Kezdeményezi a Debreceni Egyetem, hogy a felsőoktatási intézmény „állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé” alakuljon át – döntött csütörtöki rendkívüli ülésén az egyetem szenátusa.

Az egyetemi sajtóiroda szerint  az egyetem valamennyi eddigi tevékenységét  folytatnák, beleértve a betegellátást is. A szenátusi határozat úgy fogalmaz:

A döntés után Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora és Bács Zoltán, az egyetem kancellárja a modellváltás jelentőségét értékelve újságíróknak azt mondta:

A vezetők reményei szerint augusztus elsejével térhetnek át az új működési modellre Debrecenben.             A Népszava hétfőn írta meg, hogy a Dunaújvárosi Egyetem is átalakulásra készül, mert a paksi atomerőmű szakember-utánpótlásában fontos szerepet játszó felsőfokú oktatási intézményt is alapítványi fenntartásúvá tenné a kormány. Lapunk kiemelte: ha a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem is modellt vált, akkor 15-re emelkedik a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek száma. Azt pedig már Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jegyezte meg:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmánya vasárnap adott ki tiltakozó állásfoglalást az egyetemek alapítványba szervezése ellen.

Hozzátették ugyanakkor, hogy ez csak helyi szolidaritás, a fideszes városvezetők nem mernek kiállni mellettük, mert féltik saját településüket.
Nyirati Klára, Baja polgármestere úgy értékelte a mostani helyzetet, hogy a Fidesz önkormányzati politikáját a gazdasági érdekek, a megfélemlítés és a zsarolások mozgatják. A Szombathelyt vezető Nemény András szerint a járvány felért egy infarktussal a magyar településeknek, a kormány elvonásai ezt megtoldották egy agyvérzéssel, ami után még mindig az az elvárás, hogy fussanak tovább. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a csütörtöki találkozón egy ellenzéki árnyékkormány megalakítását sürgette, amely megfogalmazná, milyen fékek és ellensúlyok garantálnák a kormányváltás után az önkormányzatiságot és az egységes elbírálást a mostani „maffia rendszer” kirekesztő politikájával szemben. Karácsony Gergely természetesnek nevezte a kormánypárti polgármesterek óvatosságát, de hozzátette, főpolgármesterként „beteg” dolognak tartja a megkülönböztetést, munkatársai most is több fideszes kerület uniós projektjeinek megmentésén dolgoznak. Úgy látja, a kormányzati válságkezelés a bankokra és az önkormányzatokra tolta a feladatokat, de most, a politikai sikerrel kecsegtető oltások megszervezését már nem bízzák a településekre, mert a Fidesz még ebből is politikai presztizsharcot csinál. A kormány okozta veszteségek és a működőképesség megőrzésére tett önkormányzati lépések bemutatására épp azért indítottak kampányt, hogy az emberek megértsék: a Fidesz uralkodik, az önkormányzatok kormányoznak – tette hozzá. Cserdiné Németh Angéla, a főváros XV. kerületének polgármestere úgy véli, a kiszámított politikai játszma része, hogy ne maradjon az ellenzéki településeken fejlesztésre fordítható pénz, ne legyen megmutatható siker. Mert – ahogy Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke mondta – a 2022-es választás kampányának középpontjában az a kérdés áll, életben marad-e a kormány egyetlen megmaradt ellensúlyaként az önkormányzati rendszer.

A kormány továbbra sem közölt semmit arról, hogy miképpen kárpótolja a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának megfelezése miatt jelentős bevételtől eleső 25 ezer főnél népesebb városokat. A múlt heti egyeztetésen csupán annyi hangzott el, hogy a kisebb települések kompenzációja teljes lesz, ráadásul automatikusan megkapják az adócsökkentésből fakadó hiány összegét. A városvezetőkkel viszont csak annyit közöltek, hogy minden településsel egyedi alkut kötnek. Ez meglehetős bizonytalanságot szül egyrészt az időbeliség okán, hiszen 70 önkormányzat tartozik ebbe a körbe, sokáig húzódhat az alkudozás. Másrészt a kormány eddigi ellenzéki városvezetőket sújtó döntései sem adnak okot a túlzott bizakodásra. Budapest mindenesetre teljes kompenzációt kér, hiszen a bevételkiesés teljes mértékben kívül esik a hatáskörükön – jelentette ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a jövő heti közgyűlés előtti szokásos tájékoztatóján. Az iparűzési adó bizonytalansága feltételes módba helyezi az idei forrásmegosztást is, hiszen nem egyelőre legfeljebb megbecsülni lehet, hogy pontosan mennyit is dobhatnak szét egymás között a kerületek és a főváros. Így első körben a főváros 2021-es költségvetésében szereplő összeggel számol a főváros, de a kerületeknek érdemes azzal számolni, hogy az ott beállított összegnél lényegesen kevesebb folyik majd be a cégektől. A 2020. évi megosztásáról alkotott rendelet összesen 323,7 milliárd forint megosztandó bevételről rendelkezett. Ebből a törvényi előírásnak megfelelően a fővárosi önkormányzat részesedése 54 százalék, míg a kerületi önkormányzatok együttes részesedése 46 százalék volt. Budapest vezetése 35 milliárddal kevesebbel számol, amelyből 15-20 milliárd a fővárosi büdzséből hiányzik majd. A városvezetés a csökkenő bevételek és kormányzati elvonások által érintett közszolgáltatásokra közterületi kampányban hívja fel a budapestiek figyelmét. Kiss Ambrus nem tagadta az ingatlaneladási szándékot sem, mint mondta a fizetésképtelenség kivédéséhez minden eszközt megragadnak. A fővárosi önkormányzat összesen 72 ingatlant kíván az idén értékesíteni, amelyből 8,2 milliárdos bevételt remél. A források bővítése érdekében ismét tárgyalásokat kezdtek az Európai Beruházási Bankkal. A pénzintézet továbbra is nyitott a kölcsönfolyósításra, már csak azt a formát kell megtalálni, amihez a kormány is hozzájárul. Az előző 200 millió eurós hitel felvételéhez ugyanis nem járult hozzá, miközben a kabinet 2,5 milliárd euróhitelről (900 milliárd forintról) szóló szerződést írt alá.