembetűnő, hogy a magyar kormány bejelentése szerint az eredetileg 1995-ben kötött, többször meghosszabbított magyar-orosz gázszerződés pont idén októberben jár le. Nem kizárt tehát, hogy akkortól dél felől kaphatjuk az orosz gázt. Igaz, a szakma szerint évi hárommilliárd köbméternél több gáz megvásárlására nem kellene az oroszok felé hosszú távon elköteleződnünk. De nyugat-európai vevők sem kizártak. (Bár az osztrák kapcsolat csak magyarországi irányú szállításokra alkalmas, a déli forrás éppenséggel csökkentené terheit, hisz a kereskedők papíron egyszerűen kivonnák a Szerbiából érkező, Nyugatra tartó gázt az onnan ide szántból. Ez az úgynevezett swapolás.) A déli gáz továbbszállítására – így Észak-Magyarország új irányú ellátására – a hazai gázrendszer felkészült. A horvátországi Krk szigeten szintén 1-jén kezdte meg működését a tengeren szállított, cseppfolyósított földgázt (lng-t) lefejtő, úszó üzem. Elsőként egy amerikai szállítmányt fogadtak. A horvát állam tulajdonában álló, 234 millió euróból létrehozott állomás évi 2,6 milliárd köbméter földgáz átfejtésére alkalmas. Az elkövetkező hét évre a magyar állami MVM ebből egymilliárd, a kormányközeli MET pedig három évre elosztva összesen 1,3 milliárd köbmétert kötött le. Igaz, iparági hírek szerint ezek jó része – a már említett swapolások miatt - ténylegesen nem kerül át hozzánk. Ugyanakkor kétségkívül a krki lefejtő Magyarország első, orosztól eltérő gázforrása. Az Orbán-kormány sokáig vérmes reményeket fűzött a Fekete-tenger román szakaszának földgáz-találataihoz is, ám az ennek kapcsán három éve ott kialakult patthelyzet azóta sem látszik feloldódni.