Az örmény kormányfő eltávolította tisztségéből csütörtökön a hadsereg vezérkari főnökét, Onik Gaszparjánt, aki előzőleg 40 magasrangú tiszttel együtt lemondásra szólította fel őt.
Nikol Pasinján miniszterelnök Facebook közösségi oldalán jelentette be, hogy döntött a vezérkari főnök és első helyettese eltávolításáról. Hozzátette, a védelmi miniszter már készíti az új vezérkari főnök és helyettese kinevezéséhez szükséges döntést.
A vezérkari főnök előzőleg azt írta, „Örményország miniszterelnöke és kormánya mostantól nincs abban a helyzetben, hogy meghozza a megfelelő döntéseket az örmény nép számára válságos és sorsdöntő jelenlegi helyzetben”.
A kormányfő puccskísérletnek nevezte a vezérkar követelését, hogy mondjon le. Korábban arra kérte támogatóit, hogy
Az örmény elnöki hivatal sajtószolgálata csütörtökön arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Armen Szárkiszján államfő megkapta a miniszterelnöknek a vezérkari főnök menesztéséről szóló előterjesztését, de azt még nem írta alá.
Az alkotmány értelmében a vezérkari főnök kinevezését és leváltását az államfő hagyja jóvá, a kormányfő előterjesztése alapján. Amennyiben az államfő nem írja alá a szükséges dokumentumot, akkor az 15 nap múlva hatályba lép.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta időről időre fegyveres összetűzésekhez vezet. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok, miután Azerbajdzsán úgy döntött, hogy katonai erővel szerzi vissza az enklávét, és török támogatással sikerült jelentős területeket visszafoglalnia. A harcokban mindkét fél közel háromezer katonát vesztett.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev és Vlagyimir Putyin orosz államfő november 9-én állapodott meg a tűzszünetről. A megállapodás értelmében a szemben álló felek az általuk elfoglalt állásokban maradtak, a tűzszüneti vonal térségébe és az öt kilométer széles, Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő lacini folyosó területére orosz békefenntartókat vezényeltek. Jerevánnak egyben vissza kellett szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, korábban megszállt járást. Több mint háromszáz település - köztük több város - és számos magaslat került az azeri hadsereg ellenőrzése alá, a katonai sikerek rákényszerítették Örményországot arra is, hogy visszaszolgáltassa a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.
Az örmény ellenzék szerint a tűzszünetről szóló megállapodás lényegében kapitulációt jelent, amiért Pasinjánt teszi felelőssé, akárcsak a dél-kaukázusi ország gazdasági nehézségeiért és társadalmi gondjaiért.
Pasinján nagy belpolitikai nyomás alá került, de újévi üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az embereknek meg kell barátkozniuk az új helyzettel, és óva intett a felfordulástól és pániktól országában. A tiltakozások azóta sem csitultak és az ellenzéki fellépéshez láthatólag most a hadsereg vezérkarának főnöke és számos magasrangú tiszt is csatlakozott.
Örményország a héten bejelentette, hogy szívesen venné a területén található orosz katonai bázis kiterjesztését, illetve orosz csapatok telepítését Azerbajdzsánnal közös határához a tavalyi hegyi-karabahi konfliktus nyomán.
A Gjumriban található, 1995-ben létrehozott támaszponton jelenleg mintegy 3000 orosz katona szolgál.
Örmény ellenzéki politikusok egy második orosz katonai bázis kialakítását sürgették a déli Szjunik régióban, amely Azerbajdzsán és az azeri exklávé, Nahicseván között található.
Vagarsak Árujúján védelmi miniszter azt mondta, annak nem látja értelmét, hogy hivatalosan megnyissanak egy második orosz bázist. Ugyanakkor közölte, hogy Moszkva és Jereván fontolgatja egy orosz katonai egység áthelyezését a meglévő támaszpontról Örményország keleti felébe az azeri határ közelébe.
