Előfizetés

Nem zavarja az AB-t a 30 éves paksi titkosítás

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2021.01.18. 07:30

Fotó: Bodajki Ákos
Az utólagos normakontrollra irányuló indítványról csaknem hat év után döntött az AB.
Ismét a kormánynak kedvező döntést hozott az Alkotmánybíróság (AB): a testület többségi döntése szerint nem alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe sem ütközik a a Paks 2-ről szóló 2015-ös törvényben szereplő 30 éves titkosítás. Az országgyűlési képviselők egynegyede által beadott utólagos normakontrollra irányuló indítványról csaknem hat év után döntött az AB.
Az indítványozó képviselők szerint a törvény támadott passzusa – nemzetbiztonsági érdekre és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelmére hivatkozva – mérlegelés nélkül kizárja, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben keletkezett üzleti, műszaki és döntést megalapozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként megismerhetővé váljanak. Úgy vélték továbbá, hogy a törvény ellentétes a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló úgynevezett Aarhusi Egyezménnyel is, s ezért kérték a jogszabály megsemmisítését. Az AB többségi döntése szerint a nemzetbiztonsági érdek és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelme indokolhatja a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását, a 30 éves titkosítást. Ám a korlátozás csak akkor alkalmazható, „ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához”, Mivel az adatmegtagadás jogszerűségét az adatkezelőnek – Paks 2 projektcégének – kell bizonyítania, s az adatkérő bírósághoz fordulhat, amely az adatmegtagadás jogszerűségét és annak indokoltságát is vizsgálhatja, az AB-döntés szerint a jogszabály nem alkotmányellenes.
Az AB továbbá alkotmányos követelményként megállapította: a törvény támadott rendelkezése az orosz és a magyar alvállalkozók vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. Nem világos, hogy ez utóbbi azt is jelenti-e, hogy a közfeladatot ellátó szervezetekkel szemben a nem közfeladatot ellátó alvállalkozók kötelesek kiadni a kért adatokat. Salamon László párhuzamos indoklása szerint ez nem következik az alkotmányos követelményből, míg Czine Ágnes párhuzamos indoklása inkább erre utal. Két másik bíró, Marosi Ildikó és Schanda Balázs ugyanakkor nem értett egyet a többségi döntéssel; különvéleményükben az alapvető jogok biztosára hivatkozva azt írták: a törvény „egy teljes nemzedéket elzár attól, hogy a Magyarország energiastratégiáját hosszútávon meghatározó beruházással kapcsolatos meghatározó jelentőségű adatokat megismerjen”.

Csak negatív teszteredménnyel mehetnek munkába a szlovákok

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.18. 07:16
Igor Matovic szlovák kormányfő karanténba vonul
Fotó: JOHANNA GERON / AFP
Szlovákiában újabb országos tesztelés kezdődik, egyúttal az eddigieknél szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében - jelentette be vasárnap esti sajtóértekezletén Igor Matovic miniszterelnök.
A tömeges tesztelés hétfőn indul - mondta el Matovic a kormány rendkívüli ülését követően. "Úgy döntöttünk, hogy a kijárási korlátozások és a tömeges tesztelés ideális kombinációját választjuk" - hangsúlyozta a kormányfő. A legfontosabb szigorítás, hogy a tömeges tesztelést követő tizenkét napos időszakban csak negatív teszteredmény birtokában lehet majd munkába menni, a többieknek otthon kell maradniuk. Mostanáig a munkába járás az egyike volt a kijárási tilalmak alól felmentést adó általános kivételeknek. Negatív teszteredmény nélkül sem kirándulni, sem postára menni nem lehet majd. Marek Krajcí egészségügyi miniszter elmondása szerint az "önkéntes" alapú tömeges tesztelés a tervek szerint január 26-ig tart. A negatív Covid-teszttel nem rendelkezőkre vonatkozó kijárási korlátozások pedig január 27-től várhatóan február 7-ig lesznek érvényben, s ezeket csak akkor oldják fel hamarabb, ha a kórházban ápolt Covid-betegek száma 2500 alá esik. A vasárnap közölt adatok szerint jelenleg 3067 embert ápolnak a szlovákiai kórházakban koronavírusos megbetegedéssel, számuk decembertől folyamatos emelkedést mutat. A járványban eddig elhunytak száma a hét végére 3474-re emelkedett. A négypárti szlovák koalíció a múlt héten képtelen volt megállapodni az újabb járványellenes intézkedések csomagjáról, médiajelentések szerint elsősorban az országos tesztelés hasznosságáról a kormányon belül zajló vita miatt. Az 5,5 milliós Szlovákia tavaly novemberben nagy nemzetközi feltűnést keltett azzal, hogy tömeges tesztelésre hívta szinte minden 10 év feletti lakosát. A miniszterelnök kezdetben azt gondolta, hogy ez alternatívája lehet a gazdaságot bénító szigorú korlátozó intézkedéseknek, utóbb azonban elismerte, hogy közben egyre nőtt a járványkórházak túlterhelődésének veszélye. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) és más egészségügyi szervezetek bírálták az egészségügyi rendszer forrásainak értelmetlen felhasználását, azzal érvelve, hogy a többségükben egészséges emberek tömeges tesztelése csak további terheket rak az amúgy is túlfeszített rendszerre. Marián Kollár, a kamara elnöke csütörtökön a TASR hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett: a jelenlegi szlovákiai helyzetben a koronavírus elleni harc eszköze inkább a korlátozások fenntartása, illetve a járványfészkekben megvalósított tesztelés kombinációja lehet, közben pedig az oltási kampány előkészítésére kellene összpontosítani az erőket.

Megosztó vakcinakiváltságok

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.01.18. 06:40

Fotó: JACK GUEZ / AFP
A kormány tervei szerint enyhébb szabályok vonatkozhatnak a már beoltottakra, de jogászok és járványügyi szakértők úgy látják, ez kezdetben inkább feszültségeket szülne.
Orbán Viktor miniszterelnök december 23-án úgy fogalmazott, hogy a Belügyminisztérium már elkészítette az oltási igazolvány első tervét. Gulyás Gergely miniszter nem sokkal később úgy mutatta be a koncepciót, hogy a víruson átesett, illetve az oltást megkapó állampolgárok az igazolvánnyal mentesülhetnének bizonyos korlátozások alól. Az igazolvány bevezetésének részleteit nem ismertették még és egy hét alatt sem válaszoltak lapunk kérdésire. Márpedig minél többeket oltanak be, annál aktuálisabb a dilemma, jár-e a védettség mellett bármilyen mentesség is a vakcinával, és számos kérdést kell tisztázni, hogy se oltott, se oltatlan ne érezhesse, hátrányos megkülönböztetés éri. Az igazolványnak elvileg komoly társadalmi haszna is lehet, hiszen az okirat elvben motiválhatná az oltásra azokat, akik újra teljes életet akarnak élni. De elérhető-e ez hátrányos megkülönböztetés nélkül? – tettük fel a kérdést jogászoknak. – Egyelőre a széles tömegek számára nem hozzáférhető az oltás, ezért úgy vélem, most semmilyen hátrányos jogkövetkezményt nem lehet az oltás hiányához fűzni – mondta Sándor Judit, bioetikus, jogász, a CEU tanára. Szerinte nem viselheti a következményeket az, akinek választási lehetősége sem volt, hogy beoltatja-e magát vagy sem. Eltérő megközelítést alkalmaz az oltási igazolványról Asbóth Márton jogász, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. – Az oltási igazolvány egy olyan okirat lehet, ami nem kedvezményt jelent, hanem a mindenkit érintő korlátozások alóli mentességre jogosít fel – mondta lapunknak Asbóth. Hogy előnyről vagy hátrányról beszélünk, az egyelőre másodlagos kérdés maradhat, legalábbis mindkét jogász hangsúlyozta: mivel az oltás jelenleg nem széles körben hozzáférhető, nem is lehet jogkövetkezménye a beoltottságnak. Sándor Judit szerint egyelőre a tájékoztatás, a szolidaritás fejlesztése, az elérhetőség fokozása, az oltási ütemek felgyorsítása a cél. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elhúzódó oltásnak sokféle társadalmi mellékhatása lehet. Hierarchikus kapcsolatok alakulhatnak ki például oltottak és nem oltottak között. – Orvos-beteg, hivatal-ügyfél viszonyában, rendőr-állampolgár viszonyának hierarchiáját tovább ronthatja, ha a sérülékenyebb pozícióban lévő páciens, állampolgár, ügyfél a be nem oltott, míg a hatóság a beoltott – érvelt Sándor Judit. A szakértő szerint kiemelkedő fontosságú a döntéshozóktól a hiteles tájékoztatás, mert „ha az elvész, a bizalom is oda az oltás iránt”. Sándor Judit szerint különösen ügyelni kell arra, hogy az oltások kezdeti fázisban társadalmi szolidaritást csökkenti, ha a sorban előrébb álló már beoltottak előnyt élvezhetnek az élet számos területén is. – Félő, hogy akkor megindul a sorrend fellazulása, hiszen az emberek élete, megélhetése múlhat az oltáshoz való hozzájutáson – mondta. – Az oltási igazolványhoz kapcsolható előnyöket, annak közjogi és magánjogi problémáit leegyszerűsítheti, ha a kormány kötelezővé teszi a védőoltást, ugyanis ahhoz jogkövetkezmények tapadnak, amit mindenkinek egyformán tudomásul kell vennie – vetett fel egy újabb aspektust Asbóth Márton. A kötelező oltásnak ugyanakkor megint csak az a feltétele, hogy mindenki számára elérhető legyen a vakcina, de ezt a kormány egyelőre nem tudja garantálni – hangsúlyozta a szakértő. Járványügyi szempontból egyértelműbb érvek szólnak az oltási igazolvány mellett, ha annak feltételei adottak – derül ki Pusztai Erzsébet epidemiológus lapunknak adott nyilatkozatából. – Nem lenne példátlan dolog egy oltási igazolvány bevezetése, az állam már korábban is megszabta, hogy bizonyos munkahelyeken csak megfelelő egészségügyi állapotban lehessen dolgozni – fogalmazott Pusztai. Az egészségügyre ez az állítás hatványozottan igaz volt mindig is, de a vendéglátásban dolgozóknak is bőrgyógyászati vizsgálatra, számos munkahelyen TBC-szűrésre kellett menni. Ennek fényében a jelenlegi világjárvány miatt teljesen indokolhatónak véli a járványügyi szakértő, hogy immunitáshoz lehessen kötni bizonyos tevékenységeket. Egyes védőoltásokat különböző külföldi utaknál is előírhatnak a hatóságok. – Ennek az oltási igazolványnak csak addig lesz jelentősége, amíg nem sikerül a járványt megakadályozni – jegyezte meg Pusztai, emlékeztetve a hazánkban jelenleg kötelező tizenkét védőoltásra is, amelyek beadása napjainkban már természetes. De mi történik azokkal, akiket nem lehet valamilyen egészségügyi okból beoltani? Ilyen ok lehet az oltóanyag valamilyen összetevőjére való érzékenység, de gyermekvállalás tervezése is. Pusztai szerint nem csak ezen esetekre, hanem arra is ki kell dolgozni részletszabályokat, hogy aki nem kéri az oltást, az valamilyen alternatív védekezéssel szintén hozzáférjen szolgáltatásokhoz, mozgásában ne legyen teljesen korlátozva. Ilyen lehet, ha valaki legfeljebb néhány napos PCR-teszttel igazolja, hogy nem fertőző. – Mindenki dönthet úgy, hogy egyéni elgondolása szerint nem kéri az oltást. Ez azonban akkor azzal jár, hogy másokat veszélyeztethet, például azokat, akiket nem lehet beoltani – hangsúlyozta Pusztai, aki szerint az állam feladata, hogy a kiszolgáltatottakat védje a vírus potenciális terjesztőitől. A szakértő úgy látja, még hosszú hónapokra lehet szükség ahhoz, hogy kellő számú vakcina álljon rendelkezésre, illetve a magyar kormány megszervezze annak beadását. – Fokozatosan több oltás fog érkezni, de a szervezésben van még bőven javítanivaló – mondta. – Elvi kifogásunk nincs – ezt nemrég nyilatkozta lapunknak az oltási igazolvány tervéről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Egyetért ezzel Remport Ádám, a TASZ adatvédelmi szakértője is. Szerinte ugyanis bár az egészségügyi állapot személyi adat, az immunitásról készülő okirat magasabb rendű társadalmi érdeket szolgál. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egészségügyi okokból be nem olthatók számára világos szabályokat, jogi védettséget kell biztosítani.

Uniós oltási igazolvány lehet

Az Európai Unió alkalmazzon egységes oltási igazolványt, hogy egyformán szabadon mozoghassanak az uniós állampolgárok a tagországok között – kérte Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Az igazolványra több tagállam is jelezte már igényét. Pusztai Erzsébet lapunknak azt mondta, ha nem születik egységes megoldás, akkor az káoszhoz vezethetne a határokon, különösen az ingázó munkavállalókra hatna hátrányosan az oltottakra vonatkozó eltérő szabályozás.