Előfizetés

Kultúra karanténban

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2021.01.28. 10:00

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.
Pilinszky száz szóban Idén ünnepeljük Pilinszky János költő születésének századik évfordulóját, s a centenárium alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és Juhász Anna irodalmár Pilinszky 100 fogalom/centenáriumi szószedet címmel videósorozatot indít, amelynek keretében kéthetente meghívott vendégekkel – írókkal, irodalomtörténészekkel, színészekkel, zenészekkel és más alkotókkal – beszélgetnek, alkalmanként öt-öt Pilinszkyhez kapcsolódó szót, fogalmat, gondolatot központba téve. Az év végére így száz olyan fogalom gyűlik majd össze, mely egyfajta sűrített centenáriumi szószedetként a költőhöz köthető. Az első vendég ma este dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi docens lesz. Juhász Anna Irodalmi Szalon / Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook, 19:00 
Szövegek találkozása 2020 végén, az Hors les murs Stendhal program keretében Lola Gruber bejárja Közép-Európát, hogy megírja harmadik regényét, amelynek egy része Budapesten játszódik. Itt találkozik Tóth Krisztina író-költővel. A vírushelyzet átírja kezdeti terveiket, és végül az őket körülvevő világról, valamint a világhoz fűződő érzéseikről írnak. A két szerző a Francia Intézet által szervezett Gondolatok éjszakája programsorozat keretében, Szövegek találkozása címmel tart online felolvasást. Francia Intézet Facebook, 19:30 Felfedezni a messzeséget Oroszország, a 19. század vége. A fiatal arisztokrata lány, Szása a messzi északról álmodozik, miközben aggodalommal várja haza felfedező nagyapját annak legutóbbi, északi-sarki expedíciójáról. Szása is felfedező szeretne lenni, de a szülei nem nézik jó szemmel a terveit: azt akarják, hogy lányuk mielőbb férjhez menjen, már a vőlegényt is kiszemelték. Szása fellázad a sorsa ellen, elmenekül otthonról, és elhatározza, hogy felkutatja nagyapját. Rémi Chayé az Annecy animációs filmfesztiválon közönségdíjjal elismert A messzi Észak című animációs filmjét ma este online közvetítik. Távmozi, 18:00 

Bizakodnak és terveznek a könyvszakma szereplői

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.01.28. 09:30

Fotó: Népszava
Különféle forgatókönyvekkel és új címekkel készülnek az évre a könyvkiadók, és a fesztiválszervezőkhöz hasonlóan várják a nyári-őszi időszakot, remélve, találkozhatnak végre az olvasókkal.
Az elmúlt közel egy év jelentősen befolyásolta az irodalmi események, fesztiválok alakulását: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált az utolsó pillanatban kellett lemondani, és ahogy a könyvbemutatók, beszélgetések, úgy az Ünnepi Könyvhét és részben a Margó Irodalmi Fesztivál is az online térbe költözött. A helyzet a kiadókat is érintette, digitális jelenlétük átalakítására késztette őket. Kérdés, mennyiben lehet más 2021, és hogyan lehet tervezni egy tervezhetetlen időszakban.
Gál Katalin, a Könyvfesztivált és a Könyvhetet is szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke elmondta, az idei események megtartása a hagyományos formában mondhatni létszükség, mivel 2020 nagyon nehéz volt. – Bár néhány tényező segített kismértékben kompenzálni a nem túl reményteljes helyzetet. A kiadók és kereskedők online forgalmának harminc-negyven százalékos növekedése, a könyvbemutatók, beszélgetések, író-olvasó „találkozók” kitelepülése a digitális térbe fenntartotta a kapcsolatot a könyv és olvasója között – részletezte. Kiemelte egyúttal, úgy érzékeli, az olvasók és kiadók is telítődtek kissé a távkapcsolattal, s talán az oltás ütemezése is felgyorsul, ezért az Elnökség úgy döntött, hogy június 10-13-a között a Vörösmarty térre szervezve hozzáfognak a 92. Ünnepi Könyvhét előkészítéséhez. – A Könyvfesztivál megtartása áprilisban azonban irreális – hangsúlyozta. – A nemzetközi könyvvásárok igazgatóival egyeztetünk és szinte valamennyien megpróbálnak „átcuccolni” a második félévre. Mi is ezzel próbálkozunk, október vége, november eleje az új céldátum. A díszvendég ország Lengyelország lesz, és bírjuk (a tavaly is meghívott) Szvetlana Alekszijevics (a belarusz események miatt németországi emigrációba kényszerített irodalmi Nobel-díjas író - a szerk.) ígéretét, hogy eljön, így a díszvendég és a Budapest Nagydíj várományosa is ő lesz.
A járványhelyzet alakulása és a bizonytalanság a könyvkiadók terveit is befolyásolja, ezért őket is kérdeztük a lehetőségekről. Sárközy Bence, a Libri Kiadói csoport vezetője elmondta, nyár előtt nem számolnak azzal, hogy az offline térben találkozhatnak szerzőik az olvasóikkal. De ahogy a MKKE, úgy ők is bíznak abban, hogy az Ünnepi Könyvhét nem marad el, vagy hogy a nyári Margón személyesen vehetnek részt. S azt remélik, az őszre tervezett programok is megvalósulhatnak. A kérdésre, mennyiben befolyásolja a megjelenéseket a járvány, illetve a rendezvények dátumai, elmondta, nem zártak rossz évet 2020-ban, de ez annak is köszönhető, hogy szűkebb listával jelentkeztek a szokásosnál, s most is így készülnek. – De ha kevesebb is az új cím, a Libri Kiadói Csoport (Libri, Helikon, Jelenkor, Kolibri és Park Könyvkiadó) 350–400 új könyvet jelentet meg idén is. Emiatt a kiadványaink időzítése sokkal összetettebb, mintsem, hogy eseményekhez csoportosíthatnánk őket. Ha lesznek rendezvények, igyekszünk részt venni, ha mégsem, arra is van tervünk. Minden eshetőségre fel vagyunk készülve – részletezte.
Megkerestük Valuska Lászlót, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár fesztiváligazgatóját is, aki kiemelte, folyamatosan informálódnak a járványhelyzetről, ugyanakkor idén is azt a célt tűzték ki, hogy megrendezik az eseményeket, mert a tavaly nyári online és az őszi hibrid verzió is sikeres volt. – Több forgatókönyvvel készülünk, a fellépők és a nézők biztonságát, egészségét tartjuk szem előtt. A nehézséget a kiszámíthatatlanság okozza, bízunk abban, hogy tervezhető lesz a fesztiválszezon. Tavaly már megtapasztaltuk, hogy lehet folyamatosan alkalmazkodva fesztivált szervezni – hangsúlyozta. Szokásosan június és október közepén rendezik a programokat, s mivel 2011-ben indult el a fesztivál, szeretnék az évfordulót méltóképpen megünnepelni. A külföldi szerzőkre vonatkozóan elmondta, tavaly őszre is leszervezték a fellépőket, s végül online látták vendégül Sofi Oksanent, Jonas Jonassont vagy Billy Collinst. – Idén is hasonlóan járunk el: meghívjuk az írókat, és bízunk benne, hogy lesz lehetőségük Budapestre utazni. Kiemelte, a járványhelyzet sok mindent befolyásol, de ősszel is azt látták, ha megfelelően felkészülnek, a nézők is szívesen jönnek. – Fontos komolyan venni a járványt, de az is közös érdekünk, hogy megtanuljunk együtt élni a helyzettel.
Az Athenaeum Kiadó elmondta, szeptember óta csak online könyvbemutatóik voltak, és mivel a dedikálási lehetőségek is elmaradtak, azt szintén más formában igyekeztek pótolni: néhány szerző dedikált kötetei megrendelhetők a Magvető Caféból. – Idén is online folytatjuk: bemutatjuk James Powell kötetét, Paulo Coelho új könyvét, és online lesz vendégünk Krekó Péter. Március közepén díszkiadással ünnepeljük, hogy húsz éve jelent meg az Apák könyve, így Vámos Miklóssal is tervezünk bemutatót – nyilatkozták. A kiadó arról számolt be, címszámban és példányszámban sem szeretnének csökkenteni, és ha nem is lesznek közönségrendezvények, online beszélgetéseket, streamelt bemutatókat, virtuális író-olvasó találkozókat továbbra is szerveznek. Mint mondták, az első félévre nem terveznek külföldi szerző személyes jelenlétével, talán az őszi hónapokban nyílik lehetőség a hagyományos rendezvények megtartására. – Több külföldi szerzőnk könyvét időzítjük ősz elejére, és kétféle variációban tervezzük a bemutatót, az élet majd eldönti, hogy az offline vagy az online változatot valósítjuk meg.
Gaborják Ádám, az Európa Könyvkiadó szerkesztője kiemelte, leginkább alkalmazkodnak. Már több tapasztalatuk van az online programokkal, nagy sikere volt például Mucsi Zoltán –Bérczes László online dedikálásának, s újra készülnek a moobius.hu felületén zajló interaktív könyvfesztiválukra is, de offline programot leghamarabb a Könyvhétre terveznek. Hangsúlyozta, a kultúra, főként az irodalom támasz a nehéz időkben, ezért tavaly is arra törekedtek, hogy mindent megjelentessenek, most is ez a cél. Elárulta, több e-könyvet adnak ki, igazodva az igényekhez, jön például a megújult Salinger-sorozatuk, és az e-könyvek is. Az örökös tavaly engedélyezte először világszerte az e-jogokat, így most ebben a formátumban is megjelenhetnek. A rendezvények jelentős szerepet játszanak ugyanakkor a megjelenések időzítésében, erősítette meg. – Vannak az ún. fesztiválkönyvek, amelyek kisebb példányszámban jelennek meg, ezért nehezebb őket forgalmazni, ám a fesztiválokon egyszerre vannak jelen a reménybeli olvasói. A fesztiválozók pedig szeretnek a (sztár)szerzőkkel találkozni, és megosztani az élményt a közösségi oldalakon. Ahogy a zenei fesztivált sem pótolja teljesen a lemezhallgatás, úgy a könyvfesztivál is elmaradhatatlan része az olvasói kultúrának.

A misztikus húszas évek - interjú a Babilon Berlin rendezőjével

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.01.28. 09:00

Hosszú kihagyás után a harmadik évaddal folytatódik a valaha készült legdrágább német sorozat, a Babilon Berlin, továbbra is Németország 1920-as éveiben, a Weimari köztársaság világában kalandozik. Achim von Borries író, rendező és kreátor telefonon válaszolt a kérdéseinkre.
A Babilon Berlin első évada is már lazán kezelte az első Gereon Rath-regény, a Tisztázatlan bűnügy cselekményét. Persze, megértem, az első háromszáz oldal bonyolult, inkább leíró részek, mintsem akcióval teli krimi.   Volker Kutscher regénysorozata elképesztően népszerű Németországban és abban igazából zseniális, hogy összekapcsolja az embert egy eltűnt várossal. Azok a bizonyos leíró részek során az író megfogja a kezed és végigvezet az 1920-as évek Berlinjén, mely csodálatos élmény, hiszen a város azóta gyökeresen megváltozott. Ez volt az igazából vonzó része az irodalmi alapanyagnak, mely számos támpontot adott a mi kutatásainkhoz. Tom Tykwer, Henk Handloegten és jómagam célja az volt már a kezdetekben is, hogy újrateremtjük a misztikus húszas éveket, a város poétikusságát – legalábbis a képernyőn. Ebben pedig segítségünkre volt a krimi, Gereon Rath és partnere. Nagyon éhesek voltunk, minél többet szerettünk volt nyújtani az atmoszférából – már amennyire a költségvetés megengedte. Volker Kutscher megértette, hogy hozzányúlunk a karakterekhez. Például egy regényben elfogadható, hogy nem tudunk meg semmit a főhős múltjáról, filmen ez már kevésbé megengedhető, így felépítettük azt. illetve a partnere, Charlotte figurája, azzal, hogy kapott tőlünk egy proletár hátteret sokkal harcosabb lett, mint a regényben. Ez pedig jellemző Berlinre, mely mindig is egy munkás város volt, mintsem egy vad és őrült metropolisz. Most éppen készítem elő a negyedik évadot, és a falamon itt van az a harmincöt karakter, akiket mozgatunk. ebből kettő-három, aki a regényből jött, ez kevesebb, mint tíz százalék. Egyszóval, regények egyféle vonalvezetők, történeteket szemezgetünk belőlük, miután teljesen szabad kezet kaptunk az adaptáció terén. A sorozat azt a korszakot mutatja meg, amikor két ideológia született meg és harcolt egymással: a fasizmus és a kommunizmus. Ijesztően aktuálisnak tűnik az egész.  Persze, nyilvánvaló. Mindazonáltal, amikor Tom Henkkel elkezdtük fejleszteni a sorozatot nyolc évvel ezelőtt, még nem volt téma a Brexit, az EU területi és gazdasági integritása és a szélsőjobboldali pártok megerősödése, akik annyira „németül” gondolkodnak, hogy kilépnének az unióból. Ezek elképzelhetetlennek tűntek egy évtizeddel korábban. Amit ez idő alatt megfogalmazhattunk, azaz, hogy semmi sem biztos, ami annak tűnik és ezt az ideát beépítettük a Babilon Berlinbe is. Azt kell, hogy mondjam, hogy filmet készíteni a Weimari köztársaságról nem lett volna érdekes a 70-es vagy a 80-as években. Ma azonban tanulságos, hogy a demokráciának ez a rövid időszaka, mely 1918 és 1933 között tartott, miért bukott meg, miközben ez a korszak igencsak hasonlít a maihoz: virágzott a művészet, a színház, a zene. a mozi és mindennek a központja Berlin volt. A német alkotóművészek már számos nemzeti traumát dolgoztak fel, a náci korszakot, a holokausztot, de a weimari korszak felett eddig mindig elsiklottunk. Ezen akartunk változtatni. Berlin mindig is a nemzetköziséget képviselte Európában.  Ma igen, de nem a második világháború után és az ötvenes években, amikor szembesülni kellett a városnak azzal a veszteséggel, hogy elvesztette a német zsidó tradíciókon alapuló lelkét, mely az igazi – fogalmazzunk úgy – fűszerességét adta a kultúránknak. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy ezt a kárt valamennyire orvosoljuk. Ha megnézi az 1920-as évek Berlinjét, annak nagyon fontos része volt a német társadalomba asszimilálódott zsidó kultúra. A sorozatban számos magyar nemzetiségű karakter is bekerült: például az alvilág két figurája, a Gosztonyi-fivérek, akik a második évadban sokkal nagyobb szerepet kaptak, mint az elsőben.  Valóban! Annyit elárulhatok, hogy a harmadik évadban is kulcsszerepük lesz. Berlin mellett Bécs, Prága és Budapest is igazi kulturális olvasztótégely. Utóbbi három városból egyenes út vezetett Berlinbe, mely egyébként igencsak felerősödött 1989 után. Íróként jegyzi a Good Bye, Lenin! című kultfilmet, melyben egy fiatalember újrateremti hetvenkilenc négyzetméteren az NDK-t a kommunista anyja kedvéért. Sokan a nosztalgiát látták meg ebben a filmben. Ez egy családi dráma szatirikus hangulattal, melyben a haldokló anya kedvéért a fia mindent megtesz a kedvéért és elhiteti vele, hogy nem is volt rendszerváltás. Miután a nő elkötelezett kommunista varázslatos utat tesz meg a rendszerbe vetett hit terén, ahogy látja, hogy az a szocializmus, amit a fia teremtett sokkal idealistább és barátságosabb, mint a valóság volt. Szóval, ez éppen nem a nosztalgiáról szól. Mikor is játszódik? Harminc évvel ezelőtt? Nagyon kíváncsi lennék, mit gondolnának a mai fiatalok a filmről. Nemrég levetítettem a fiamnak, ő talán túl fiatal, mert ő azt mondta, fél órával hosszabb, mint kellene. Infó:  Babilon Berlin 3. évad Évadnyitó epizód: január 28-án 21 órakor az Epic Drama csatornán