Előfizetés

Nem kér Szlovákia az orosz vakcinából

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.18. 21:12

Fotó: MTVA/Koszticsák Szilárd
A koalíciós párt vezetője emberkísérletnek nevezte a Szputnyik esetleges alkalmazását. A legfőbb problémája az, hogy a készítményt nem engedélyezték az uniós hatóságok.
Tovább gyűlnek a szlovák miniszterelnök problémái. Igor Matovic már az uniós országok segítségét kérte, amiért a brit mutáns miatt elképesztő teher nehezedik az ország ellátórendszerére. Ezt célozta meg az a terv, amely szerint Pozsony bevásárolt volna az orosz vakcinából. 
Ám úgy tűnik, ez a terv kútba esik, mivel a kormány egyik koalíciós partnere, a Za ľudí megvétózta a tranzakciót.

A Paraméter azt írja, Veronika Remišová pártja nem ért egyet az orosz vakcina felhasználásával, amíg az nem rendelkezik a megfelelő uniós engedélyekkel. A kormány csütörtök délután tárgyalt a vakcinavásárlásról, de a beszerzéshez szükséges határozatot nem tudta elfogadni. Az egészségügyminiszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, a Szputnyikkal való oltás teljesen önkéntes alapon működne. A kormányfő szerint már a jövő héten megérkezhetne Oroszországból mintegy 80 ezer ember beoltására elég vakcina, vagyis 160 ezer adag. Azt is kijelentette, hogy egy felmérés szerint az emberek nagy része kész lenne beoltatni magát az orosz vakcinával.
„Nem akarjuk, hogy a kormány kísérleti nyulakként kezelje a lakosságot, minden vakcinát, amit Szlovákiában használunk, rendes, szigorú eljárással az Európai Gyógyszerügynökségnek kell engedélyeznie"

- így indokolta az orosz vakcina elutasítását Remišová.

Hozzátette, ha az unióban gyártott vakcinák esetében megvárjuk a hosszadalmas engedélyezési folyamatot, akkor ezt be kell tartani minden más vakcina esetében is. Magyarország is előkerült a vita során. A kormányhatározatban ugyanis arra hivatkoznak, hogy itthon már engedélyezték a Szputnyikot. A Za ľudí ezzel sem ért egyet. A párt vezetője ráadásul nem bízik meg Matovic felmérésében is. „Kétlem, hogy a kérdést úgy tették fel, hogy: Beoltatná magát a nem regisztrált Szputnyik V vakcinával?” - jelentette ki a párt elnöke.  A kormányfőnek nem csak a koalíciós problémákat kell kezelnie, gazdasági miniszterével komoly meccset vív. Mint lapunk is megírta, egy korábbi rádióinterjúban azt mondta róla, egy idióta, akitől hányni tudna. Múlt héten pedig ugyancsak őt tömeggyilkosnak nevezte. 

Jelentősen csökken a járvány terjedése Angliában

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.18. 20:58

Fotó: Dominika Zarzycka/NurPhoto / AFP
A koronavírus-fertőzés elterjedtsége a múlt hónaphoz képest hozzávetőleg 80 százalékkal csökkent a brit fővárosban az Imperial College London egyetem kutatói szerint.
Brit kutatók csütörtökön ismertetett vizsgálati eredményei szerint meredeken csökkent az év eleje óta a koronavírus-fertőzöttség elterjedtsége az angliai lakosságon belül. A patinás Imperial College London egyetem által rendszeresen elvégzett valós idejű lakossági járványterjedési felmérések (Real-time assessment of community transmission, REACT-1) legfrissebb, február 4. és február 13. közötti fordulójának adatai szerint az ebben az időszakban szúrópróbaszerűen elvégzett 85 473 koronavírus-szűrés közül 378-nak az eredménye lett pozitív. A kutatóközpont súlyozott számítási módszertana szerint ez azt jelenti, hogy az angliai lakosságon belül jelenleg 0,51 százalék a fertőzöttségi arány. A vizsgálatot végző szakértők hangsúlyozzák, hogy a januárban elvégzett előző REACT-felmérés 1,57 százalékos fertőzöttségi arányt jelzett, vagyis azóta több mint a kétharmadával csökkent a koronavírus-fertőzöttség lakossági elterjedtsége Angliában. Az Imperial College kutatóinak számításai szerint a fertőzés elterjedtségének feleződési ideje 14,6 nap, és ennek alapján az R reprodukciós ráta Angliában jelenleg 0,72. Ez azt jelenti, hogy száz fertőzött átlagosan 72 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést, vagyis a járvány terjedése e mutató szerint is lassul. Az egyetemi kutatóintézet e becslése jórészt megfelel a brit kormány készenléti helyzetekben működő tudományos tanácsadó testülete (SAGE) által elvégzett legfrissebb számításnak, amely szerint az R mutató az Egyesült Királyság egészének átlagban jelenleg 0,7 és 0,9 között van. Ez a becslés azt jelenti, hogy tíz fertőzött átlagosan 7-9 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést, vagyis a járvány terjedési üteme a SAGE mérőszáma szerint is lassul. Tavaly július óta most először került a kritikus 1-es érték alá a SAGE által kiszámított becslési sáv felső és alsó széle egyaránt. A testület számítási módszertana szerint a 0,7-0,9 közötti R ráta azt jelenti, hogy az újonnan bekövetkező koronavírus-fertőzések száma minden egyes nap 2 és 5 százalék közötti ütemben csökken országos átlagban az előző 24 órához képest. A SAGE kimutatása szerint az országos átlagon belül Londonban, a nagy-britanniai járvány korábbi gócpontjában jelenleg 0,6-0,8 az R mérőszám; ez a legalacsonyabb regionális nagy-britanniai reprodukciós becslési sáv. Ennek alapján a brit fővárosban minden nap 4-6 százalékkal csökken az előző 24 órához mérve az új koronavírus-fertőzések száma. Az Imperial College csütörtökön ismertetett új REACT-felmérése is kiemeli Londont azon országrészek között, amelyekben különösen jelentősen csökkent a koronavírus-fertőzés elterjedtsége. Az egyetemi vizsgálat kimutatta, hogy Londonban az előző felmérés még 2,83 százalékos, a mostani vizsgálat azonban már csak 0,54 százalékos fertőzöttségi arányt mutatott, vagyis a brit fővárosban a koronavírus-fertőzés elterjedtsége a múlt hónaphoz képest hozzávetőleg 80 százalékkal csökkent.

Menni vagy nem menni? – Súlyos dilemma előtt a NATO

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.18. 20:00

Fotó: OLIVIER HOSLET / AFP
A védelmi miniszterek még nem hoztak döntést az afganisztáni kivonulásról, elhatározták viszont, hogy növelik az iraki misszió létszámát.
A NATO szövetségesek egyelőre nem döntöttek az afganisztáni kivonulásról, miután az ehhez szükséges feltételek még nem teljesültek – jelentette be az észak-atlanti szervezet védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után Jens Stoltenberg főtitkár. Donald Trump amerikai ex-elnök az Afganisztán iszlamizációjáért harcoló tálibokkal tavaly februárban megkötött megállapodása alapján a külföldi csapatok május elsején távoznának az országból. Jelenleg azonban kétséges, hogy a NATO képes lesz-e tartani a menetrendet, miután az afgán békefolyamat megtorpant, az országban nő a terrorveszély és megszaporodtak a fegyveres támadások az afgán kormányerők és civilek ellen. Stoltenberg szerint a táliboknak fel kell hagyniuk az erőszakos cselekményekkel, meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a terrorista szervezetekkel és jóhiszeműen kell hozzáállniuk a rendezésről folyó tárgyalásokhoz, hogy megszülethessen a végső döntés. “Jelenleg szorosan figyelemmel kísérjük és értékeljük a fejleményeket, hogy a későbbiekben határozhassunk a csapatkivonásról” – mondta Stoltenberg, aki nem titkolta, hogy a szövetségesek súlyos dilemma előtt állnak: ha május elseje után Afganisztánban maradnak, akkor azt kockáztatják, hogy kiújulnak a fegyveres támadások a NATO csapatok ellen, ha távoznak, akkor az ország ismét a terroristák fészkévé válhat. A főtitkár ennek ellenére lát reményt a békefolyamat sikerére, és arra hívta fel a tárgyaló feleket, hogy találják meg a közös nevezőt, kössenek tűzszünetet és egyezzenek meg a háború utáni rendezésről. A miniszteri ülésen bemutatkozott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki biztosította a szövetségeseket, hogy a washingtoni “szólónak” vége, az Egyesült Államok szoros együttműködésre törekszik a NATO-val, az afganisztáni kivonulásról pedig együtt, az álláspontokat egyeztetve fognak dönteni. A 30 tárcavezető határozott arról, hogy fokozatosan kibővítik az Irakban állomásozó NATO-misszió létszámát. A jelenlegi 500-ról 4000 fősre emelik a főként kiképző tisztekből álló kontingenst, és kiterjesztik a tevékenységüket a fővároson, Bagdadon túlra. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a csapaterősítésre az iraki hatóságokkal teljes egyetértésben fog sor kerülni. A kétnapos brüsszeli tárgyaláson szó volt a szövetség reformjáról is, az úgynevezett NATO 2030 kezdeményezésről. A tagállamok egyelőre konzultálnak a szükséges változtatásokról, amelyeket a főtitkár az állam- és kormányfők elé fog terjeszteni az év második felére tervezett csúcstalálkozón. A szövetségnek válaszolnia kell a növekvő orosz és kínai katonai fenyegetésekre, jobban fel kell készülnie a hibrid és kiberhadviselésre, meg kell újítania a működését. Felvetődött például, hogy a jövőben a tagállamok az elrettentésre és a közös védelemre szánt intézkedéseik egy részét, például csapataik külföldi állomásoztatását a közös büdzséből fizessék. De az továbbra is elvárás lesz, hogy a harmincak megfelelően vegyék ki a részüket a közös teherviselésből és 2024-ig növeljék katonai kiadásaikat a GDP legalább 2 százalékára. Az új amerikai adminisztráció világossá tette, hogy ebben nem kívánja elhatárolni magát Donald Trump elnökségétől és megköveteli ennek a feltételnek a teljesülését.