Előfizetés

Két fordulóban keresik a miniszterelnök-jelöltet

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.02.24. 07:30

Fotó: VAJDA JOZSEF / VAJDA JOZSEF
A miniszterelnök-jelölt esetében arról van döntés, hogy kétfordulós, az egyéni választókerületi jelöltek esetében egyfordulós lesz a választás – fogalmazott a szocialista Molnár Zsolt a Republikon Intézet keddi, az előválasztásról tartott online kerekasztal-beszélgetésén.
A kétfordulós lebonyolítást Molnár korábban csak lehetőségként említette arra az esetre, ha egyetlen miniszterelnök-jelölt sem érné el az 50 százalékos támogatottságot. A konferencián a szövetségre lépő hat ellenzéki párt képviselői azt mondták, hogy az előválasztás lehetséges időpontja - a járványhelyzettől függően - június vagy szeptember lehet. Az ellenzék várhatóan március közepére dolgozza ki a lebonyolítás pontos szabályait, ebben az utolsó egyeztetéseket tartják. Lehetősége lesz más pártoknak és civileknek is jelöltet állítani, de Ungár Péter (LMP) hangsúlyozta: a csatlakozó civil jelölteknél rendezni kell, adott esetben miként vennének részt a jövőbeli parlamenti munkában, hogy biztosított legyen a stabil kormánytöbbség. A közös kampány várható fókusza Dorosz Dávid (Párbeszéd) szerint a koronavírus járvány és gazdasági hatásainak félrekezeléséről fog szólni, Molnár Zsolt ezzel összhangban a szociális válságra, Ungár Péter a társadalmi egyenlőtlenségekre hegyezné ki az országos politikát. A jobbikos Brenner Koloman kifejtette, az ellenzéknek be kell mutatnia, hogy a feudális függésbe taszított vidéknek milyen alternatívát tud nyújtani, Hajnal Miklós (Momentum) szerint a rendszerváltás iránti társadalmi igényt kell szolgálja az ellenzék. A DK pártigazgatója, Sebián-Petrovszki László arról beszélt, a pártokat összeköti, hogy „borzasztóan más országot, kormányzást szeretnénk”, a fő kérdés ezért Orbán leváltása lesz. Ahogy az a zuglói egyéni kerületben Hadházy Ákos momentumos jelölése, és a helyi szocialista képviselő Tóth Csaba kiéleződő versenyénél látszik, az előválasztás vitákkal is jár majd, miközben a közös programot is építeni kell. Noha a kérdésben Molnár és Hajnal oda-odaszúrt egymásnak, mindketten hangsúlyozták, hogy kevés hasonló konfliktusra számítanak a jövőben. – Nem hadüzenet, ha valaki valahol jelöltet állít – mondta Hajnal. Az ellenzéki politikusok szerint ellenszélben fognak kampányolni, tekintettel a Fidesz állampárti méreteire, forrásaira és médiahátszelére, mindezt pedig csak erős utcai jelenléttel lehet kompenzálni. – Orbán Viktor nem tudja megszorozni magát 106-tal – fogalmazott Hajnal Miklós.  

Azonnali jogvédelmet kérnek Iványi Gáborék

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.24. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Tucatjával indítottak már pereket az állammal szemben, most a Kúriához fordulnak. Számításuk szerint évi másfél milliárd forinttól estek el a kormány jogsértőnek tartott magatartása miatt.
Az adóhatóság 2018-2019-re mintegy 160 millió forintos adókülönbözetet állapított meg velünk szemben, ezen kívül megközelítőleg 90 milliós adóbírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot is kiszabott – emlékeztetett Ónodi István, az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és intézményei gazdasági igazgatója. A határozat ellen fellebbeztek, majd keresetet nyújtottak be. A perben most született elmarasztaló ítélet, amely kézbesítésének napján – február 22-én, hétfőn – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonnal megterhelte adófolyószámlájukat. A gazdasági igazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához, ennek keretében azonnali jogvédelmet kérnek. Az azonnali jogvédelem lényege, hogy a Kúria a határozat végrehajtását a végleges döntés meghozataláig felfüggesztheti. „Ha az állam kifizetné a minket jogosan megillető összegeket, azonnal rendezni tudnánk a járulékokkal kapcsolatos elmaradást” – hangsúlyozta Ónodi István. A gazdasági igazgató közlése szerint tizenöt körül mozog a jelenleg is zajló pereik száma. Többségük a Fővárosi Törvényszéken folyik, néhány pedig – felülvizsgálati szakaszban – a Kúria előtt van. A perek nagy részét a Magyar Államkincstár ellen indították, mivel a kincstárnak kellene megállapítania az egyházi kiegészítő támogatás összegét. Hivatkozási alapként az Alkotmánybíróság egyik 2013-as határozata szolgál, amely kimondta, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi jogállását nem veszítette el, egyesületi átalakulása nem kényszeríthető ki. Az Alkotmánybíróság döntése elvileg mindenkire nézve kötelező, de – mivel az ágazati jogszabályok (szociális törvény, köznevelési törvény) módosítása nem történt meg – a hatóságok nem alkalmazzák az Iványi Gáborék számára kedvező határozatot. „Minden évben pert indítunk az egyszázalékos felajánlások érvényessége miatt, ezekben eljárásjogi okok alapján pert tudtunk nyerni a NAV ellen. 2021-ben már van érvényes technikai számunk, így e pereket várhatóan nem kell folytatnunk. 2016-tól 2019-ig azonban nem részesültünk semmifajta egyszázalékos támogatásban és kártérítésben sem” – állapította meg a gazdasági igazgató.  Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára tavaly ősszel a Magyar Nemzetnek egyebek mellett azt állította, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete után az állam két részletben majdnem 2,2 milliárd forintot fizetett ki a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, „ezzel eleget tett az ítéletben foglaltaknak, egyetlen fillérrel sem tartozik”. Egyébként is: Iványi Gábor felekezete 2010 óta összesen 22,8 milliárd forintot kapott az államtól. Ónodi Istvánnak egészen más véleménye van arról, hogy az állam teljesíti-e törvényi kötelezettségét. Az általuk fenntartott intézményekben mintegy 3 ezer – túlnyomó többségében halmozottan hátrányos helyzetű – tanuló kap komplex nevelési, szociális ellátást. Hatszáz férőhelyen biztosítanak hajléktalanok számára éjjeli, nappali ellátást. Egészségügyi centrumot, utcai szociális szolgálatot működtetnek, mintegy háromszáz idős személy számára idősotthoni gondozást nyújtanak. Mindezen intézmények fenntartása évi 6 milliárd forintot tesz ki. Az állam ennek mintegy a felét vonta vissza azzal, hogy 2017 januárjától még részleges kártérítést sem adott: az egyházi státusszal kapcsolatos döntés a mai napig nem született meg, húzódik 2019 áprilisa óta és nem látszódik a vége. 2016-tól nem kapják meg az egyszázalékos támogatást, 2017-től a szociális és közoktatási intézmények után járó kiegészítő támogatást, a munkatársak bérkompenzációs támogatását és számos egyéb támogatást, amelyet pedig más szociális vagy közoktatási intézmények megkapnak – sorolta a gazdasági igazgató. Az állam tisztában van ugyanis azzal, hogy mindezen kiegészítésekkel együtt lehet csak nullszaldóra kihozni a költségvetést. Hisz az „oktatási intézményeinkben a hátrányos helyzetben élő szülők nem tudnak hozzájárulni az oktatáshoz, hanem nekünk kell biztosítani bizonyos ellátást, például a hétvégi étkeztetést is, mert a családok sok esetben nem tudnak enni adni a gyermekeknek”. Az állam tartozásának pontos összegét több tényező együttes alkalmazásával lehet meghatározni – folytatta Ónodi István. Elsősorban a tanulók, ellátottak számának van jelentősége, a támogatás összege és számítási módja a költségvetési törvényben évente változik. Azt lehet mondani, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az egyházi státusz hiányában nagyságrendileg évente másfél milliárd forintnyi támogatástól esik el olyan jogcímeken, amelyeket egyébként az állam a kártérítési tárgyalások során elismert. Vannak a kárnak nehezen számszerűsíthető elemei is, ilyenek például a kizárólag egyházak részére meghirdetett pályázati források.  

VIP-utak az arénába

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.02.24. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Titkosított eljárás során tervezett külön bejárást biztosítani a kormány a kiváltságosoknak a Puskás stadionba.
„Egy olyan papírt adtak a kezembe, amely szerint Orbán Viktor egy saját alagutat akar magának építeni a Puskás Stadionba kettő milliárd forint értékben. Ez a terv azért az én kezembe került, mert a nemzetbiztonsági bizottságon keresztül akarták ezt a beruházást sok évre titkosítani, elkerülve a botrányt.” Ezt Stummer János jobbikos képviselő, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke mondta kedden közzétett Facebook-videójában. Kitért arra is, hogy ő nem akarta napirendre venni az ügyet, de a testület fideszes többsége ezt megtette, és meg is szavazta. Emiatt – tette hozzá – titkosított információt osztott meg, de vállalja a következményeket, mert nem lehet titkos alagutat építeni, főleg ilyen válságos időkben nem. A politikus kijelentéseire reagált a Puskás Aréna, amely „kacsának” nevezte a hírt, ami szerint titkos alagút készülne a stadionnál. Ezzel együtt közleményükből kiderül, hogy valóban terveznek olyan földalatti VIP-utat, amely külön bejárást biztosít a kiváltságosoknak. Mint írták, fél év után felül kellett vizsgálni, „jól működő közlekedési megoldás-e, hogy a hazai és külföldi védett személyeket a rendes közönség forgalmának időnkénti akadályoztatásával, várakoztatásával szállítják az Arénába.” A létesítmény közleménye szerint ekkor jutottak arra, hogy a védett személyeket jobban el kell választani. „Jobb megoldás lenne, ha a védett személyek, kiemelt vendégek, előadók autós közlekedési útvonala nem keresztezné a több tízezres közönség gyalogos útvonalát, célszerű e közlekedési utakat fizikailag elkülöníteni. A tervezett megoldás egy mindösszesen 50 méter hosszú autós aluljáró.” Az aluljáróról további részleteket nem árult el a stadion. Ezért megkérdeztük, hogy az aluljáróban szállnak-e majd ki autóikból a védett személyek, és onnan a föld alatt jutnak-e be a létesítménybe, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Ahogy arra sem: ha valóban azért szükséges az aluljáró, mert az érkező VIP-vendégek akadályozzák a szurkolók mozgását, akkor erre miért nem gondolt senki az 150-190 milliárd forintba kerülő stadion építésekor? Az, hogy pontosan mit terveznek építeni, hamarosan kiderülhet. Stummer János ugyanis lapunknak elmondta, hogy a történtek után meghívást kapott csütörtökre Pintér Sándortól, és a belügyminiszter a találkozón várhatóan bemutatja neki a terveket. Ezzel együtt a jobbikos politikus megerősítette: az előterjesztésből számára teljesen nyilvánvaló, hogy alagút készülne. Mégpedig azért – tette hozzá – , hogy a VIP-páholy védett személyei anélkül tudják megközelíteni és elhagyni a helyüket, hogy a szurkolók közelébe kerülnének. Kérdéses az is, hogy egy ilyen beruházást miért kellene titkosítani. A Puskás Aréna magyarázata úgy szól: azért, hogy az aluljárót nemzetbiztonságilag kockázatmentesen lehessen megépíteni, és semmilyen információ ne kerüljön illetéktelen kezekbe, „a bizottságnak kellett rábólintania arra, hogy nemzetbiztonságilag minősített, meghívásos, többszereplős versenyeztetést" írjanak ki. Stummer János szerint nem ez a valódi ok, hanem az: nem akartak nyilvános közbeszerzést, hogy kiderüljön mire költenek kétmilliárd forintot vírusjárvány idején.   

Alagútmúlt

Nem véletlenül váltott ki óriási visszhangot a jobbikos politikus bejelentése: a stadionnak volt már egy híres-hírhedt földalatti létesítménye, amit máig Rákosi-alagútként emlegetnek. "Kialakításánál speciális, az Államvédelmi Hatóság előírta biztonsági szempontokat is érvényesíteni kellett: a Nemzeti Sportcsarnokból föld alatti alagúton érkezhettek a helyükre a notabilitások" – írta Prakfalvi Endre, az 1999-ben kiadott Szocreál című könyvében. A Magyar Nemzetben 2011-ben riport jelent meg az omladozó Népstadionról. Az írásban az is olvasható: „Az alagút mindkét oldala ötszáz-ötszáz méter hosszú, szélessége – egymás mellett – három autónak elegendő. (…) Belépsz az Istvánmezei úti kapun – a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok mögött –, és egy kis mellékút a föld alá vezet... Kiszállnod sem kell, nem találkozol a tömeggel, amely, mint tudjuk, veszélyes.” A Borsonline 2019-es cikke szerint Rákosi-alagutat éppen az Aréna építése során során berobbantották, betömték. 

Luxusmegoldások

Azokban a stadionokban szoktak alagutakat kialakítani, ahol a bejárat és az aréna között nagy szabad tér található, és másképp nem tudják elkülöníteni a szurkolókat a VIP-vendégektől – mondta lapunknak egy, az európai topcsapatok stadionjait jól ismerő szakértő. Hozzátette: Torinóban, a Juventus stadionjánál van egy 30-40 méteres alagút, ami a VIP-páholyhoz vezet. Firenzében a játékosok is föld alatti parkolóban állíthatják le az autóikat és onnan jutnak be az öltözőbe, illetve a VIP-vendégek a páholyaikba. Más helyszíneken, ahol az első jegyellenőrzés után szinte rögtön a lelátóra jutnak a nézők, ott a szurkolóktól kerítéssel vagy kordonnal elzárt külön bejáraton közlekedhetnek a VIP-vendégek. B. P.