Példátlan ítélet született hétfőn a párizsi bíróságon: letöltendő börtönbüntetést kapott Nicolas Sarkozy, aki 2007-2012 között volt hazája államfője. Összesen három éves börtönre ítélték korrupció és hatalommal való visszaélés miatt, ebből azonban egyet rács mögött kell eltöltenie. Mindez még nem jelenti azt, hogy máris börtönbe kell vonulnia. A fellebbviteli eljárásig ugyanis szabadlábon védekezhet, így csak a tegnapi ítélet megerősítése esetén „írhat történelmet”.
A 2019-ben elhunyt Jacques Chirac ellen ugyan szintén folytattak bírósági eljárást egy korrupciós ügyben, de rossz egészségi állapota miatt sosem idézték a bírák elé. A bíróság Sarkozy esetében bizonyítottnak találta, hogy „korrupciós paktum” született a volt elnök, illetve Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója, valamint Sarkozy ügyvédje, Thierry Herzog között. Herzogot, valamint Azibertet szintén három-három éves börtönre ítélték, amelyből egyet kell börtönben letölteniük. A pénzügyi ügyészség eredetileg négyéves börtönbüntetést, ebből kétéves letöltendő kiszabását javasolta Sarkozy számára.
Mi is történt valójában? Az egész ügy még 2007-re nyúlik vissza. Az akkori elnökválasztási kampányban Sarkozy jelentős támogatást kapott Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől. Emiatt nyomozás indult és lehallgatták a volt államfő telefonját. Egy titkos mbiltelefonról van szó, amelyet Paul Bismuth álnéven regisztrált. Ezen beszélt különféle kényes ügyeiről ügyvédjével. A lehallgatásokból kiderült, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója a folyamatban lévő vizsgálat részleteiről rendszeresen tájékoztatta Thierry Herzog ügyvédet. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Emiatt korrupció gyanújával 2014 júliusában egy napra őrizetbe is vették a volt elnököt, az ügyvédet és a bírót, s kihallgatásuk után valamennyiük ellen hivatalos eljárás indult. Az őrizetbe vételkor azt akarták megtudni Sarkozytől, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azibert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját.
A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa egyik leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog közötti telefonbeszélgetések során többször is szóba került, hogy Gilbert Azibert szeretne átmenni a monacói államtanácshoz. „Segíteni fogom” - mondta 2014. február 5-én Sarkozy az ügyvédjének a titkos mobiltelefonján. Egy másik beszélgetésben Sarkozy jelezte az ügyvédjének, „megmondhatod neki, hogy elindítom a dolgot az államminiszternél holnap vagy holnapután”. Röviddel később azonban a volt elnök már azzal hívta fel az ügyvédjét, ezúttal a hivatalos telefonján (amiről szinte biztosra vette, hogy lehallgatják), hogy mégsem tett semmit a bíró érdekében a monacói államminiszternél.
Sarkozy számára a nehézségek még nem értek véget, két további ügyben is elítélhetik, illegális pártfinanszírozás, illetve annak kapcsán, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, meglehetősen kétes körülmények között Katarnak ítélték oda.
Emmanuel Macron francia elnök és Sarkozy viszonya egyébként kimondottan jó olyannyira, hogy utóbbi tanácsokat is ad a hivatalban lévő elnöknek. Sarkozyt pártja, a Republikánusok szívesen látnák elnökjelöltként 2022-ben, erre azonban a hétfői ítélet miatt semmi esély sem maradt.
