Járvány a szigeten

Valentin-napra esik a karneváli hét Máltán. Normális időkben turisztikai ajánló kezdődne így, most a járványügyi szakemberek rémálma. Riportunk a földközi-tengeri szigetországból.

A kis boltban mindent kapni, de szűkös. Nem is a vásárlókkal van a nagyobb baj, hanem a pénztárossal, aki nem hordja a maszkot. Vagyis hordja, a tokáján. Ha nincs vevő, önfeledten az orrát túrja, azután meg összefogdossa a kezével, amit a kosarunkban talál. Mégis jobb lesz a parkolóban bevásárolni, a mobil zöldségesnél. Ott a nyakunkra másznak, de legalább a szabad ég alatt. Hétköznapi dilemma Máltán, a pandémia első évének vége felé.

Még éppen hazaértek a vendégek, mielőtt tavaly márciusban lezárták a máltai repülőteret. Ki isztambuli átszállással, ki az utolsó bécsi géppel és vonattal, a törölt ferihegyi járatok helyett. Aztán Málta bezárt. Járvány idején előnyös adottság a földrajzi, legszorosabb értelemben vett elszigeteltség. A közelítő járvány hírére a hatóságok gyorsan, szigorú intézkedésekkel reagáltak. Bezárták az óvodákat, iskolákat, egyetemeket, az idősek otthonait, a legtöbb boltot. Százával végezték a Covid-gyorsteszteket, kontaktkutatásokat. Minden új fertőzöttről megállapították, hol kapta el a vírust, a veszélyeztetetteket karanténba küldték. Súlyos, akár háromezer eurós (több mint egymillió forintnyi) bírságot szabtak ki az előírások megszegéséért.

Megjuhászodtak az emberek. Látták a tévében a közeli, referenciapontnak számító Olaszországot, teli hullaházaival és üres áruházi polcaival. A „notóriusan fegyelmezetlen” (a Times of Malta napilap vezércikkének megfogalmazása) máltai társadalom többsége együttműködött. Az állam jelentős összegekkel segítette a vállalkozókat és a munkavállalókat, akik a leállással megszorultak. Elmaradt a nyár eleji turistaáradat, az emberek otthon maradtak. A természet megkönnyebbült, régen látták ilyen tisztának a tengert. A híres Ramlán (ahol a legenda szerint a bolyongó Odüsszeusz partot ért) hetven év óta először tojást rakott az álcserepesteknős (Caretta caretta). A többmázsás, védett hüllő mellé őröket rendeltek ki, nehogy levesben végezze.

Segített a védekezésben az évszázados intézményes tapasztalat, amit még a lovagkor alapozott meg: az ispotályosok a XVI. századtól szigorú karanténnal védték szigetük kikötőjét az Ottomán Birodalom felől fenyegető bubópestistől és más ragályoktól. Tavaly nyár elején Málta kivételesen jó helyzetben volt, pozitív példaként emlegették Európában. Idillien alakultak a járványstatisztikák. Július elsején egyetlen új Covid-fertőzöttet találtak, a következő öt napon egyet sem. Az aktív esetek száma 11-re csökkent. Robert Abela miniszterelnök diadalmasan jelentette be: „Visszatérünk a normalitáshoz.” A nép örült, hiszen így augusztusban, az idegenforgalmi főszezonban jöhetett a külföldi vendég. Szakemberek óvtak az elhamarkodott nyitástól, de hiába.

Lobbik rabszolgája

A 42 éves, jogászvégzettségű Abela súlyos politikai válság közepette lépett hivatalba januárban, hetekkel a járvány érkezése előtt. Elődje, Joseph Muscat belebukott a 2017-es újságíró-gyilkosság következményeibe. Daphne Caruana Galizia felrobbantása klasszikus maffialeszámolás volt, a nyomozás szálai pedig, vargabetűkkel ugyan, de a legmagasabb üzleti-politikai körökbe vezettek. Gyanús ügyekről írt a korrupcióellenes blogger: politikusok off-shore cégeiről, az azeri olajcéggel kötött erőmű-építési szerződésről, privatizációról és még tucatnyi hasonlóról. A merénylet megrendelésével vádolt, kaszinókirályként emlegetett Yorgen Fenech milliomos tenyeréből etette az elitet, közben az állammal üzletelve hizlalta vagyonát.

Sorra borultak ki a csontvázak a szekrényből. Hálátlan dolga volt Abela miniszterelnöknek, egyben kellett tartania a botrányokban megtépázott kormányt és a baloldali populista Munkáspártot. El kellett hitesse a választókkal: az előző kormány tanácsadójaként halvány fogalma sem volt az elterjedt korrupcióról, ugyanakkor mégsem teljesen ostoba. Nem derült égből jött tehát a Covid, az új kormányfő egyfolytában válságmenedzselt. Nyáron, úgy látszott, a szorongatott politikus már alig várta, hogy végre valami népszerűt léphessen. Ebből az sült ki, hogy nyitás címén gyakorlatilag elengedték a gyeplőt. Felülkerekedett a politika, „az építőipari és idegenforgalmi lobbi rabszolgája”, ahogy John Vassallo, Málta korábbi EU-nagykövete fogalmazott.

Ám azokban a hónapokban más volt a szenzáció. Átvágott torokkal, vértócsában találták meg a vád koronatanúját, alig néhány órával azelőtt, hogy vallomást tett volna a bíróságon a riporter meggyilkolásáról. Melvin Theuma, a taxis és pitiáner bűnöző beismerte, hogy ő közvetített a felbujtó és a robbantók között, és elnöki kegyelemért cserébe kitálalt. Aztán az eljárás közepén öngyilkosságot kísérelt meg. Maga is ezt vallotta, de nem meglepő, hogy sokan gyanakodtak. Napokig kritikus állapotban feküdt a kórházban. Azóta felépült, újra tud beszélni, és már a pszichiáterek is alkalmasnak találták a folytatásra. Félévi kényszerszünet után, a múlt héten visszatérhetett a tárgyalóterembe.

Pénzügyi bűncselekmények gyanújával ezalatt több volt prominens kormánytagot hallgatott ki a rendőrség. A büntetőeljárással párhuzamosan zajló, az állam felelősségét kutató különleges vizsgálat elképesztő dolgokat tárt fel. A „Kaszinókirály” polipkarjai messzire értek. Bennfentes viszonyban volt döntéshozókkal, drága ajándékokat osztogatott, ingatlanügyletekben tett szívességeket, londoni focimeccsre hívta meg viszkipartnerét, a helyettes rendőrfőnököt, Las Vegasban nyaraltatta a szerencsejáték-felügyelet főnökét, aki mellesleg a köztársasági elnök veje, és így tovább. A miniszterelnök megelégelte a kínos leleplezéseket, a nyilvános meghallgatások befejezését sürgette az óév végéig. Ám a bírák a sarkukra álltak, és közölték, akár tiszteletdíj nélkül is folytatják a munkát, amíg a végére nem járnak.

Covid tombolán

Karácsony közeledtével a járványügyesek, orvosok megint megkongatták a vészharangot. Ősszel emelkedni kezdett a fertőzések száma, a reptér nyitása óta érdemi korlátozások híján ismét behurcolták a vírust. Bezárták a bárokat, ám az éttermeket nem. Szemfüles kocsmárosok ezért a sós mogyorót és csipszet vacsorának szolgálták fel, és kinyitottak. Szabálytalanul ugyan, de az illetékesek tétováztak, csak ímmel-ámmal ellenőrizték az előírások betartását. Zavartalanul folyt a sör, terjedt a vírus. Volt, aki mintha elvesztette volna a józan eszét. Adventkor a polgármester tombolát rendezett San Ġwann városka idős lakóinak, ahol nyolc veszélyeztetett korú kapta el a vírust, hetven társuknak karanténba kellett mennie. A polgármester visszaszólt:

„Ha be lehet menni egy zsúfolt étterembe, akkor ezzel mi a baj?”

Sokan az elemi óvatosságról is megfeledkeztek. Ünnepekkor csak evés, ivás és dohányzás idejére vették le a maszkot, viszont naphosszat ettek, ittak és dohányoztak, méghozzá népes családi-baráti-szomszédi társaságokban, ahogy a mediterrán világban szokás. Szilveszter éjjelén vigadó tömeg zsúfolódott össze Paceville üdülőközpont bárjaiban. Az össznépi mulatságot záró hajnali tömegverekedésben a helybeliek mellett részt vett líbiai menedékkérő, kelet-európai vendégmunkás és ír turista is. A rendőrök elektromos sokkolóval oszlatták szét a csődületet. Sérültek is voltak, a hagyományosan magas színvonalú kórházak pedig tele vannak a járvány miatt. Beteggel, de nem személyzettel, mert a Brexit hatására több száz ázsiai (indiai, pakisztáni, fülöp-szigeteki) ápoló költözik át Máltáról Angliába. Gondot okoz a bevándorlók elvándorlása.

Az új év elején rekordot döntött a Covid, január 9-én 245 új fertőzöttet regisztráltak. Lapzártánkkor a halálos áldozatok száma 284. Ez elsőre talán nem tűnik soknak, de arányosan az egy félmilliós szigeten. Vassallo nagykövet elvégezte a szükséges szorzásokat-osztásokat, és rámutatott: az egykori mintasziget mára rosszabbul áll, mint Németország: ha annyi lakosa volna, halottainak száma meghaladná a 40 ezret. „Őrültek vagyunk, hogy figyelmen kívül hagyjuk a valóságot, vagy pedig olyanok vezetnek minket, akiknek a zsebére megy a játék?”, tette fel a kérdést nyílt levelében a volt diplomata. „Az adatok és a tudomány a döntések ellen szólnak. Az élet nem normális, a pandémia nincs ellenőrzés alatt Máltán. Málta tökéletes példa arra, hogy a vagyont az egészség elé sorolják (wealth before health).”

Körmenet helyett buli

A reméltnél döcögősebben kezdődött a védőoltás is, de azért halad, egyelőre a Pfizer és a Moderna vakcinájával. Vasárnap megérkezett az első AstraZeneca-szállítmány, de a hatóságok aggódnak, hogy a hajón végig megfelelő hőmérsékleten tárolták-e, ami újabb csúszást okoz. Ezzel az anyaggal egyébként az 55 évesnél fiatalabb rendőröket, katonákat, tűzoltókat akarják immunizálni, időseket és krónikus betegeket elővigyázatosságból nem oltanak vele. A 85 fölöttiek és az egészségügyi dolgozók zöme már megkapta legalább az első injekciót, kedd óta az idősotthonok lakói és személyzete vannak soron. Sebtiben 21 új ideiglenes oltópontot rendeztek be.

Biztató jel a befolyásos katolikus egyház józansága. Lemondták a szerdai körmeneteket, amit Szent Pál hajótörésének emlékére tartottak volna. A hagyomány szerint Róma felé tartva az apostol térítette keresztény hitre a sziget lakóit, az emléknap egyúttal hivatalos állami munkaszünet is. Közölték, a böjti héten és húsvétkor – akárcsak tavaly – az idén sem rendezik meg a szokásos zarándoklatokat, processziókat, egyéb vallásos tömegrendezvényeket. (Rosszul indult ez az esztendő az egyháznak is, két pedofíliával gyanúsított idős pap büntetőügye borzolta a kedélyeket, áldozatuk, egy egykori ministráns fiú drámai vallomásával.)

Szerdán tűzijátékkal kezdődött a karneváli hét. Ezt is a lovagok honosították meg, Piero de Ponte nagymester alatt, a török háborúk korában (1535). A busójárás helyi változata a hamvazószerda előtt álarcosbálokkal, éjszakai partikkal. Az idei rendezvényeket lefújták, csakhogy vasárnap Valentin-nap is lesz. Ismét tömegével indultak a máltaiak a szomszédos Gozo szigetére, ahová szilveszterre 25 ezren ruccantak át. Jó előre lefoglalták a kiadó szállások zömét. Korábbi tapasztalatok szerint félő, hogy a hosszú hétvégére csoportosan érkező fiatalok többen lesznek a férőhelyeknél, és buli után egymás hegyén-hátán alszanak majd. A kormány szemet huny, nem húz ujjat az éttermi lobbival, a házkiadókkal és a mulatni vágyó törzsszavazóival. Csupán arra szólította fel az átkelőket, hogy ne vegyüljenek a zsúfolt komp fedélzetén, maradjanak a kocsiban, a hajófenéken. Erre felhördültek a hajózásbiztonsági szakemberek. Kár, pedig jó ötletnek tűnt.