Előfizetés

168 pácienst hívott fel egy háziorvos, 55-en fogadták el a kínai vakcinát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.25. 07:58

Fotó: Komka Péter / MTI
Sokan még így is meggondolták magukat.
Noha Orbán Viktor is letette a garast a kínai vakcina mellett és Müller Cecília sem győzte dicsérni a készítményt, ennek ellenére úgy tűnik, az emberek bizalmatlanok a Sinopharm termékével szemben. Erre utal az az információ, amely szerda este, az ATV híradójában hangzott el. Eszerint 
egy fővárosi háziorvos és asszisztense 168 pácienst hívott fel, mire sikerült 55-öt találni, aki elfogadta a kínai oltást, ám végül közülük is sokan meggondolták magukat.

„Korosztály szerint kaptuk meg a NEAK-tól a listát, aki nem kéri az általunk most felkínált kínai vakcinát, annak azt mondtuk, hogy hát akkor most el tetszik ballagni a sor végére, majd ha kapunk Pfizer vakcinára lehetőséget, ami jelenleg hetente 10 ember az oltópontban, akkor egyszer majd sorra tetszik kerülni” – tette hozzá Tóth Ildikó budapesti háziorvos. Egyébként – mint megírtuk – nagy erőkkel népszerűsíti a kínai vakcinát a kormányhoz húzó sajtó, miközben a nyugati oltóanyagoknak jóval kevesebb figyelmet szenteltek. 

NER-part Keszthelyen

Vas András
Publikálás dátuma
2021.02.25. 07:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A város teljes vízpartját fejlesztési területté minősítette a fideszes polgármester. Többen úgy vélik, a települést eddig is kedvelő kormányközeli vállalkozókat segíti ezzel.
Keszthelyi kormánypárti vezetője, Nagy Bálint január végén – a járványügyi veszélyhelyzetet kihasználva – egyszemélyi polgármesteri döntéssel kiemelt fejlesztési területté a balatoni kisváros teljes vízparti területét, beleértve a természetvédelmi szempontból kiemelt részeket is. A döntés – amelyről a Narancs.hu írt elsőként – meglepetést keltett: az önkormányzatnak ugyanis csak a központi strand, a kikötő, a pavilonsor és futballpálya környékére vannak ismert tervei. Ennél azonban sokkal nagyobb az a Gyenesdiástól csaknem a Zala folyó torkolatáig durván 8 kilométeres partszakasz, amit nemrég fejlesztési területté nyilvánítottak. – Még testületi tagként sem tudjuk, milyen dokumentumok alapján, miért döntött így a polgármester, és mikor, mi történhet a partszakaszon – mondta Dékány Péter, az ellenzéki KÉVE önkormányzati képviselője. A helyi ellenzék attól tart, hogy a kormánypárti városvezetés ezzel a döntéssel a nagybefektetői magánérdekeknek ágyaz meg. Mint arról korábban többször írtunk, az elmúlt években számos NER-lovag, így Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Paár Attila és Szíjj László érdekeltségei több értékes helyi ingatlant szereztek meg: szállodákat, a jachtkikötőt, a kempinget, óriási, beépíthető part menti területet. Éveken át nem fejlesztettek érdemben, ám a Magyar Turisztikai Ügynökség szállodafejlesztési támogatásából milliárdok jutottak keszthelyi érdekeltségeikre. Az ellenzéki aggodalmakat erősíti a partifejlesztések eddigi egyetlen ismert eleme: a központi strandnál egy wellness- és termálfürdő terveznek építeni. – Nem értjük, mi szükség van egy önálló fürdőre, főleg, amikor itt van a szomszédban a Hévízi-tó – jegyezte meg Dékány Péter. – Kétséges, nem azért épül-e, hogy kiszolgálja a NER-emberek közeli szállodáit. A vitatott fürdő csak az átminősített terület kis részét érinti. – A kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítás védett területeket is érint, Fekete István forogna a sírjában, ha ezt tudná – magyarázta Kovács Viktória, a KÉVE DK-s tagja, és úgy folytatta: – Nyugodtabbak lennénk, ha az önkormányzat nyilatkozna arról is, mik a tervei a parti nagybefektetőkkel, van-e olyan beadvány az önkormányzatnál valamelyik NER-hez közel álló tulajdonos részéről, ami miatt esetleg tervezik módosítani a településrendezési tervet? Megkerestük Nagy Bálint polgármestert, aki azzal indokolta, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a teljes keszthelyi partszakaszt: a helyi építési szabályzat 2009-es, s már nem felel meg szabályozásában a 2021-es követelményeknek és feltételeknek. Arra nem tért ki, hogy ha az elmúlt 11 évben még jó volt a 2009-es építési szabályzat, akkor most miért lett hirtelen a fejlesztés gátja .A lapunk által megkérdezett építési szakértő úgy vélte: bizalomkeltőbb és átláthatóbb lenne, ha ilyen esetben átírnák az építési szabályzatot, amely mindenki számára nyilvános, nem pedig egyéni döntéssel felülírnák a meglévő szabályzatot, mert utóbbi miatt felmerülhet, hogy kedvezni akarnak egy érdekkörnek. A polgármester elismerte, előzetesen nem készült semmiféle hatástanulmány a területről, ezek csak a majdani projektek – például egy sétány - tervezési folyamata során készülnek majd, s állította, a védett területekre továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak. – A veszélyhelyzet idején véleményezésre minden előterjesztést megkapnak a testület tagjai, s a véleményeket figyelembe veszem – mondta a polgármester, jelezve hogy nem egyszemélyben hozná meg a döntéseket.  

Kivágtak negyven fát

Csaknem negyven fát vágtak ki a Mészáros-érdekeltségbe tartozó keszthelyi Balaton szálló mögötti telken. Az esetet videóra rögzítő Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) hivatalos tájékoztatás nem kapott, de úgy tudja: veszélyesnek nyilvánított fákat vágtak ki. Nem ez az első vitatott fakivágás Keszthelyen: tavaly a bringakörút egyik szakaszán, az úgynevezett őserdőben tarolták le a fákat. A Magyar Közút szerint balesetveszélyes fákat vágattak ki. V. A.

Orvosszerződések: feszült finisben az alkuk

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.25. 06:40

Fotó: Shutterstock
Minden nap jelenteniük kell az intézményvezetőknek az Országos Kórházi Főigazgatóságra, hogy hány aláírt munkaszerződés érkezett vissza hozzájuk az egészségügyi dolgozóktól.
Sok kórházban már e hét végére kérték vissza az aláírt munkaszerződéseket, hogy mielőbb kiderüljön, talpon maradnak-e a gyógyító egységek – értesült a Népszava. Lapunk úgy tudja, továbbra is nagy a bizonytalanság országszerte a traumatológiákon, a sürgősségi osztályokon, az érsebészeteken abban, hogy elfogadják-e az új munkaszerződéseket. Több helyen a vezetők finomabb vagy erősebb presszióval is megpróbálják aláírásra bírni munkatársaikat – értesültünk. Van, ahol csak lelkesítő beszédekkel próbálkoznak, másutt azzal „ijesztegetnek”, hogy az ellenzéket támogatja az, aki most vonakodik. Lapunknak egy traumatológus azt mondta: mindenki nagyon bizonytalan, a következő napokban sokan jogásszal értékeltetik a munkaszerződést, amit többen még mindig nem is kaptak meg. Egy másik orvos szerint sok a hiba az átvett dokumentumokban, neki például nulla nap szabadság járt volna az új munkaszerződésben. Amikor ezt szóvá tette, azt mondták, csak írja alá nyugodtan, később majd kijavítják. Csakhogy – mondta ő – már bizalmát vesztette a menedzsmentben. A bizalomvesztéssel a kórházigazgatók is küzdenek. Például sokuktól nem fogadták el a traumatológusok szóban azt az ígéretet, hogy megkaphatják továbbra is az úgynevezett fix-díjukat, ezért írásos kötelezettségvállalást kértek tőlük. A vezetők azonban legfeljebb azt vállalhatják, hogy addig fizetnek extra-díjat, amíg annak fedezetét az egészségbiztosító folyósítja. Arra, hogy ezt meddig teszi az állami szervezet, már senki nem vállal garanciát. A feszültséget érzékelve az Országos Kórházi Főigazgatóság az elmúlt napokban több „szerződést lazító” szabályt, utasítást jelentetett meg. Így egyebek mellett az úgynevezett közreműködői munkaszerződéseket meghosszabbíthatták december 31-ig, noha azt az intézményvezetőknek március elsejével föl kellett volna mondaniuk. Új engedmény az is, hogy a személyes közreműködőként dolgozó orvosok ügyeleti díját 30 százalékkal megemelhetik, ha az országos kórházi főigazgató azt jóváhagyja. Ez elsősorban azokra a hiányszakmákban dolgozó szakorvosokra vonatkozik, akik más kórházakban, rendelőkben is vállalnak munkát – nélkülük ugyanis az ellátás sok helyen megszűnne. Az orvosok ígéretet kaptak arra is, hogy szeptember 30-ig felülvizsgálják az ügyeleti díjak mértékét. A Telex információja szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság 24 órával meghosszabbította a szerződések aláírásra szabott határidőt.