Előfizetés

Megbuktatnák a szlovén kormányt a baloldali ellenzéki pártok

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.15. 19:01
Janez Jansa
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a Janez Jansa vezette jobbközép koalíciós szlovén kormány ellen baloldali ellenzéki pártok, mert szerintük a kabinet nem tud megbirkózni a koronavírus-járvánnyal - közölte az RTV szlovén közszolgálati televízió pénteken.
A kormány elmozdítását célzó indítványt 42 képviselő írta alá a 90 fős parlamentben. Ebben Karl Erjavecet, a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) elnökét nevezték meg miniszterelnök-jelöltnek. A DeSUS egyébként december közepén lépett ki a jelenlegi koalíciós kormányból, miután a párt élére ismét Erjavecet választották meg. Az előterjesztést Marjan Sarec előző miniszterelnök pártja, a Marjan Sarec Párt (LMS), a Szociáldemokraták (SD), a Baloldal(Levica) és Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (SAB), valamint a nyugdíjas párt három képviselője támogatta. Előbbi négy párt korábban létrehozta az Alkotmányos Ív Koalíciót (LUK), melyhez azonban egyelőre nem csatlakozik a DeSUS. Erjavec a sajtónak úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy csak 42 aláírásuk van, de meggyőződésének adott hangot, hogy sikerrel fognak járni. Szavai szerint le kell állítani az alapvető alkotmányos alapelvek megsértését, mint az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság akadályozása, vagy a rendőrség és az államügyészség befolyásolása. Erjavec úgy vélte: Szlovénia nemzetközi státusza egészen más, mint 30 évvel ezelőtt. "Partnereink olyan országok, amelyeknek problémáik vannak a jogállamisággal, és eltávolodtunk az Európai Unió magjától" - húzta alá. A kezdeményezést benyújtó pártok egyetértettek abban, hogy a kormány nem tud megbirkózni a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel, és az ország globális szinten élen jár az elhalálozások és a fertőzöttek számának növekedésében. A kormány jelentőst zavart okozott, az emberek pedig nem bíznak az intézkedésekbe, - hangoztatták. Az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítványról szerdán titkos szavazást tartanak a parlamentben. Erjavecnek 46 szavazatot kell összegyűjteni, hogy miniszterelnök lehessen. Amennyiben ugyanis sikerül megbuktatniuk a kormányt, miniszterelnök-jelöltet javasolhatnak a parlamentnek. A kormány, amely így elveszítené a többségét, ügyvezetőként folytatná a munkát addig, amíg a parlament nem szavaz az új kormányfőről és a miniszterekről. Jenez Jansa kormányfő néhány nappal ezelőtt az Ognjisce Rádiónak adott interjújában azt mondta: bízik jelenlegi koalíciós partnereiben. Úgy vélte: amennyiben megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, az előrehozott választásokhoz vezethet.

Romániában elkezdődött a koronavírus elleni oltás második szakasza

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.15. 18:55

Fotó: DRAGOS ASAFTEI / AFP
Párhuzamosan folytatódik a kampány első szakasza is, amelyben az egészségügyi intézmények és a szociális intézmények személyzete és gondozottjai kapják meg az oltást.
Romániában pénteken elkezdődött az oltási kampány második szakasza, amelyben a 65 év fölöttiek, a krónikus betegségben szenvedők, valamint a társadalom számára kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást. Utóbbi csoportba sorolták az államigazgatásban dolgozókat, a hadsereg, a rendőrség, a nemzetbiztonság és az igazságszolgáltatás személyzetét, valamint az alapvető élelmiszerek előállítóit, szállítóit és forgalmazóit, az energiaiparban dolgozókat, a gyógyszerészeket és gyógyszerszállítókat, az áru és személyszállítókat, a tanárokat, a papokat, a hulladékgazdálkodásban dolgozókat és a veszélyeztetett újságírókat is. A második szakaszban jogosulttá vált személyek péntek délutántól háziorvosaik vagy munkaadóik által, illetve személyesen is regisztrálhatnak a vaccinare-covid.gov.ro központi honlapon vagy akár telefonon is. A kormány várhatóan péntek esti ülésén fogad el határozatot az oltóközpontok létrehozásáról és működtetéséről. Korábban a nagyvárosok polgármesterei a kormánynál tiltakoztak amiatt, hogy az egészségügyi minisztérium az önkormányzatokra hárította az oltóközpontok működtetési költségeit. A re, migisztráltak beoltása hétfőtől kezdődik. A második szakasz jogosultjai közül az elsők között kapta meg a védőoltást Klaus Iohannis román elnök. Az államfő az oltóközpontból kijőve azt nyilatkozta: az oltás nem volt fájdalmas, az oltóanyag pedig biztonságos. Hozzátette: a járványellenes szabályok betartása és az emberek beoltása ki fogja vezetni az országot a járványból. A második szakasszal párhuzamosan folytatódik a kampány első szakasza is, amelyben az egészségügyi intézmények és a szociális intézmények személyzete és gondozottjai kapják meg az oltást. A román hatóságok 250 ezerre becsülték az ebbe a kategóriába tartozók számát, közülük csütörtökig közel 169 ezren kapták meg az első oltást, ami körükben 67,5 százalékos átoltottságot fog jelenteni. A hatóságok azzal számolnak, hogy január végéig a kategória 85 százalékát sikerül beoltani. Romániában pénteken az elmúlt két hét átlaga (3761) alatti napi esetszámot (3353) jegyeztek, ami kevesebb mint harmada a tavaly november 18-án jegyzett 10 269-es csúcsértéknek. A betegségnek tulajdonított halálesetek napi száma (63) is a napi elhalálozások kéthetes átlagán (91) alul marad. Jelenleg 8635 személy ápolnak koronavírussal az országban, közülük 1091-en szorulnak intenzív terápiás ellátásra. Két hét után azonban ismét ötvenezer fölé emelkedett az aktív fertőzöttek száma. A 19,5 milliós Romániában a péntek esti adatok szerint 688 ezer koronavírusos esetet regisztráltak a járvány kezdete óta, és 17 ezer ember vesztette életét a Covid-19 következtében.

Elutasította az Európai Bizottság a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezést

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.15. 18:53

Fotó: Melanie Wenger / Európai Parlament
A kezdeményezés célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek.
Az Európai Bizottság nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához – olvasható a brüsszeli testület pénteki sajtóközleményében. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra. – Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában. A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket – nyilatkozott Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában bírálta a kezdeményezésre adott bizottsági választ. – Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1 123 422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt – fogalmaztak. Hangsúlyozták: válaszával a bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, cserbenhagyta az EU nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát, köztük több millió embert, akiket saját országukban folyamatosan jogsérelem ér. A bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe. A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést. A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű – legalább egymillió, 7 tagállamból származó aláírást – a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást. Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője, a FUEN elnöke Brüsszelben az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte: az Európai Unió Bírósága korábbi ítélete világosan kimondta, hogy az Európai Uniónak lehetősége van a nemzeti és nyelvi kisebbségek érdekében intézkedések elfogadására.
– Az uniós bizottság állásfoglalása azt jelenti, hogy noha kezdeményezhette volna intézkedések elfogadását, nem akarta megtenni, nem akar e témában döntést hozni

– hívta fel a figyelmet.

A képviselő hangsúlyozta: a kezdeményezésnek továbbra is komoly támogatottsága van úgy a tagállamokban, mint az Európai Parlamentben, ami azt jelenti, hogy új eszközöket, új lehetőségeket kell találni a folytatáshoz. – Tudjuk, hogy igazunk van. Ezért meg fogjuk vizsgálni a megtehető jogi és a politikai válaszlépéseket, és minden bizonnyal folytatjuk a munkát – tette hozzá Vincze Lóránt.
A kisebbségvédelmi mentőcsomaggal ebben és ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.