Mostantól bárki kedvére „betérhet” az amszterdami Rijksmuseumba, az intézmény ugyanis ingyenesen elérhetővé tette a gyűjteményét: egész pontosan 710 ezer műalkotást. A képzőművészet rajongói így többek között olyan művek közül válogathatnak mint Vermeer, Rembrandt, Anthony van Dyck és Vincent van Gogh remekművei, a kiszemelt alkotásokat pedig kiváló, tűéles minőségben tölthetik le az eszközeikre.
A Rijksmuseum online képnézegetője, a Rijks Studio felületén ráadásul könnyen el lehet igazodni, a művekre rákereshetünk az alkotójuk neve, a típusuk, keletkezési idejük és helyük, valamint az anyag, az elkészítés technikája és akár a színük szerint is. Így például ha Albrecht Dürernek kifejezetten a tintarajzaira vagyunk kíváncsiak, azokat pár kattintással kilistázhatjuk. A további előny, hogy a képekhez rövid leírás is jár, és még részleteket is meghallgathatunk egy-egy tárlatvezetésből, így kvázi úgy érezhetjük magunkat mintha tényleg egy múzeumban sétálnánk.
A Rijksmuseum tehát igencsak „bőkezű” a műkedvelőkkel, hiszen bár a Rijks Studio nem kifejezetten online tárlat, mégiscsak jóval többet kínál mint más intézmények virtuális kiállításai. A több százezer alkotás ráadásul magas felbontásban tölthető le, így azokat akár egészen közelről is megszemlélhetjük – némelyeken még a festékréteg repedése is látszik, vagy a legapróbb ecsetvonások, így a weboldalt a festőművészek, a képzőművész hallgatók és a gyakorlott műértők is haszonnal lapozhatják. Nem beszélve arról, hogy a képekről szinte minden lényeges adatot elolvashatunk: kezdve az alkotás dátumától a pontos képméreten át a műveken szereplő tárgyakig. Így például Rembrandt egy nőről készült portréjáról megtudhatjuk, hogy azon tételesen egy legyező, egy csipke és egy gyöngylánc található, mely kifejezésekre klikkelve akár az összes gyöngyláncot ábrázoló kép kigyűjthető.
A Rijks Studio impozáns felülete azonban nemcsak a képek nézegetésére alkalmas, hanem egy gyors regisztráció után a kedvenc alkotásokat le is menthetjük a gépünkre, vagy azokat tetszés szerinti csoportokba rendezhetjük az oldalon. A múzeum igazi újdonsága pedig, hogy a művekből akár négyzet vagy téglalap alakban is kivághatunk részleteket, melyeket aztán a múzeumtól megrendelhetünk magunknak vászonra, alumíniumra, poszterre vagy üveglapra. De akár lehetünk kreatívak, és Rembrandt valamelyik portréját kinyomtathatjuk ruhára, vászontáskára, mobilra, sőt akár tapétára, étkészletre, robogóra és autóra is.
A technikai paraméterek mellett érdemes szót ejteni a gyűjteményről. Az európai alkotók mellett a Stúdióban találhatunk még ázsiai művészeket is, például a Van Gogh és Gauguin művészetét inspiráló Utagawa Hiroshige japán festőművész fametszeteit, vagy Hokusai számos, az Edo-kori japán hétköznapokat bemutató rajzát. A múzeum nagyszámú kerámia kollekcióval is rendelkezik, a majolikától kezdve a porcelánon át a kék-fehér színben játszó fajanszig bőven válogathatunk, sőt, Fritz Mannheimer amszterdami bankárnak köszönhetően a múzeum Németországon kívül az egyik legfontosabb meisseni porcelán-gyűjteménnyel rendelkezik. És ha már a Rijksmuseumban „járunk”, érdemes rákeresni a holland tengeri flottákat és csatákat ábrázoló olajfestményekre, melyek remekül illusztrálják hogyan nőtte ki magát az aprócska állam nagyhatalommá.
A Rijksmuseum egyébként nem először rukkol elő rendhagyó megoldással. 2009-ben például azzal keltett feltűnést, hogy Rembrandt számos alkotását állította ki digitális reprodukcióban, így javítva ki az eredeti festményeken látható apró hibákat. Noha a kezdeményezést számos kritika érte, a tárlaton több mint száz különböző múzeumból érkezett kép szerepelt, melyek eredetijét szinte képtelenség lett volna összegyűjteni. A mostani több százezres képkollekciót bemutató Rijks Studio is vélhetőleg bírálatokat fog kapni, azonban a digitális korszakba lépve lehet, hogy mégiscsak a holland múzeum megoldása jelenti a jövőt. A kérdés csak az, hány intézmény követi a példáját.
Infó:
