A kormány még arra sem vette a fáradságot, hogy saját listát állítson össze a még elégséges szolgáltatásokról, néhány adminisztrációs feladat kivételével mindent kötelezővé akart tenni és a sorozatos fellebbezgetéssel elérte amit akart: megakadályozta az eredetileg 2019. március 14-re meghirdetett szociális sztrájk későbbi megtartását. Biztos lehet azonban abban, hogy az érdekvédők nem elégszenek meg a Kúria őket igazoló döntésének erkölcsi győzelmével. "Alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégis csak volt itt egy rendszerváltás…. Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa” – Orbán Viktor 2007. február 2-án elhangzott szavait idézte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen szervezett kedd délelőtti Kossuth téri sajtótájékoztatón. Boros Péterné ezzel arra utalt, hogy az akkor ellenzékben lévő fideszes képviselők a pártelnök vezetésével polgári engedetlenségnek nevezett akció keretében tíz perc alatt szétbontották az Országházat körülvevő kordont, mert demokráciában alkotmányellenesnek tartották annak felállítását.
A szakszervezeti vezető ugyanígy demokráciaellenesnek értékelte, hogy a kormány 16 hónapon át akadályozta a szociális ágazatban 2019 tavaszán meghirdetett sztrájk megtartását és arra kérte a jogalkotókat, teremtsenek összhangot a sztrájk jogát elismerő Alaptörvény és a munkabeszüntetést korlátozó rendelkezések között. A két szakszervezet a kormánnyal folytatott eredménytelen tárgyalás után az állami szférában kötelező még elégséges szolgáltatásokról szóló kérelmében hét szakmai területen tett konkrét javaslatot a sztrájk idején is elvárható feladatmegoldásra, amivel szemben az állam nem fogalmazott meg ugyanilyen részletes ellenjavaslatot, csak megjegyzéseket tett az ajánlatra.
A sajtótájékoztatón Marosi János, az MKKSZ sztrájkjogi szakértője azt is kiemelte, a kormány mindvégig teljes körű munkavégzést akart követelni a munkabeszüntetésben résztvevőktől, ami a sztrájkhoz való jog kiüresítését jelentené. Az érdekvédők szolgáltatási listáját az elsőfokú bíróság kis módosításokkal elfogadta, a kormány fellebbezése után azonban a Fővárosi Ítélőtábla elutasította, majd a megismételt eljárásban végül a Kúria tavaly november 25-én kimondta: nem lehet megtiltani a dolgozók tiltakozásának ezt a formáját, a listába szedett szolgáltatások mellett a szociális gondoskodásra szorulók biztonságban vannak, így azok betartásával megtartható a sztrájk. A kormány több hónap elteltével a járványhelyzetre is hivatkozva utasította el a szakszervezeti kéréseket, ám – ahogy azt Boros Péterné és a SZÁD elnöke, Köves Ferenc is hangsúlyozta – a terület dolgozói pandémia idején természetesen nem akarnak sztrájkolni. Ráadásul a Kúria szerint jogilag elfogadhatatlan, hogy egy utólag kialakult helyzetet vegyenek figyelembe egy hónapokkal korábban született beadvány elbírálásakor, a kormány hozzáállása tehát minden tekintetben hibás.
A majdnem másfél évig tartó eljárás pedig szembemegy a sztrájktörvénynek azzal a passzusával is, hogy 21 nap alatt dönteni kellett volna az első és másodfokú bíróságoknak a szakszervezeti beadványról, ehelyett azonban 486 nap alatt született meg a jogerős végzés. Valójában még ezt is megfejelte az Országos Bírósági Hivatal, mert a Kúria november végi döntését csak karácsonykor közölte a szakszervezetekkel. Az MKKSZ elnöke szerint ez végképp ellehetetlenített bármilyen lépést, hiszen az esetleges sztrájk megtartására előzetesen megjelölt utolsó időpont december 9-e volt.
A szakszervezetek ezért a törvényhozás épülete előtt követelték a sztrájktörvény felülvizsgálatát, amire szerintük a járvány időszaka nagyon is alkalmas. Boros Péterné tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a szociális ágazat béreiről, a munkaegészségügyi kockázati pótlékról, a munkahelyi megbetegedések 100 százalékos táppénzéről. Egyelőre konkrétumok nélkül arról beszélt, hogy eredményes tárgyalások nélkül nem marad más választásuk, mint a fideszes képviselők 2007-es akciójához hasonlóan valamilyen polgári engedetlenségi mozgalom elindítása, mert a munkavállalók jogait, mint a demokrácia értékeit meg kell őrizni.
