Falra festett politika

Otthonok díszeiként kevésbé, galériák kiállítótereiben azonban egyre több falvédő látható.

Aki ma politikai tárgyú művet fest, ír vagy rajzol, egyáltalán nem panaszkodhat, hogy kifogy a témákból, a magyar aktuálpolitika ugyanis bőven szolgáltat ötleteket. Akár egy törvényjavaslat, egy politikai performansz vagy egy elejtett megszólalás is inspirálhat egy alkotást vagy akár egy egész képsorozatot. A Godot Galériában Barcza Réka Falvédők karantén idejére című kiállításának fő motívumai például a magyar családpolitikához és az ahhoz fűződő kijelentésekhez kapcsolódnak, ironikus módon pedig a falvédőket idézik meg.

Míg azonban egy tradicionális falvédő megszívlelendő népi bölcsességet, valamint jókedvet és derűt sugároz, addig az említett festményeken borús hangulatú család- és életképeket láthatunk. A műveken elhelyezett politikai szólamok pedig csak ráerősítenek erre a hatásra, az egyiken egy nőalak egy „Magyar Nemzeti Feleségjelölt” táblát tart maga előtt, míg a testén a „Beteljesíteném a női princípiumot!” szöveg olvasható, egy szupermarketet ábrázoló képen pedig az épület homlokzatát a „Nemzeti Mintafeleség, Mintaanya” felirat díszíti.

A falvédő mint képzőművészeti motívum másrészt különös hatást eredményez, hiszen maga a tárgy már kevésbé divatos napjainkban, így kellőképpen érezteti a múlt és a jelen közti különbséget. Ugyancsak erre az ellentmondásra építenek Szabó Eszter Ágnes képzőművész alkotásai, aki ténylegesen megidézi a népi hagyományt, mivel fehér vászonra hímez kék színű fonállal. A legismertebb műve, az 1998-ban készült „Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val” című kép, melyen a brit popikon zsebre tett kézzel elegyedik beszédbe egy magyar nyugdíjas hölggyel. A falikárpit népszerűségét mutatja, hogy az interneten mémmé vált, és folyamatosan aktualizálódik: a bevándorlással kapcsolatos kampány idején például a felirat változott át (David Bowie elveszi nagymamám, Zalai Imréné munkáját), míg az énekes halála után született egy változat, melyen csak az idős nő szerepelt.

Visegrádi országként másfelől nemcsak hazánk az egyetlen, ahol beleszólnak a nők életébe, és ahol a politikai szólamok alkotásokat ihletnek meg. Lengyelországban a tavaly ősszel szigorított abortusztörvény miatt a Lodz Filmművészeti Egyetem animációs hallgatói készítettek filmetűdöt a nők ellenállásáról, míg novemberben huszonhárom magyar animációs filmrendező fejezte ki a szolidaritását a lengyel tüntetőkkel szintén egy kisfilmben.