Előfizetés

„Kilakoltattak, és most még lopással is megvádolnak”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.03. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
„Lerabolta az Igazságügyi Palota épületét és példátlan pusztítást végzett az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézet (PTI). A szocialista szervezet értékes csillárokat, bútorokat és az állam tulajdonát képező iratokat is magával vitt, miután a Kúria kimondta: el kell hagynia az 1990 óta jogtalanul használt székházát” – a Hír TV hétfő esti tudósításából idéztünk. „Hatalmas tátongó lyuk és törmelék a padlón. Leomlott vakolat, összetört csempék, darabokban lévő parketta” – érzékeltette a jobboldali csatorna az áldatlan állapotokat.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára is szörnyülködve nyilatkozott, a közösségi oldalán pedig ezt írta: „Ami ezzel az épülettel történt, az nemcsak egyfajta építészeti-kulturális károkozás, de azt is jól mutatja, hogy mi történik azzal, amire ráteszik a kezüket.”
Egry Gábor, a PTI főigazgatója lapunk kérdésére konstatálta: úgy tűnik, az sem volt elég, hogy „igazságtalanul és mindenféle ellentételezés nélkül kilakoltatták az intézetet, most alaptalanul még lopással is megvádolnak”. Hozzátette: miközben Varga István, az állam jogi képviselője folyton azt feltételezte, hogy a PTI nem fog kiköltözni az ingatlanból, ez megtörtént, és ezzel nem tudnak mit kezdeni. Ahogy azzal sem, hogy éppen az ő fellépése miatt kellett eltávolítaniuk az épületből a saját tulajdonunkat képező ingóságokat, amelyeket most számonkérnek rajtuk.
A főigazgató felidézte: a Kúria 2018 novemberében kimondta, hogy nem birtokolták jogtalanul az ingatlant, jogszerű használók voltak. A használati jogot 2019 januárjában mondták fel, a felmondás jogszerűségét eldöntő perben pedig 2020 nyarán született jogerős ítélet. „Ezt követően azonnal jeleztük a kiköltözésre vonatkozó szándékunkat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nek” – jegyezte meg Egry Gábor.
Az átadás-átvétel birtokbaadási jegyzőkönyv aláírásával történt, ennek során az MNV Zrt. képviselői nem emeltek kifogást. A lapunkhoz is eljuttatott jegyzőkönyv szerint az épület műszaki állapota közepes, havária (vészhelyzeti) intézkedésre nincs szükség, csak karbantartási munkára.
Az elmúlt két év során az állam megbízásából a felújítás előkészítésére az épület teljes körű felmérésére is sor került, az ingatlan állapota az állam képviselői előtt ismert volt. A felvételen látható sérülések a Steindl Imre Program (SIP) Zrt. révén, egy építészeti iroda közreműködésével lebonyolított állapotfelmérés, feltárás, falkutatás, aljzatbontás során keletkeztek – hangsúlyozta Egry Gábor. Ezek visszaállítását a PTI nem kérte, mivel az épületből mindenképp kiköltözött volna. A főigazgató tájékoztatása szerint magáról az állapotfelmérésről a SIP Zrt. vezetői is tudtak, „a birtokunkban lévő levelezésbe több ízben becsatolták a cég vezetőjét, Wachsler Tamást is”.
Az épület eredeti, műemléki értékű ingóságairól a SIP Zrt. készített egy leltárt, ami tartalmazta mindazokat az elemeket és ingóságokat, amelyek az eredeti felszerelés részei voltak: „ezeket hiánytalanul átadtuk, miként azt az átadás-átvétel dokumentációja igazolja”.
Az MNV Zrt azt kérte a kiürítési keresetében, hogy a PTI ingóságaival együtt hagyja el az ingatlant. Az intézet ennek eleget tett. „Magunkkal hoztuk azokat az ingóságainkat, amelyeket saját költségen mi magunk építettünk be az épületbe, és ma is a mi könyveinkben szerepelnek, miután a SIP Zrt jelezte, hogy nem kívánják átvenni és megtéríteni azokat. Ezek nem részei az eredeti felszerelésnek, bár az épület stílusát követve készültek, ezért is ajánlottuk fel azok átvételét térítés ellenében az államnak” – reagált Egry Gábor a Hír TV-ben elhangzott másik vádra.
Továbbá: „nem hoztunk magunkkal az épületből állami tulajdont képező iratokat. Ezek ma is ott vannak, közjegyző által lepecsételt raktárban, mint azt az átadás-átvételről készült jegyzőkönyv is rögzíti”. A PTI az állami tulajdonú iratok felelős őrzésének megtérítését kérte és kéri. Ezt a követelést nem az épület, hanem az állami tulajdonú iratok gondos megőrzése alapozza meg. Az MNV Zrt erre nem hajlandó, ezért – tette hozzá Egry Gábor – per folyik a kérdésben.

Budavár, csak kicsit másképp

Ahogyan arról beszámoltunk, a PTI az MSZP-hez közeli Villányi úti székházba költözött. A Hír Tv szerint azonban a PTI-nek V. Naszályi Márta budavári polgármester teremtett új otthont: a párbeszédes kerületvezető Borsos Miklós szobrászművész lakásmúzeumát havi 24 ezer 500 forintért adta oda. Egry Gábor pontosított: az Úri utca 6. szám alatti irodát – mint az kiderül az önkormányzat honlapján elérhető nyilvános dokumentációból – a Politikatörténeti Alapítvány bérli. Itt rendezik az alapítvány által támogatott Társadalomelméleti Műhely és a kutatók workshopjait. Szerződésben vállalták, hogy a lakástárlat megtekinthetőségét biztosítják.

Gáláns állami bankos hitel Rogán új feleségének

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.02.03. 07:20

Fotó: GOOGLE
Összesen közel kétmilliárd forint hitellel segítette ki az állami, majd NER-közelivé vált Budapest Bank Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter új feleségét, családját, és üzleti érdekeltségüket nem sokkal az esküvő előtt – tudta meg az Átlátszó. Az ügylet egyik érdekessége az: úgy kaptak mintegy 1,6 milliárd forintos hitelt a banktól, hogy az önrészük mindössze 83 millió forint, azaz alig 5 százalék volt. A Blikk számolt be korábban arról, hogy Rogán Antal még decemberben ismét megházasodott. A politikus idei vagyonnyilatkozatában pedig már Rogán Barbaraként szerepel is új felesége. Az Átlátszó most kiszúrt egy nyilvánosan is elérhető adás-vételi szerződést, amelyet még az esküvő előtt kötöttek, ebben leánykori nevén szerepel a politikus felesége. Az ügylet óriási: öt magánszemély egyenlő arányban vásárol összesen 1022 hektár földet Észak-Magyarországon. Csak viszonyításul: a fővárosi kerületek közül nagyjából egy angyalföldnyi területnek felel meg ez. A politikus felesége mellett érdekelt volt a földügyletben Rogán Barbara édesapja is. Ő eddig – a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint – elsősorban az építőiparban dolgozott kisvállalkozóként. Tavaly nyáron azonban egy üzlettársával – aki szintén érdekelt a mostani földügyletben – betársult egy nyíregyházi tanácsadó cégbe, amely ezután az Átlátszó szerint 315 millió forint hitelt kapott a Budapest Banktól. Ezután köttetett meg a nagy földügylet, amelyben Rogán Barbara, a szülei, apja üzlettársa, és egy további magánszemély volt a vevő. Az összesen 1022 hektárnyi földek Észak-Magyarországon, Szilvásváradhoz közel eső kis falvakban fekszenek. Ingatlanügyekben járatos ügyvédi forrásaink szerint piaci viszonyok között szokatlan és furcsa a mindössze 5 százalékos önerőre történő milliárdos hitelkihelyezés. Elvileg nem kizárható egy ilyen hitel, ám ehhez egyéni hitelbírálatra van szükség. A bank érdemi önerő nélkül – tette hozzá forrásunk – akkor rizikózik meg egy ilyen összegű hitelt, ha a vevők ehhez mért fedezetet mutatnak fel, ebben az esetben az 1,5 milliárdos hitelkihelyezésre hasonló nagyságrendű ingatlant, cégtulajdont, értéket, vagy a hitelfelvevőnek olyan jövedelmei vannak, ami garantálja a törlesztést, visszafizetést.

Több mint 16 ezren kértek iskolahalasztást

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.03. 07:00

Fotó: Shutterstock
A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek - értesült a Népszava.
Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-ei határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – közölte lapunkkal az OH. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalékot tett ki azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak. A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott a kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. Ettől a naptól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskolára, vagy az tenne jobbat neki, ha egy évet még óvodában maradna. Ha utóbbit látnák jobbnak, akkor a szülőknek az OH-hoz kell kérelmet benyújtaniuk, és majd a hivatal dönt helyettük. Tavaly januárban mintegy 10 ezer kérelmet nyújtottak be az OH-hoz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy idén növekedett az iskolahalasztást kérelmezők száma. Ugyanis 2019 végéig – amíg még nem léptek hatályba a törvénymódosítások – a szülők a pedagógiai szakszolgálatoknál is kérhettek vizsgálatot és szakvéleményt. A 2020-as évre mintegy 12 ezren így szereztek igazolást, de most már ezt sem tehetik meg. Vagyis tavaly legalább 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami már akkor is mintegy 10 ezerrel kevesebb gyereket jelentett, mint a korábbi években. A számuk most még tovább csökkent. A Szülői Hang Közösség már több alkalommal felhívta a figyelmet az új eljárás hibáira és hiányosságaira, legutóbbi felmérésük szerint sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérelmezés megindításához sem. A szervezet szerint így idén akár tízezernél is több olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthetnek iskolába, akinél indokolt lenne a halasztás, de az információhiány és a szakmai segítség hiánya miatt a szülők el sem jutottak odáig, hogy kérelmet küldjenek az OH-nak. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő nemrég az alapvető jogok biztosánál, Kozma Ákosnál érdeklődött arról, szerinte nem okoznak-e alapjogsérelmet az új iskolaérettségi szabályok. Az ombudsman arról tájékoztatta a politikust, hogy átfogó vizsgálatot indított az ügyben, az eredményeket összegző jelentést hamarosan nyilvánosságra hozzák.