Előfizetés

89-en fagytak meg Magyarországon október óta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.04. 21:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) szerint az áldozatok többsége fűtetlen helyiségekben hűlt ki végzetesen.
Január végéig 89-en szenvedtek fagyhalált Magyarországon tavaly október óta

- tudatta az MSZF.

A szervezet lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában azt írta: az áldozatok többsége fűtetlen helyiségekben hűlt ki végzetesen, illetve kórházba kerülése közben, mert már nem tudtak rajta segíteni. Többen a szabad ég alatt hunytak el. Megjegyzik, hogy sokan életben maradtak ugyan, de amputálni kellett elfagyott végtagjaikat. Vidéken haltak meg a legtöbben, a kis településeken nőtt, a fővárosban némiképp csökkent ez az arány.  Az MSZF hangsúlyozza:
ugyan kevesebben fagytak meg az egy évvel ezelőtti télhez, ám a jelenség még mindig tömeges.

Ennek oka a kilakoltatásokban, a szociális lakásépítés elhanyagolásában és az öregekkel való nem kellő törődésben keresendő. A szervezet arra kérte az embereket, hogy a tél hátralévő részében mindenki fokozottan figyeljen oda magányosan élő, idős, elesett embertársaira. Mint lapunk is megírta, az MSZF január elején közölt utoljára adatokat: akkor 54 áldozatról számoltak be. 

Transparency: Magyarország a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.04. 20:43
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Laura Codruta-Kövesi hangsúlyozta: „az ajtó továbbra is nyitva áll” azon tagállamok számára, amelyek eddig nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez.
Az Európai Ügyészség nem csodaszer, de a csatlakozás előnyei számottevően meghaladják annak hátrányait.

Többek között ez volt az egyik legfontosabb megállapítása annak az online konferenciának, ahol a a Transparency International (TI) Magyarország nyilvánosságra hozta a szervezetről szóló legújabb jelentését. Az eseményt Laura Codruta-Kövesi európai főügyész nyitotta meg, aki ebben a minőségében most tartott először előadást magyar közönségnek. Codruta-Kövesi kifejtette: „az ajtó továbbra is nyitva áll” azon tagállamok számára, amelyek eddig nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez. Hozzátette: Magyarországon a csatlakozás mellett összegyűjtött 680 ezer aláírás erős felhatalmazást jelent.
Laura Codruta-Kövesi
Fotó: Dimény András
Noha meghívást kapott a magyar kormány is, de felszólaló helyett egy levelet küldött az eseményre. Ebben a nemzeti szuverenitás védelmével magyarázta, miért nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez.   Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az uniós pénzek szabály és észszerű elköltése azért is rendkívül fontos - véli a TI -, mert Magyarország a 2021–2027-es költségvetési ciklusban, nettó, azaz a befizetéseket levonva több mint 40 milliárd euróra számíthat az uniós alapokból, ami mintegy 9 milliárd euróval több, mint a megelőző költségvetési periódusban. A kimagasló összegű források korrupciós kockázatoka is kimagasló. A visszaélések elleni fellépés a magyar hatóságok és az uniós szervek közös feladata. Az unió csalás elleni szervezete, az OLAF 2015 és 2019 között 43 magyarországi beruházással kapcsolatban állapította meg csalás gyanúját. Ezzel Magyarország végzett a szabálytalansági rangsor élén. „Az ügyészség azonban hosszú évekig rendre futni hagyta a kormány számára kényes ügyek elkövetőit” – mondta el  Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
Bár Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esete azt jelzi, hogy már más szelek is fújnak, a hatalom számára különösen érzékeny esetekben, mint amilyen az Elios-ügy is volt, a korrupció haszonhúzói most is számíthatnak a vádhatóság jóindulatú tétlenségére.

Az Európai Ügyészséghez az EU 27 tagállamából eddig 22 csatlakozott, de nincsen közöttük. Magyarország, az Európai Unió a legfrissebb Korrupció Érzékelési Index eredményei szerint a korrupcióval egyik leginkább fertőzött tagállama.  A TI Magyarország tanulmányában, amelynek fő szerzője Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, az Európai Ügyészségből való kimaradás számos kockázatára hívta fel a figyelmet, amelyek közül az egyik legsúlyosabb az, hogy Magyarország a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhat, hiszen a súlyos csalások elkövetői joggal remélhetik majd, hogy az Európai Ügyészség számára „láthatatlanná” váló Magyarországon ők maguk utolérhetetlenné válnak majd - olvasható a szervezetnek a konferenciáról kiadott tájékoztatásában.
Martin József Péter
Fotó: Ancsin Gábor

Der Leyen: a gyártóknak ki kell nyitniuk a könyveiket, ha európai engedélyt akarnak

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.04. 19:00

Fotó: OLIVIER HOSLET / AFP
Az Európai Bizottság elnöke védelmébe vette az oltóanyagok körültekintő vizsgálatán alapuló közös európai vakcinabeszerzést európai újságírók egy csoportjának, köztük a Népszava brüsszeli tudósítójának adott interjújában.
A sürgősséggel engedélyezett vakcinákért, például a Magyarországra behozott kínai és orosz oltóanyagért nem a gyógyszergyártó, hanem az érintett kormány visel felelősséget - nyilatkozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A német politikus megerősítette, hogy Brüsszelben egyetlen döntés sem született a huszonhét uniós vezető tudta nélkül, a tagállamok a vakcinagyártókkal folytatott tárgyalások minden részletéről tudnak. Von der Leyen elismerte, hogy történtek hibák, amelyekért bizottsági elnökként teljes felelősséget vállal. Ugyanakkor leszögezte: helyes volt közös európai stratégiát kidolgozni, és mostantól az oltóanyag gyártás és ellátás biztosítására biztosítására is jobban odafigyelnek.
“Európában csak hatásos és biztonságos vakcinákat forgalmazunk. Minden gyártó maga dönti el, hogy kérvényezi-e az ideiglenes engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségnél. Számunkra ez a piacra jutás előfeltétele. Olyan készítményeket akarunk, amelyeket alaposan bevizsgáltak, amelyekről pontosan tudni lehet minden adatot és azt is, hogy milyen klinikai vizsgálatokat végeztek el velük. Egyébként ez nem csak az EMA szabvány eljárása, hanem például az amerikai gyógyszerhatóságé is. Ha a kínai, az orosz vagy bármely más oltóanyag gyártója benyújtja az európai engedélyezési eljárás iránti kérelmet - amit mostanáig egyikük sem tett meg -, akkor ki kell nyitniuk a könyveiket, átadniuk az adataikat, és ugyanolyan átláthatóságot biztosítaniuk, mint a többieknek. Csakis így lehet európai jóváhagyást szerezni."
"A sürgősségi engedély azzal jár, hogy a kormány átvállalja a felelősséget a gyógyszergyártótól”

- válaszolta Ursula von der Leyen lapunk kérdésére, hogy a kínai és az orosz vakcina magyarországi vásárlását az egységes európai stratégia kudarcának tartja-e. Mint köztudott, az EMA által jóváhagyott oltóanyagért a gyártó viseli a felelősséget. Egyes tagállami vezetők Brüsszelnek szegezett bírálataira reagálva a bizottsági elnök aláhúzta: az állam- és kormányfők túlnyomó többsége határozottan és nyilvánosan támogatja a közös erőfeszítéseket. Tavaly június óta az EU27-ek és az Európai Bizottság képviselőiből álló irányítóbizottság koordinálja a járvánnyal, a beszerzésekkel kapcsolatos stratégiát, és egyetlen döntés sem született konszenzus nélkül. “Az irányítóbizottság havonta ötször-hétszer ülésezik, a résztvevők a gyógyszergyártókkal folytatott megbeszélések és megállapodások minden egyes lépéséről tudnak. A tagországok kisebb csoportja még a tárgyalásokon is részt vett. Ez egy teljesen átlátható folyamat” - fejtette ki. A bizottsági elnök méltatta a közös európai oltóanyagbeszerzést, amelyről szerinte viszonylag gyorsan határoztak az EU-s döntéshozatal általános sebességéhez képest. “El sem tudom képzelni, mi történt volna, ha három-négy tagállam vakcinához jutott volna, a többiek meg nem. Mi történt volna az egységes piaccal, ha az egyik ország jó korán beoltja a teljes lakosságát és ennek nyomán sikerül felpörgetnie a gazdaságát, míg a szomszédja jócskán lemarad? Mi olyannyira össze vagyunk fonódva gazdaságilag is, hogy a lehető legjobb döntés volt összefogni” - hangsúlyozta. Von der Leyen védelmébe vette az EMA lassú, két-három hétig tartó, viszont alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatát:
“Az oltással egy biológiailag aktív anyagot fecskendezünk egy egészséges szervezetbe. Ez óriási felelősség”.

Az uniós országoknál jobban teljesítő Egyesült Királyságban a sürgősségi jóváhagyás 24 óra alatt születik meg, és a vakcináért a kormánynak kell felelősséget vállalnia, nem a gyártónak. A szigetország emellett úgy döntött, hogy kivár a második oltással, ami növeli a beoltottak számát, viszont az európai hatóság nem ajánlja. A szintén jó példaként emlegetett Izrael pedig azért tart előrébb, mert egyrészt kiváló a digitális infrastruktúrája, másrészt az általa kötött megállapodások előírják, hogy a betegek adatait továbbítani kell a gyógyszercégeknek. “Ilyet mi nem teszünk Európában” - húzta alá a bizottsági elnök. Visszatekintve az elmúlt hónapokra von der Leyen elismerte: eleinte túl nagy hangsúlyt helyeztek arra, lesz-e oltóanyag a koronavírus ellen, és kevésbé arra, hogy lesz-e belőle elegendő. “Gondolnunk kellett volna a tömeggyártás és az ellátási lánc fontosságára is. Alábecsültük a folyamat bonyolultságát, hiszen az oltások megkezdése nem azt jelenti, hogy onnantól minden simán és gond nélkül történik. Ha újra kezdhetnénk, akkor megmagyaráznánk az embereknek, hogy lesznek késések, visszaesések, hogy az oltási kampány eltart egy ideig. És persze tanultunk a gyógyszergyártókkal kötött vitáinkból is” - fejtette ki. Az Európai Bizottság a tagállamok képviseletében most már arról is tárgyal a gyógyszeripar képviselőivel, hogyan kell felkészülni a Covid-19 újabb mutációinak a megjelenésére, a második generációs vakcinák kifejlesztésére, hogyan bővítsék a gyártókapacitásokat. Az első negyedévben 100 millió, a második negyedévben - a legkonzervatívabb számítások szerint is - legalább 300 millió adag koronavírus elleni oltóanyag fog érkezni Európába.
“Teljes felelősséget vállalok azért, amit az Európai Bizottság tett vagy határozott”

- így reagált von der Leyen a vakcinák kiviteli korlátozásáról született múltheti döntéssel kapcsolatos bírálatokra. A brüsszeli testület kénytelen volt az utolsó utáni pillanatban módosítani a jogszabályt, mert annak alkalmazása sértette az Egyesült Királyság és az Európai Unió között megkötött megállapodást. Az elnök azt mondta, hogy sajnálja a történteket, de az a lényeg, hogy a hibát kijavították és végül jó döntést hoztak.