Parkolóház helyett paloták

Budapest eltűnt épületeit kelti életre az Animatiqua kreatív animációs stúdió.

„Egy kép felér ezer szóval, egy film felér ezer képpel” – szól az Animatiqua stúdió mottója, melynek grafikusai 2020 nyarán határozták el, hogy virtuálisan építik újra a főváros évtizedekkel korábban eltűnt épületeit, és készítenek a témáról egy hat részes videó-sorozatot. A csapat szívén viseli a történelmi múltat, és fájlalja, hogy más európai fővárosokhoz képest Budapest kevésbé figyelt oda az épített örökségére. – Igaz, hogy Prágát hozzánk képest a második világháborúban kevesebb találat érte, de tény, hogy 1945 után nálunk is számos épület menthető lett volna – mondja Kondacs András, a stúdió vezetője, aki szerint a cseh főváros másik előnye, hogy belvárosának képe sokkal egységesebb mint a miénk.

A sorozat ötlete úgy jött, hogy az Animatiqua szakemberei a budapesti forgatásaikon felfigyeltek arra, hogy egyes, frekventált pontokon ormótlan parkolóházak, foghíjtelkek, vagy más brutalista épületek csúfítják el a teret, amelyek helyén vélhetőleg történelmi szépségű paloták, bérházak vagy szállodák álltak egykoron. A csapat kutatómunkába fogott, és a Fortepan nevű közösségi fotóarchívumban utánanézett, hogy évtizedekkel korábban milyen épületek álltak a mostaniak helyén. Így döbbentek rá, hogy a Széchenyi István téren a Sofitel Hotel helyett (eredeti neve: Atrium Hyatt Hotel) a klasszicista stílusban épült Lloyd Palota állt, mely kinézetében inkább illett a vele szemben álló Magyar Tudományos Akadémiához, és amely többek között Pest első tőzsdéjének, valamint a nevét adó tulajdonos Lloyd Társaságnak, és a földszintjén működő Pesther Lloyd című napilap szerkesztőségének és nyomdájának adott helyet.

Ugyancsak izgalmas volt rekonstruálniuk a Vörösmarty téren az 1870-es években épült Haas Palotát, amely a második világháború idején bombatalálatot kapott, 1971-ben pedig felépült a helyére a tíz emeletes, sokak által „Elizélt Palotának” csúfolt ORI-székház. Meglepődtek a csapat tagjai akkor is, amikor megtudták, hogy a Döbrentei téren az autópálya-lehajtó helyén a törökök elől menekülő szerbek által 1698-ban felavatott Szent Demeter Templom magasodott – amelynek tetőszerkezetét a Vörös Hadsereg aknatámadása zúzta szét –, míg a Kálvin tér jelenlegi üvegépületei helyett bérpaloták álltak, közöttük pedig a mitológiai témájú Danubius-kút.

– A fekete-fehér fotókat nézve a kollégáimmal úgy éreztük, hogy a közönségnek a régmúlt épületeit a leglátványosabban egy kisfilm-sorozatban tudnánk átadni – mondja Kondacs András, akinek szándéka volt, hogy ne csak bemutassa azokat, de egyben elrettentő példát is nyújtson a jövő tervezőinek, hogy ne a belvárosban rombolják le a történelmi szépségű építményeket, hanem inkább a Hungária körúton kívül valósítsák meg az álmaikat.

A kisfilmek készítésekor a grafikusok a fotókat felhasználva először kimaszkolták az épületek körüli tereket, majd azok eredeti fotózási helyszíneit felkutatva felvételeket készítettek, hogy aztán az álló- és mozgóképeket egymásra montírozzák. Ezzel a megoldással sikerült elérniük, hogy az első epizódban szereplő, 1945-ben felrobbantott Erzsébet Híd alatt ténylegesen a Duna folyik, a Tabánban álló Szent Demeter Templom felett madárraj repül, míg a Duna Korzón álló Hungária Nagyszálló és Bristol Szálló előtt gőzhajósok úsznak el.

A széria a következő két epizódjában újabb eltűnt épületeket mutat be, melyek között lesznek olyanok is, melyeket nekik sem sikerült azonosítani – utóbbiak felismerésére a nézők segítségét kérik –, míg a maradék három részben olyan épületrészletek, homlokzatok, kupolák, belső udvarok, valamint azok burkolatai, freskói és járócsempéi fognak szerepelni, melyek bár manapság is megtekinthetők, a széles közönség számára eddig rejtve maradtak.