Előfizetés

Finisben a „beavató intézmény”

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.02.26. 21:11
Az épület tetőzete a világhírű japán tervező jóvoltából akár egy lebegő lyukas palacsinta is lehetne
Fotó: LADJÁNSZKI MÁTÉ
Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában, a nyitásra azonban 2021 decemberéig várni kell.
Noha a Liget Projekt egyik fő beruházása, a Magyar Zene Háza falai már állnak, az átadásra év végéig kell várni. Péntek délelőtt azonban egy sajtótájékoztatón az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát rakott az épület padlóburkolata alá Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításával megbízott Városliget Zrt. vezérigazgatója és Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója. A kapszulában széles körű zenei válogatást helyeztek el, valamint az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, sajtómegjelenéseket, és az épülethez köthető „ereklyéket” is. A japán építész, Sou Fujimoto tervei alapján épült Magyar Zene Háza a tervek szerint a magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló tartalomkínálattal, interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, valamint zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és szabadtéri koncertekkel. – A zene történetéről szakkönyvekből is lehet olvasni, de a Magyar Zene Házában az interaktivitáson, a feladat- és élményközpontúságon lesz a hangsúly – mondja Batta András, kiemelve, hogy a zenetörténeti feladatok három életkori korosztályhoz fognak szólni, az elektronikus eszközökkel pedig a fiatalok is zenét komponálhatnak majd. Az épület úgynevezett hangdómja a zenetörténész szerint pedig olyan lesz mint egy planetárium, mivel háromszázhatvan fokban lehet rá vetíteni, hozzá zenét, hanghatásokat játszani. – Az első, tizenöt perces előadás a Kárpát-medence hangjait mutatja be, melyben a tücsök ciripelésétől kezdve a népdalokig mindent hallhatunk – mondja Batta. A szakember szerint a magyar közoktatásban sajnálatos módon mostohán bánnak a zeneoktatással, így az MZH-ban a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy közelebb kerüljenek a zenéhez. – Mi azonban a Zeneakadémiának és a Művészetek Palotájának csak az előszobája akarunk lenni – hangsúlyozza Batta, mondván, nem versenyezni akarnak a két intézménnyel, hanem nevelni akarják a közönséget, hogy minél többen megérezzék a zene csodáját.
Baán László és Batta András elhelyezik az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát
Fotó: LADJÁNSZKI MÁTÉ
A Magyar Zene Háza kapcsán felmerül azonban a kérdés, hogy olyan fontos intézmények mellett, mint a Zeneakadémia vagy a Művészetek Palotája, miért van szüksége a fővárosnak még egy koncerthelyszínre. A Népszava kérdésére Baán László azt válaszolta, hogy az MZH nem konkurál a nagy előadótermekkel, hanem kiegészíti azokat: egy komplex zenei beavató intézmény lesz, állandó és időszaki kiállításokkal, zenei rendezvényekkel és tematikus foglalkozásokkal. Bár Magyarországon közel ezer muzeális intézmény van, eddig egyik sem adott átfogó képet a legismertebb és legelismertebb művészeti águnk, a magyar zeneművészet történetéről, amelynek bemutatására a térszint alatt egy kétezer négyzetméternyi kiállítótér épül, ahol közönségbarát állandó és időszaki tárlatok viszik majd közelebb a zene világának megismeréséhez a látogatókat – mondja a miniszteri biztos. A tárlatok mellett természetesen a koncertekre is nagy hangsúly esik majd, de e téren sem akarnak versenyezni a nagy zenei előadóművészeti termekkel, helyette arra koncentrálnak, hogy az Zeneháza külső és belső előadótereiben minél több, a szokványostól eltérő produkció valósuljon meg, ahol a legszélesebb műfaji spektrumból meghívott művészek közvetlen párbeszédet teremtenek a közönséggel. A 2011-ben indult Liget Projektet, mint ismeretes, korábban támadta a Ligetvédők Mozgalom, nehezményezve, hogy a közpark kétszáz éves zöldterületét az új épületek felépítésével elpusztítják. Ennek kapcsán Baán azt mondta, hogy a Liget parkja nem fog elpusztulni, hanem helyette a zöldfelület növekszik és megújul, a Liget 93 százaléka pedig továbbra is beépítetlen marad. – Az MZH épülete a helyén korábban állt Hungexpo épületeknél nem foglal el nagyobb területet. Mi csak ott hozunk létre új, világszínvonalú kulturális intézményeket, ahol korábban is épületek vagy parkolók álltak – állítja Baán.

Széchenyi Akadémia: Elítéljük a Tóth Krisztina elleni politikai indíttatású támadásokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.26. 16:20
Tóth Krisztina
Fotó: Falus Kriszta
A költőt azután érték gyalázkodó támadások, hogy véleményt nyilvánított egy irodalmi kérdésben.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége elítéli azokat a politikai indíttatású gyalázkodó támadásokat és fenyegetéseket, amelyek tagtársunk, Tóth Krisztina személyét érik egy irodalmi kérdésben megfogalmazott véleménye miatt – jelezte a Magyar Tudományos Akadémia szervezete közleményében.
„A Széchenyi Akadémia a művész szellemi szabadságának, alkotó függetlenségének és emberi méltóságának elkötelezett híve. Tiltakozunk az erőszak és a megfélemlítés minden formája ellen”

– olvasható állásfoglalásukban.

Ennek előzménye, hogy a napokban Tóth Krisztina írót, költőt gyalázkodó támadások érték, miután a Könyves Magazin megkérdezte őt, milyen műveket venne ki a kötelező olvasmányok listájáról. A költő Jókai Mór Az arany ember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét nevezte meg. Indoklása szerint ezek a művek azért károsak az iskolások számára, mert befolyásolják azt, ahogyan a gyerekek a nemi szerepeket felépítik magukban. Az Akadémia állásfoglalását Maurer Dóra, Ferencz Győző, Haász István, Hegedűs D. Géza, Imre Flóra, Klimó Károly, Tihanyi László valamint Winkler Barnabás írta alá.   (A 444 nyomán.) 

Kultúra karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.26. 13:00

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.

Japán filmfesztivál

Thriller, dráma, romantikus vígjáték, musical, gyerekfilm, animáció, dokumentumfilm, irodalmi adaptációk, kortárs és klasszikus alkotások, több díjnyertes film – hatalmas kínálattal indul holnap az ingyenes online JFF Plus Japán Filmfesztivál. Az eddigi legnagyobb repertoárt bemutatva mától március 7-ig az ország egész területén eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal tekinthető meg 30 japán alkotás. A fesztivál ideje alatt a https://watch.jff.jpf.go.jp weboldalon minden nap három film lesz elérhető, melyeket 24 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség. A JFF weboldala, március 7-ig

Tánc és kredenc

A Trafó e-Néző sorozata olyan produkciókat mutat be, amelyek kifejezetten online médiumra születtek, vagy ott alakulnak újra. Visszanézni nem lehet, csak akkor történik, amikor van: élő. Simkó Beatrix A kredenc a pincében maradt „elő-adása” az ugyanerre a napra tervezett nagytermi táncpremier esszenciája, képernyőre optimalizálva. Azt a témát boncolgatja, hogyan változtatnak meg bennünket az évtizedek, miként alakít át bennünket a folyton lecserélődő korszellem. jegy.hu, 20:00

Fiatal tehetségek

Online ingyenes koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar a magyar klasszikus zenei élet meghatározó színpadjain már bemutatkozott, kiemelkedő tehetségű fiatalokkal a Budapest Music Centerben. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett. A hangversenyen Bach, Vivaldi, Saint-Saëns és Kuszevickij művei hangzanak fel, művészeti vezető és közreműködik: Várdai István csellóművész. A zenekar honlapja, Facebook- és YouTube-oldala, 20:30