Meglepően magas, bruttó 438 200 forintos novemberi átlagkereseti adatot közölt pénteken a KSH, ami egy év alatt 8,6 százalékos növekedést jelent. Hasonló kiugrást még a nyári, egészségügyben fizetett egyszeri 500 ezer forintos prémium sem okozott, pedig amiatt júniusban 421 700 forintra emelkedett a korábbi hónapokban a 400 ezret súroló bruttó átlagbér. A KSH most is a nem rendszeres juttatások kifizetésével indokolta a kiemelkedő adatokat, ezek 62 500 forinttal növelték a bruttó átlagkeresetet. Enélkül viszont csak 375 700 forintra nőtt az átlagbér: ez az összeg nagyjából megegyezik a korábbi hónapokban mérttel. A jutalmak és prémiumok év vége felé a korábbi években is jelentősen megdobták az átlagot – igaz, akkor még nem volt koronavírusjárvány.
Az év végén megszokottak a jutalmak és prémiumok, ilyenkor ez rendre felfelé húzza a jövedelmeket. A KSH adatai azonban nem a valós fizetési viszonyokat tükrözik, mert nem a teljes munkavállalói kört vizsgálják. Pedig a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatai alapján megtehetnék azt is – fogalmazott lapunknak az adatok kapcsán Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Mint többször megírtuk: a KSH az átlagbérbe csak a legalább 5 fős cégeknél teljes munkaidőben dolgozók fizetését számítja bele, az így kapott számok pedig hónapról hónapra magasabb összegeket mutatnak, mint amivel a dolgozók bérpapírjaikon találkoznak. Különösen igaz ez most, hiszen a járványügyi korlátozások miatt tízezreket bocsátottak el és soroltak át csökkentett fizetéssel részmunkaidőre. A legutóbb a GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2019-es adatokon mutatta be, hogy a KSH 20 százalékkal, vagyis 73 ezer forinttal magasabb bruttó átlagbért mért, mint ami az adóbevallásokból látszik. A NAV adatsora ugyanis a részmunkaidősöket és a kis cégeknél dolgozók fizetését is tartalmazza. Ezt az adatbázist használja a KSH is immár két éve, mégsem veszi figyelembe sem a részmunkaidősök, sem a kis cégek adatait.
Kordás László úgy fogalmazott: kár ilyen számokkal, illetve olyan kijelentésekkel hergelni a dolgozókat, miszerint hamarosan utolérjük az osztrák bérszínvonalat. A munkavállalók ugyanis a saját bőrükön érzik, hogy nem ez a helyzet. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszter az idei 4 százalékos minimálbéremeléssel kapcsolatban azt mondta: 2010 óta 130 százalékkal emelkedett a minimálbér, és ha ezt folytatjuk, „közeledni fogunk, sőt előbb utóbb el is érjük az osztrák életszínvonalat”. A szakszervezeti vezető szerint inkább az „utóbb” fog megvalósulni, hiszen ha az osztrák bér a továbbiakban egyáltalán nem emelkedne, akkor is csak 2036-ra érné utol a magyar átlagkereset egy 4 százalékos növekedési ütem mellett. Ha viszont az osztrákok bére legalább évi 2 százalékot nő, akkor csak 2055-ben örvendezhetnénk hasonló bérszínvonalnak. Az OECD legutóbbi, 2019-es adatai szerint ugyanis az osztrák éves bruttó átlagkereset a magyar dupláját tette ki.
Kordás László szerint ezért inkább a magyar viszonyokhoz közelebb álló országokhoz kellene igyekeznünk felzárkózni, mert már a Visegrádi országokhoz képest is jelentős a magyar fizetések lemaradása. Bár 2017-ben a bruttó magyar minimálbér még megelőzte a cseh összeget is, mára a román legkisebb bér is lehagyta a magyart. Átszámolva ugyanis az 171 ezer forintot tesz ki, míg a magyar most emelkedett 167 400 forintra. Eközben a februártól 4 százalékkal megemelt magyar minimálbér nettója euróban számolva kevesebb mint tavaly: 317 helyett csak 309 eurót ér az egyre romló árfolyam miatt. Ez a nettó összeg pedig jelentősen lemarad a V4-es országokétól: a cseh minimálbéresek 519, a szlovákok 510, a lengyelek 442 eurót vihetnek haza – sorolta a szakszervezeti vezető. Lehet azt mondani, hogy a magyarok nem euróban kapják a fizetésüket, de a hazai boltban kapható termékek jelentős részét a kereskedők euróban fizetik ki. Ez pedig jelentősen elértékteleníti a legkisebb keresetűek bérét.
