Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az év elején levélben fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez és Karácsony Gergely főpolgármesterhez azt kérve, hogy az idén február 28-án összeülő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán (FKT) vegyék napirendre a kapcsolódó úthálózat II. szakaszára vonatkozó kérdést és hozzanak végre döntést arról, hogy merre haladjon a hídról levezető, pesti úthálózata.
A nyomvonalra 6 változat készült. A Népszava információi szerint a legnagyobb támogatottságot döntéshozói körökben a 3. változat élvezi, amely 870 méter zárt közúti kéregalagutat jelentene a Határ út alatt. A tervben 1110 darab fa kivágása szerepel a már meglévő villamossínek és a közút között. Ebben az esetben közelebb kerülne 2. változathoz képest az út a házakhoz, ami jelentősebb rezgésterhelést jelentene, de ezt különböző műszaki megoldásokkal terveznek csökkenteni. A terv megvalósítása az előzetes becslés szerint 48,2 milliárd forintba kerülne.
A tiltakozók szerint azonban mindegyik változat „kifejezetten ártalmas lenne az ott élők egészségére, lakókörnyezetére”. A bemutatott nyomvonalakat semmilyen formában – tehát sem a felszínen, sem süllyesztve, sem a kéreg alatt – nem fogadják el az érintett lakóközösségek sem az Aszódi úti –, a József Attila –, a Kékvirág lakótelep és a Wekerle rovására, sem a Ferencvárosi (Határ úti) Kiserdő kárára. (A Határ út melletti kiserdőn keresztül vezető út ellen 2017-ben heves lakossági tiltakozás bontakozott ki, ami akkor meghátrálásra kényszerítette a kormányt.)
Tavaly decemberben már átadták az erről szóló petíciójukat Karácsony Gergelynek, aki ígéretet tett a döntés elhalasztására. Tavaly nem is született döntés ez ügyben, igaz ehhez az is kellett, hogy a decemberre tervezett FKT ülést a kormány-főváros iparűzési adó körüli összecsapások okán nem tartották meg.
Február végén viszont ismét tárgyalóasztalhoz ülnének az önkormányzat és a kormány képviselői, ahol a napirenden a Galvani-híd pesti nyomvonala is szerepelne. A tiltakozók ma nyílt levélben kérték Gulyás Gergelyt és Karácsony Gergelyt a döntés ismételt elhalasztására. A kispesti Kiserdővédők, az újbudai KörTér Környzettudatosok Tere és a ferencvárosi StadiOFF csoport „a lehető leghatározottabban azt követeli, hogy február végén ne döntsenek ebben, a teljes főváros és az agglomeráció közlekedési rendszerét és a város fejlődését hosszú távra meghatározó ügyben.
Az elmúlt hónapokban ahelyett, hogy a beruházás egy konkrét részletét illetően – a pesti levezető hálózat nyomvonaláról – közeledtek volna az érintett lakók, az őket képviselő választott tisztségviselők, civil szervezetek, valamint a főváros és a kormányzat álláspontjai, az egész beruházással kapcsolatosan nyíltak ki olyan alapvető kérdések a nyilvánosságban, mint amilyen a fővárosi forgalomcsillapítás mikéntje és abban a híd által betöltött szerep.” A közös állásfoglalást kiadó szervezetek arra is felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy a főpolgármester a tavaly decemberi találkozón egy közösségi gyűlés megrendezését ígérte, de ez még nem történt meg.
„Külvárosiként az is nagyon nehezen elfogadható, hogy a belváros forgalomcsökkentését a külvárosok forgalomnövekedése árán képzelik el, de véleményünk szerint önmagában a híd megléte egyáltalán nem csökkenti sem a belváros, sem teljes Budapest forgalmát. Mivel Budapest közlekedésére nagyon sok tényező van hatással, szeretnénk az össz-budapesti forgalomcsökkentéshez szükséges további intézkedésekről, beruházásokról, erőforrásokról, felelősségi körökről, szükséges jogszabály változtatásokról és ezek társadalmi elfogadottságáról sokkal többet hallani. Ezek nélkül a budapesti forgalomcsökkenés helyett jelentős összbudapesti forgalomnövekedésre, a légszennyezés növekedésére, zajterhelésre számíthatunk, nemcsak a külvárosokban. Amíg a kiegészítő intézkedések meglétére nincs garancia akár azért, mert nem a kormány hatásköre, mint például a sávmegszüntetések, közösségi közlekedés fejlesztése, barnamezős területek élhetővé tétele, akár azért, mert nincs rá elegendő anyagi forrás, mint az M0-s autópálya befejezésére, a teherforgalom vasútra terelésére, közösségi közlekedés fejlesztésre, e-jegyrendszerre vagy éppen a zöldterületek növelésére, akár azért, mert sok budapesti elutasítja lásd dugódíj, addig önmagában a Galvani-híd építését egyáltalán nem támogatjuk, mert ez a beruházás a budapesti forgalom jelentős növekedésével járna” – érvel Szécsi Ilka, KörTér - Környezettudatosak Tere csoport vezetője.
A Galvani út vonalában megépülő Új Duna-híd átadását követően akár napi 50 000 gépkocsival csökkentheti a belvárosi hidak forgalmi terhelését azáltal, hogy tehermentesíti a Rákóczi hidat, így az nagyobb mértékben lesz képes forgalmat átvenni a többi belvárosi hídtól. Az Új Duna-híd által megteremtett új közlekedési kapcsolat emellett jelentősen lerövidíti azokat az útvonalakat, ahol ma a közlekedők nagyobb kerülőkre kényszerülnek, ezáltal felesleges időt, energiát, járműkilométert takarít meg. A híd így jelentősen hozzájárul nemcsak a belváros forgalomcsillapításához, hanem a déli városrészek jobb összekapcsolásához, a főváros és agglomerációja egészének hatékonyabb közlekedéséhez is. A híd révén megspórolt járműkilométerek együttesen annak felelnek meg, mintha naponta 14 000 autó el sem indulna a fővárosban – mondta el már sokszor Vitézy Dávid, a BFK igazgatója.
A BFK egyébként két felmérést is készített a hídhoz kapcsolódó úthálózatok társadalmi megítéléséről. Az első, a Fehérvári úttól a Gubacsi út-Illatos úti csomópontig tartó szakasz nyomvonaláról már döntés született, ennek tervezése folyamatban van, a terveket 2020 szeptemberében bocsátották társadalmi egyeztetésre. A válaszadók 84 százaléka teljes mértékben egyetért a híd révén megvalósuló forgalomcsillapítással, a híd és az úthálózat alapvető kialakítását – a villamos, a széles kerékpárút és járda, valamint az út melletti fasorok és lineáris zöld park – a válaszadók 84-90 százaléka támogatja.
A fenti vitatott szakasz a Gubacsi út-Illatos úti csomóponttól az Üllői útig tart. A hat nyomvonalterv közül négy a Határ utat, kettő pedig a Ferencvárosi rendezőpályaudvart és az Ecseri utat érinti. A változatokra vonatkozó kérdőívet 2227-en töltötték ki. A válaszadók a lehetséges hat változat közül kettőt tartanak elfogadhatónak: a 2-est és a 3-ast. A kettő közötti különbség egyébként abban áll, hogy míg a Kiserdő alatt vezetett alagút távolabb van a Határ úti házaktól (2-es), de érinti az erdő területét, addig a Határ út alatt vezetett alagút (3-as) esetén az erdő érintetlen marad, viszont az út közelebb kerül a házakhoz.
A BFK összegzése szerint a két verzió közül valamennyi válaszadói csoportban a 3-as verzió élvez nagyobb támogatást. Az eredményről az érintett önkormányzatokat is tájékoztatták. S egyúttal felhívták a figyelmet: ha a a nyomvonalról nem sikerül időben dönteni, akkor a híd úgy épül meg, hogy az onnan lezúduló forgalom a jelenlegi úthálózatot terheli. A híd kivitelezéséről 2021 végén döntés születhet.
Az elmúlt hetekben a főváros többször is hevesen támadta a Galvani-híd projektet erősen vitatva annak társadalmi hasznosságát, illetve az ígért forgalomcsillapítási célok megvalósulásának realitását. Ez utóbbiban a Levegő Munkacsoport is hasonló véleményen van: „ha megépül a Galvani híd, majd lezárják az autók elől a Szabadság hidat és a Lánchidat, az csak növeli az útkapacitást, mert az autópálya jellegű Galvani híd egy sávjának a kapacitása nagyobb, mint a kétszer egy sávos belvárosi hidak egy-egy sávjáé. Ha a Galvani híd által gerjesztett forgalomtól eltekintünk is, a híd megépítése akkor is legfeljebb a forgalom áttereléséhez vezethet, nem a csökkenéséhez” – írták a keddi Népszavában Budapest új klímastratégiáját értékelő cikkükben.
