Előfizetés

Már több mint 400 utórengést mértek a horvátországi katasztrófa óta

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.04. 19:56

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
Zágráb környékén körülbelül tízévente fordulnak elő olyan erősségű rengések, mint ami múlt héten sújtotta az országot.
A múlt heti 6,4-es erősségű horvátországi földrengést követően több mint 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások, a legutóbbi, Magyarországon is érezhető rengést hétfőn mérték: a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földmozgás epicentruma ezúttal is Petrinja városának közelében volt – mondta Kiszely Márta szeizmológus az MTI-nek. Kiszely Márta kiemelte, hogy Magyarországon 41 mérőállomás működik, amelyek részei egy nemzetközi megfigyelő rendszernek. A petrinjai földrengésekhez ezek a magyar állomások nagyon közel voltak. – A december 29-ei horvátországi földmozgást követően a mérőállomások adatait a központban, a CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában egy automata rendszer értékelte ki, így a szakemberek már a rengések után 90 másodperccel előzetes információt kaptak arról, hogy hol volt a földrengés és mekkora volt az erőssége – tette hozzá a szeizmológus. – Tanulságos volt a katasztrófa lefolyása: december 28-án volt egy 5,4-es rengés Petrinjában, amit kisebb rengések követtek. Akkor azt reméltük a kollégákkal, hogy az volt a főrengés és már csak kisebbek jöhetnek, de ezt követően másnap történt a 6,4-es hatalmas rengés – idézte fel a szeizmológus.
– Nagy valószínűséggel ez a 6,4-es erősségű rengés volt a főrengés, azonban az 5-6 kilométer mélyen lévő utórengések még hónapokig is eltarthatnak. Az erősebbek pedig, mint amilyen ma reggel is történt, akár további épületsérüléseket is okozhatnak

– mutatott rá Kiszely Márta, aki szerint a december 29-i földmozgás erejét jól érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán mintegy 35 centit emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le.

A szeizmológus elmondta, hogy Zágráb környékén körülbelül tízévente fordulnak elő ilyen erősségű rengések, amelyeket az afrikai tektonikus lemez mozgása okoz. Mint kifejtette, az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez találkozásának határa nem azonos a Földközi-tenger partvonalával, hanem egy része benyúlik az Adriai-tenger alá, ez az úgynevezett Adriai-tüske. Az Afrikai-lemez évente körülbelül hat centimétert közeledik Európa felé és a két lemez ütközési zónájában kis mikrolemezek keletkeznek. Ilyen az Adriai-mikrolemez is, amelynek határán van egy zóna, ahol gyakrabban pattannak ki földrengések. Zágráb és környéke ezen a területen helyezkedik el. Felidézte, hogy előzőleg nagy földmozgás 2020. március 22-én volt Zágrábnál, amelyet Magyarországon szintén érezni lehetett, de közel sem ilyen mértékben.  – Bár a december 29-ei katasztrófa a magyar határtól csaknem 100 kilométerre történt, a rengéshullámokat Magyarország nagy részén érezni lehetett. Ez nagyon ritka jelenség – hangsúlyozta. Magyarázata szerint azt, hogy milyen messze okoz károkat egy földmozgás, több tényező is befolyásolja. Ebben az esetben a leginkább az számított, hogy a fölrengés epicentruma túl közel volt a felszínhez. 
– Ez egy nagyon sekély földrengés volt, 6-8 kilométer mélyen mozogtak a kőzetek, ha ez 30 kilométer mélyen van, akkor nem okozott volna ekkora kárt

– mondta.

A szakértő szerint az is számított, hogy milyen módon mozdultak el egymáshoz képest a vetődő lemezek, és az altalaj minősége is befolyásolta a földmozgás erősségét. Az ilyen hatalmas méretű földrengéseket a talaj folyósodása kíséri, a rázkódás miatt ugyanis fellazul a legfölső üledékes réteg. A talaj meglazulása pedig földcsuszamlásokat és súlyos károkat okoz az épületekben. A szeizmológus elmondta azt is, hogy Magyarországon ritkábban halmozódik fel akkora kőzetfeszültség, ami akkora méretű földrengést okoz, mint a december 29-ei földmozgás Horvátországban, ugyanakkor havonta vannak kisebb, olyan természetes eredetű földmozgások, amelyeket csak a műszerek regisztrálnak.  – Az ismert legnagyobb rengés Magyarországon csaknem akkora volt, mint a petrinjai. Ezt a 6,3-as erősségű rengést 1763-ban regisztrálták Komáromban. A legutóbbi nagyobb rengést pedig 1956-ban mérték Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt – tette hozzá a szakértő. A múlt heti horvátországi földrengésben heten meghaltak, többen súlyosan megsérültek, és több épület összedőlt.

Vizsgálat indult Lengyelországban amiatt, hogy közszereplők soron kívül oltatták be magukat

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.04. 19:27

Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto via AFP
A varsói orvostudományi egyetem közölte, hogy a beoltott hírességek – akik között kormánykritikus szereplők is vannak – az oltásnépszerűsítő kampányban vesznek részt. A vizsgálatot a lengyel állami egészségügyi biztosító indítja.
Botrányt keltett Lengyelországban az, hogy soron kívül beoltatta magát a koronavírus ellen több olyan közszereplő, aki erre egyelőre nem lenne jogosult, köztük Leszek Miller európai parlamenti képviselő, volt kormányfő, valamint több színész. Az ügyben vizsgálat indul.
A soron kívüli oltásokra azután derült fény, hogy Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) politikusa múlt csütörtökön a Twitter közösségi oldalon közölte: előző nap megkapta a vakcina első adagját.

Aznap a varsói orvostudományi egyetem (WUM) – ahol a kijelölt oltóhelyek egyike működik – közölte: 
„többletvakcinákat” használtak fel, többek között 18 színész és a kultúra világából ismert más személyiségek oltására.

A beoltott hírességek a WUM szerint beleegyeztek, hogy 
részt vesznek az oltásnépszerűsítő kampányban.

A művészek nevét a klinika nem közölte, de a közösségi médiában például maga számolt be a beoltásáról Krystyna Janda, az Andrzej Wajda filmjeiből is ismert, a jelenlegi kormányt gyakran bíráló színész. Megerősítette beoltását mások mellett a kormánnyal ugyancsak kritikus TVN kereskedelmi televízió programigazgatója, Edward Miszczak is. A vakcinakészleteket kezelő lengyel hatóság azonban cáfolta, hogy a WUM az oltási programon túli szállítmányban részesült volna, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk pedig aláhúzta: a január közepében induló oltásnépszerűsítő kormányprogramban szereplő művészek közül egyelőre senki sem oltatta be magát, Jandát és Miszczakot pedig nem kérték fel, hogy a kampányban szerepeljenek. A soron kívüli oltások ügyében hétfőn indít vizsgálatot a lengyel állami egészségügyi biztosító, az NFZ. A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Michal Wos pedig vasárnap este bejelentette: a botrány kapcsán ügyészségi eljárást kezdeményez a WUM rektora ellen. A lengyelországi vakcinázási program keretében december végétől az úgynevezett „zéró csoport” – az egészségügy dolgozók, illetve családtagjaik, valamint a kórházban kezelt koraszülött csecsemők szülei – oltása zajlik, hétfőig több mint 50 ezren kapták meg a BioNTech-Pfizer vakcina első adagját. A politikusok közül csak azokat oltják be, akik egyben orvosok is. Január közepétől indul a következő elsőbbséget élvező csoport oltása, abba többek között a 65 évnél idősebb embereket, a rendfenntartó erőkben szolgálókat és a tanárokat sorolták be. A lengyel kormány az európai uniós programon belül hatvanmillió adagra kötött szerződés, amellyel harmincmillió embert – vagyis gyakorlatilag az ország felnőtt lakosságát – lehet beoltatni. Január végéig 1,5 millió adag szállítását várják. A BioNTech-Pfizer német-amerikai vakcina után az amerikai Moderna cégtől várhatók szállítmányok, az év első negyedévében ez mintegy nyolcszázezer további adagot jelenthet – közölte egy hétfői interjúban Michal Dworczyk. Későbbi hétfői sajtóértekezletén Dworczyk egy harmadik, a CureVac német cég által gyártott vakcinát is említette, amelyből – az uniós szintű engedélyezés esetén – az első negyedév végéig 400 ezer adagot várnak. Március végéig 2,9 millió lengyelt olthatnak be Dworczyk szerint. – A zéró- és az első csoportban összesen 11 millió személy jogosult a vakcinálásra. A mintegy egymillió fős zéró csoportból eddig mintegy félmilliónyian jelentkeztek – mondta el Dworczyk. Megerősítette: Lengyelországba eddig 670 ezer adag oltás érkezett meg, a vakcinálást országszerte több mint 6 ezer oltóhelyen fogják végezni. Az egészségügyi tárca hétfői adatai szerint egy nap alatt a közel 38 millió lakosú Lengyelországban 4432 új koronavírus-fertőzést regisztráltak. Kifejezetten a Covid-19 miatt 8-an, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 34-en hunytak el. A múlt hét második felében tízezer felett voltak a napi fertőzöttségi adatok, a hétfői csökkenés a hét végén végzett vírusteszt alacsonyabb számával lehet összefüggésben. A coronavirus.app hétfő esti adatai szerint 1 318 562 koronavírusos esetet regisztráltak Lengyelországban a járvány kezdete óta, és 29 119 életet követelt a fertőzés az országban.

Egy héttel meghosszabbítja a teljes zárlatot a „laborországunk”

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.04. 18:47

Fotó: BARBARA GINDL / AFP
Az osztrák kormány eredeti terve az volt, hogy aki tesztelteti magát a január 16-17-ei hétvégén, az negatív teszteredménnyel a kezében már 18-ától látogathatja az addigra újra megnyitott üzleteket.
Az osztrák kormány terveivel ellentétben január 24-éig tart majd Ausztriában a koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes zárlat, mivel a parlament felsőháza (Bundesrat) hétfőn nem szavazta meg a kormánykoalíció javaslatát a január 18-ai nyitásról.
A kormány eredeti terve az volt, hogy aki tesztelteti magát a január 16-17-ei hétvégén, negatív teszteredménnyel a kezében már 18-ától látogathatja az addigra újra megnyitott kereskedelmi és vendéglátóegységeket, a kulturális és sportlétesítményeket.

Aki a tesztelésnek nem vetette volna alá magát, annak még egy héttel tovább, január 24-éig tartott volna a karantén. Mivel azonban a parlament tartományi küldöttekből álló, kisebb létszámú felsőháza, amelyben az ellenzék van szűk többségben, nem szavazta meg a tervezetet, a kormány kénytelen volt a teljes zárlatot egy héttel meghosszabbítani.  – A nyitás konkrét menetrendjéről és a tervezett tömeges tesztelésről még tárgyalásokat folytatunk mind az ellenzékkel, mind a tartományi vezetőkkel – jelentette ki Rudolf Anschober egészségügyi miniszter az ülést követően újságírók előtt. A 24 órás kijárási korlátozás – kivételekkel, mint munkába járás, betegápolás, alapvető szükségleti cikkek beszerzése és egyéni sport – továbbra is érvényben van.
– Az iskolák nyitása nem tartozott a leszavazott rendelet körébe, ezért az oktatási minisztérium nyilatkozata szerint az iskolák január 7-én távoktatással kezdik a második félévet, majd január 18-ától a gyerekek visszatérhetnek az iskolákba

– tudta meg a Der Standard osztrák napilap.

– Garanciát nem lehet vállalni a jövőre nézve, hiszen minden a megbetegedések számától függ – jelentette ki Heinz Faßmann oktatási miniszter az Ö1 közszolgálati rádióban hétfőn. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ausztriában is azonosították a SARS2 koronavírus angliai mutációját. Négy személynél – akik közül három gyermek – a brit mutációt, egy 30 éves hölgynél ennek dél-afrikai variánsát mutatták ki. A miniszter elmondta, hogy mind az öten repülővel érkeztek az országba még közvetlenül azelőtt, hogy Ausztria életbe léptette Nagy-Britanniával szemben a beutazási tilalmat. – Mindegyiküket még a repülőtéren tesztelték, így derült ki, hogy a mutáns vírussal van dolguk. Éppen ezért a kontaktkutatás is egyszerűbb volt, és mint kiderült, a családtagok közül senki nem fertőződött meg – mondta Anschober. Ausztriában az elmúlt 24 órában 1642 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 367 410 esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 2321, az intenzív kezelésre szorulók 368-an vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 33-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 6357-re emelkedett. Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangsúlyozta az elmúlt hónapokban, hogy Ausztriát „laborországnak” tekinti a kormány, folyamatosan figyelik az osztrák intézkedéseket. Közölte azt is, hogy a tapasztalatok szerint Magyarország 5-7 nap késéssel követi Ausztriát.