Nem alaptörvény-ellenes, hogy elvették a gödi Samsung-gyárat az önkormányzattól

Ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.

Az Ab elutasította Göd Város Önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát, ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.

A gödi önkormányzat alkotmányjogi panaszában a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

A kormány 2020 áprilisában jelölt ki a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet, és úgy döntött, hogy a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra száll át. A szabályozással érintett ingatlanok tekintetében pedig a megyei önkormányzat jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére.

Az indítványozó szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd Város Önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik. Az indítvány kitért arra is, hogy a szabályozás a kellő felkészülési idő hiánya és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt is ellentétes az alaptörvénnyel.

Az Ab határozatában kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Így számolnia kell ingatlana köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, például a törvény változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak - jelen esetben a megyei önkormányzatnak -, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.

Az Ab hangsúlyozta, hogy a tulajdonjog nem korlátozhatatlan alapjog. Az alaptörvényben rögzített garanciák tiszteletben tartása esetén nem kizárt az állami beavatkozás. A veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Ráadásul a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg, a vizsgált esetben nem állapítható meg tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás.

A testület állásfoglalásában leszögezte,, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását.

A határozathoz a 14 tagú testületből Czine Ágnes és Pokol Béla alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

A település közben további veszteségeket szenved a lépés miatt. Mint lapunk is megírta, már egymilliárd forintnál is többet veszített Göd önkormányzata a terület elvétele miatt.