Előfizetés

Jelentősen leszakadt a magyar fizetések értéke a gyenge forint miatt

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.30. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel
Évtizedekre van még az osztrák életszínvonal, a minimálbér értéke euróban számolva az emelés után is kevesebb, mint egy éve.
Meglepően magas, bruttó 438 200 forintos novemberi átlagkereseti adatot közölt pénteken a KSH, ami egy év alatt 8,6 százalékos növekedést jelent. Hasonló kiugrást még a nyári, egészségügyben fizetett egyszeri 500 ezer forintos prémium sem okozott, pedig amiatt júniusban 421 700 forintra emelkedett a korábbi hónapokban a 400 ezret súroló bruttó átlagbér. A KSH most is a nem rendszeres juttatások kifizetésével indokolta a kiemelkedő adatokat, ezek 62 500 forinttal növelték a bruttó átlagkeresetet. Enélkül viszont csak 375 700 forintra nőtt az átlagbér: ez az összeg nagyjából megegyezik a korábbi hónapokban mérttel. A jutalmak és prémiumok év vége felé a korábbi években is jelentősen megdobták az átlagot – igaz, akkor még nem volt koronavírusjárvány.  Az év végén megszokottak a jutalmak és prémiumok, ilyenkor ez rendre felfelé húzza a jövedelmeket. A KSH adatai azonban nem a valós fizetési viszonyokat tükrözik, mert nem a teljes munkavállalói kört vizsgálják. Pedig a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatai alapján megtehetnék azt is – fogalmazott lapunknak az adatok kapcsán Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint többször megírtuk: a KSH az átlagbérbe csak a legalább 5 fős cégeknél teljes munkaidőben dolgozók fizetését számítja bele, az így kapott számok pedig hónapról hónapra magasabb összegeket mutatnak, mint amivel a dolgozók bérpapírjaikon találkoznak. Különösen igaz ez most, hiszen a járványügyi korlátozások miatt tízezreket bocsátottak el és soroltak át csökkentett fizetéssel részmunkaidőre. A legutóbb a GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2019-es adatokon mutatta be, hogy a KSH 20 százalékkal, vagyis 73 ezer forinttal magasabb bruttó átlagbért mért, mint ami az adóbevallásokból látszik. A NAV adatsora ugyanis a részmunkaidősöket és a kis cégeknél dolgozók fizetését is tartalmazza. Ezt az adatbázist használja a KSH is immár két éve, mégsem veszi figyelembe sem a részmunkaidősök, sem a kis cégek adatait. Kordás László úgy fogalmazott: kár ilyen számokkal, illetve olyan kijelentésekkel hergelni a dolgozókat, miszerint hamarosan utolérjük az osztrák bérszínvonalat. A munkavállalók ugyanis a saját bőrükön érzik, hogy nem ez a helyzet. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszter az idei 4 százalékos minimálbéremeléssel kapcsolatban azt mondta: 2010 óta 130 százalékkal emelkedett a minimálbér, és ha ezt folytatjuk, „közeledni fogunk, sőt előbb utóbb el is érjük az osztrák életszínvonalat”. A szakszervezeti vezető szerint inkább az „utóbb” fog megvalósulni, hiszen ha az osztrák bér a továbbiakban egyáltalán nem emelkedne, akkor is csak 2036-ra érné utol a magyar átlagkereset egy 4 százalékos növekedési ütem mellett. Ha viszont az osztrákok bére legalább évi 2 százalékot nő, akkor csak 2055-ben örvendezhetnénk hasonló bérszínvonalnak. Az OECD legutóbbi, 2019-es adatai szerint ugyanis az osztrák éves bruttó átlagkereset a magyar dupláját tette ki. Kordás László szerint ezért inkább a magyar viszonyokhoz közelebb álló országokhoz kellene igyekeznünk felzárkózni, mert már a Visegrádi országokhoz képest is jelentős a magyar fizetések lemaradása. Bár 2017-ben a bruttó magyar minimálbér még megelőzte a cseh összeget is,  mára a román legkisebb bér is lehagyta a magyart. Átszámolva ugyanis az 171 ezer forintot tesz ki, míg a magyar most emelkedett 167 400 forintra. Eközben a februártól 4 százalékkal megemelt magyar minimálbér nettója  euróban számolva kevesebb mint tavaly: 317 helyett csak 309 eurót ér az egyre romló árfolyam miatt. Ez a nettó összeg pedig jelentősen lemarad a V4-es országokétól: a cseh minimálbéresek 519, a szlovákok 510, a lengyelek 442 eurót vihetnek haza – sorolta a szakszervezeti vezető. Lehet azt mondani, hogy a magyarok nem euróban kapják a fizetésüket, de a hazai boltban kapható termékek jelentős részét  a kereskedők euróban fizetik ki. Ez pedig jelentősen elértékteleníti a legkisebb keresetűek bérét.     

Lassulni fog a reálbérnövekedés

 A KSH adatai szerint tavaly az első 11 hónapban 9 százalék felett nőtt a bruttó átlagbér, a reálkereset pedig a 3,4 százalékos inflációval számolva 6 százalékkal emelkedett. A növekedést jelentősen meghatározta a 2020-as 8 százalékos minimálbéremelés is, hiszen, ha a legkisebb bérek nőnek, akkor a bértorlódás elkerülése érdekében az afölötti béreket is emelniük kell a munkaadóknak. Az idén viszont ez a „tolóerő” kisebb lesz, hiszen éves szinten mindössze 3,69 százalékkal nő idén a minimálbér. A nettó átlagbér egyébként 2010-2019 között 45 százalékkal nőtt. A GKI összegzése szerint ennél gyorsabban nőttek a nettó keresetek hat EU-tagállamban: Romániában 96, Bulgáriában 88, Lettországban 83, Észtországban 84, Lengyelországban pedig 50 százalékkal. A hazai nettó átlagkereset az osztrák átlagbér 28 százalékát érte el 2019-re. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az egészségügyben komolyabb fizetésnövekedés várható az idén, ami a teljes gazdaságra vonatkozó bérdinamikát felhúzhatja. Anélkül viszont a korábbi éveknél várhatóan lassabb lesz az idei reálbéremelkedés, és csak 2-3 százalékos növekedésre van kilátás. Emlékeztetett: 2017-ben több mint 10, 2018-ban 8, 2019-ben pedig 7,7 százalékkal nőttek a reálbérek.   

Visszatér a három műszakos munkarendre az Audi

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.29. 15:23

Fotó: AUDI HUNGARIA
A félvezetők iránti igények az elmúlt időszakban világszerte olyan mértékben növekedtek, amely az alkatrészszállítások kiesését vagy jelentős késését okozta.
Ismét három műszakos munkarendben termel hétfőtől az Audi Hungaria Zrt., visszatérve az egy műszakról, amelyet a félvezető alkatrészellátás akadozása miatti átmeneti termeléscsökkentés tett szükségessé – közölte a győri székhelyű autóipari vállalat kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére. Czechmeister Mónika felidézte, hogy a félvezetők iránti igények az elmúlt időszakban világszerte olyan mértékben növekedtek, amely az alkatrészszállítások kiesését vagy jelentős késését okozta. Ez hatást gyakorolt a világszerte működő autógyárak, így az Audi Hungaria működésére is:
a fennakadások miatt január 18-tól egy műszakos munkarendet vezettek be a járműgyártásban.

„A motorgyártás alapvetően a normál termelési rend szerint dolgozott, de átmeneti csökkentett termelés, részleges műszaklemondásokkal előfordult” – mondta. Hangsúlyozta, hogy
az alkatrészellátás bizonytalanságait a jövőben sem tudják kizárni, ugyanakkor ennek a termelésre gyakorolt hatásait igyekeznek minimalizálni.

A konszernnel közösen figyelik és elemezik a folyamatosan változó keretfeltételeket. Kiemelte, hogy a járműgyártás rendelésállománya „rendkívül jó”, teljes kapacitással dolgoznak, hogy teljesíteni tudják vevőik megrendeléseit. Ennek érdekében a heti öt napos gyártás esetenként szombati termeléssel is kiegészül a következő időszakban, ezzel párhuzamosan a motorgyártásban is a tervek szerinti munkarendben dolgoznak. A győri székhelyű Audi Hungaria Zrt. az Audi konszern tagja, az Audi és a Volkswagen konszern központi motorszállítója. A vállalat gyártási eredménye csökkent tavaly 2019-hez képest, a győri üzemben 1 millió 661 ezer 599 motort gyártottak 2020-ban, 307 143 darabbal kevesebbet, mint 2019-ben. 155 ezer 157 jármű gördült le a gyártósorról, 9660 darabbal kevesebb, mint az előző évben.

Mészáros Lőrinc egyszerűen nem tud hibázni, ezúttal egy árvízvédelmi közbeszerzést nyert meg

L. B.
Publikálás dátuma
2021.01.29. 10:47

Fotó: H. Szabó Sándor / AFP/ORFK
A felcsúti dollármilliárdos védheti meg a Felső-Tisza országhatárhoz közeli szakaszának környező területeit az árvíztől.
Újabb közbeszerzési pályázatot nyert meg a felcsúti dollármilliárdos, Mészáros Lőrinc egyik cége - jelent meg az európai közbeszerzési értesítőben. A Mészáros és Mészáros Kft. ezúttal az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kiírt közbeszerzésen aratott győzelmet, így a vállalat feladata lesz, hogy megteremtse a szükséges árvízvédelmi biztonságot a Felső-Tisza országhatárhoz közeli szakaszán kialakított árapasztó tározó létesítésével. A több mint 25,974 milliárd forintért elvégzett projekt összhangban áll a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése program célkitűzéseivel, valamint a magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési program tartalmával. A nemzet gázszerelője ezáltal egy olyan árvízvédelmi töltést építhet meg, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak és kezelni tudja a jövőben várhatóan magasabb szinten és nagyobb intenzitással levonuló árhullámokat. A Mészáros Lőrinc által irányított vállalatok időről időre adnak pozitív hírt magukról. Legutóbb például annak örülhettünk, hogy a Mészáros Csoport szándéknyilatkozatot írt alá a svájci központú Stadler Rail Grouppal való közös vegyesvállalat létrehozásáról. A két cég akkori tájékoztatója szerint a magyarországi telephellyel működő svájci-magyar vegyesvállalat fő profilja a vasúti teher- és tartálykocsik gyártása lesz hazai és nemzetközi piacokra.