Noha a Liget Projekt egyik fő beruházása, a Magyar Zene Háza falai már állnak, az átadásra év végéig kell várni. Péntek délelőtt azonban egy sajtótájékoztatón az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát rakott az épület padlóburkolata alá Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításával megbízott Városliget Zrt. vezérigazgatója és Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója. A kapszulában széles körű zenei válogatást helyeztek el, valamint az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, sajtómegjelenéseket, és az épülethez köthető „ereklyéket” is.
A japán építész, Sou Fujimoto tervei alapján épült Magyar Zene Háza a tervek szerint a magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló tartalomkínálattal, interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, valamint zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és szabadtéri koncertekkel.
– A zene történetéről szakkönyvekből is lehet olvasni, de a Magyar Zene Házában az interaktivitáson, a feladat- és élményközpontúságon lesz a hangsúly – mondja Batta András, kiemelve, hogy a zenetörténeti feladatok három életkori korosztályhoz fognak szólni, az elektronikus eszközökkel pedig a fiatalok is zenét komponálhatnak majd. Az épület úgynevezett hangdómja a zenetörténész szerint pedig olyan lesz mint egy planetárium, mivel háromszázhatvan fokban lehet rá vetíteni, hozzá zenét, hanghatásokat játszani. – Az első, tizenöt perces előadás a Kárpát-medence hangjait mutatja be, melyben a tücsök ciripelésétől kezdve a népdalokig mindent hallhatunk – mondja Batta. A szakember szerint a magyar közoktatásban sajnálatos módon mostohán bánnak a zeneoktatással, így az MZH-ban a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy közelebb kerüljenek a zenéhez. – Mi azonban a Zeneakadémiának és a Művészetek Palotájának csak az előszobája akarunk lenni – hangsúlyozza Batta, mondván, nem versenyezni akarnak a két intézménnyel, hanem nevelni akarják a közönséget, hogy minél többen megérezzék a zene csodáját.
A Magyar Zene Háza kapcsán felmerül azonban a kérdés, hogy olyan fontos intézmények mellett, mint a Zeneakadémia vagy a Művészetek Palotája, miért van szüksége a fővárosnak még egy koncerthelyszínre. A Népszava kérdésére Baán László azt válaszolta, hogy az MZH nem konkurál a nagy előadótermekkel, hanem kiegészíti azokat: egy komplex zenei beavató intézmény lesz, állandó és időszaki kiállításokkal, zenei rendezvényekkel és tematikus foglalkozásokkal. Bár Magyarországon közel ezer muzeális intézmény van, eddig egyik sem adott átfogó képet a legismertebb és legelismertebb művészeti águnk, a magyar zeneművészet történetéről, amelynek bemutatására a térszint alatt egy kétezer négyzetméternyi kiállítótér épül, ahol közönségbarát állandó és időszaki tárlatok viszik majd közelebb a zene világának megismeréséhez a látogatókat – mondja a miniszteri biztos. A tárlatok mellett természetesen a koncertekre is nagy hangsúly esik majd, de e téren sem akarnak versenyezni a nagy zenei előadóművészeti termekkel, helyette arra koncentrálnak, hogy az Zeneháza külső és belső előadótereiben minél több, a szokványostól eltérő produkció valósuljon meg, ahol a legszélesebb műfaji spektrumból meghívott művészek közvetlen párbeszédet teremtenek a közönséggel.
A 2011-ben indult Liget Projektet, mint ismeretes, korábban támadta a Ligetvédők Mozgalom, nehezményezve, hogy a közpark kétszáz éves zöldterületét az új épületek felépítésével elpusztítják. Ennek kapcsán Baán azt mondta, hogy a Liget parkja nem fog elpusztulni, hanem helyette a zöldfelület növekszik és megújul, a Liget 93 százaléka pedig továbbra is beépítetlen marad. – Az MZH épülete a helyén korábban állt Hungexpo épületeknél nem foglal el nagyobb területet. Mi csak ott hozunk létre új, világszínvonalú kulturális intézményeket, ahol korábban is épületek vagy parkolók álltak – állítja Baán.
