Előfizetés

Karácsony Gergely reagált a gödi Samsung-gyár kapcsán meghozott Ab-döntésre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.19. 17:39

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester szerint kompenzálni kellene az önkormányzatok kieső bevételeit a kabinetnek.
Az Alkotmánybíróság mai döntése: a kormány nem veheti el az önkormányzatok forrásait!

- közölte Facebook-oldalán a politikus.

Karácsony Gergely mindezt arra reagálva írta, hogy az Alkotmánybíróság szerint nem volt Alaptörvény-ellenes a gödi Samsung-gyár kormányzati annektálása. Úgy értékelte, a testület azt igazolta, amit az ellenzéki politikusok hónapok óta mondogatnak. Nevezetesen, hogy "a kormánynak a saját alaptörvényéből fakadóan is kutya kötelessége kompenzálni az önkormányzatok felé az iparűzési adó csökkentését." Megjegyezte, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége sürgette az erről szóló tárgyalások megkezdését, de még csak választ sem kapott. "Pedig a mai döntés alapján minden önkormányzatot, a 25 ezer fő feletti településeket és a megyei jogú városokat éppúgy átláthatóan és teljeskörűen kell kompenzálnia a kormánynak, mindenféle politikai megkülönböztetéstől mentesen.
A városaink kifosztása nem csak, hogy nem kormányzás, de még alkotmányellenes is. A budapesti városvezetés meghívót kapott Gulyás Gergely miniszterhez, ahol remélhetőleg megkezdődik a párbeszéd a főváros kompenzációjáról

- zárta bejegyzését Karácsony Gergely.

Megvédte a kormány döntését az Alkotmánybíróság

A testület a ma megjelent határozata szerint úgy döntött, nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése. A gödi önkormányzat beadványa nyomán döntöttek erről a kérdésről. Még tavaly áprilisban hozta meg azon döntését a kormány,  hogy a veszélyhelyzetre való hivatkozással a Samsung-gyárat egyszerűen elveszi az ellenzéki vezetésű várostól, majd azt - annak adóival együtt -  a fideszes Pest-megyei önkormányzathoz sorolja. 

Nem alaptörvény-ellenes, hogy elvették a gödi Samsung-gyárat az önkormányzattól

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.19. 15:55
A Samsung gödi üzeme
Fotó: Béres Márton / Népszava
Ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.
Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint

- írja az MTI.

Az Ab elutasította Göd Város Önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát, ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. A gödi önkormányzat alkotmányjogi panaszában a veszélyhelyzettel összefüggésben a nemzetgazdaság stabilitásának érdekében szükséges intézkedésekről szóló és a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A kormány 2020 áprilisában jelölt ki a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet, és úgy döntött, hogy a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra száll át. A szabályozással érintett ingatlanok tekintetében pedig a megyei önkormányzat jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére. Az indítványozó szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd Város Önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik. Az indítvány kitért arra is, hogy a szabályozás a kellő felkészülési idő hiánya és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt is ellentétes az alaptörvénnyel.
Tiltakozás a kormány lépése ellen.
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az Ab határozatában kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, így a helyi önkormányzatnak is viselnie kell tulajdonosi jogai gyakorlása során ezt a felelősséget. Így számolnia kell ingatlana köztulajdoni jellegéből eredő társadalmi kötöttségeivel, például a törvény változásával. Ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak - jelen esetben a megyei önkormányzatnak -, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.
Az Ab kimondta, hogy jelen ügyben nem állapítható meg a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvény-ellenessége, az szükséges és arányos.

Az Ab hangsúlyozta, hogy a tulajdonjog nem korlátozhatatlan alapjog. Az alaptörvényben rögzített garanciák tiszteletben tartása esetén nem kizárt az állami beavatkozás. A veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. Ráadásul a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg, a vizsgált esetben nem állapítható meg tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás. A testület állásfoglalásában leszögezte,, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását. A határozathoz a 14 tagú testületből Czine Ágnes és Pokol Béla alkotmánybíró fűzött különvéleményt. A település közben további veszteségeket szenved a lépés miatt. Mint lapunk is megírta, már egymilliárd forintnál is többet veszített Göd önkormányzata a terület elvétele miatt.  

Karácsony: városaink kifosztása alkotmányellenes

"Az Alkotmánybíróság mai döntése: a kormány nem veheti el az önkormányzatok forrásait!" - így fogadta a testület döntését Budapest főpolgármestere. Karácsony Gergely szerint az Alkotmánybíróság is egyértelművé tette, amit hónapok óta mondogatnak az ellenzéki politikusok: a kormánynak a saját alaptörvényéből fakadóan is kutya kötelessége kompenzálni az önkormányzatok felé az iparűzési adó csökkentését.  "A városaink kifosztása nem csak, hogy nem kormányzás, de még alkotmányellenes is." - jelentette ki. 

Megvan a Nemzeti Választási Bizottság új elnöke

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.19. 15:29
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Lényegében konszenzus volt személyét illetően a testületben, a nemmel szavazó tagoknak csak az eljárás módszerét kifogásolták.
Téglási Andrást választotta elnökévé a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken.

- írja az MTI.

Az NVB korábbi elnöke, Rádi Péter február 5-ei hatállyal mondott le a testület elnöki tisztségéről és az NVB-ben betöltött mandátumáról. Ezt a bizottság szerdai ülésén vette tudomásul, de akkor még nem választottak új elnököt. Rádi Péter helyett soron következő póttagként Téglási András ülhetett be a bizottságba. Az NVB tagjai a pénteki ülésén döntöttek az új elnök személyéről az állami hírügynökség beszámolója szerint. Az ülésen a testület mind a 14 tagja részt vett, új elnöknek Bozsóki Éva elnökhelyettes Téglási András megválasztását javasolta. Téglási András a jelöltséget elfogadta. Téglási András jelezte, nem vesz részt a személyéről szóló szavazásban, így őt végül a tagok 10 igen szavazattal, Avarkeszi Dezső (DK), Fazekas Tamás (Párbeszéd Magyarországért Párt), és Litresits András (MSZP) pártdelegált ellenszavazatával választotta meg az NVB elnökévé. 
A nemmel szavazó Fazekas Tamás és Litresits András a szavazás előtt arról beszélt, nem a jelölt személye ellen van kifogásuk, hanem a kiválasztás rendszerével nem értenek egyet, ugyanakkor biztosították szakmai támogatásukról.

Téglási András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara alkotmányjogi és összehasonlító közjogi tanszékének egyetemi docense, oktatási dékánhelyettes. Az NVB elnöke csak az Országgyűlés által választott tag lehet, pártdelegált nem.