A Facebook március 2-án indítja el Magyarországon és Bulgáriában tényellenőrző programját, a közösségi oldalon közzétette bejegyzéseket többek között a francia AFP hírügynökség bevonásával vizsgálják – jelentette be egy keddi sajtóháttérbeszélgetésen Sophie Eyears, a Facebook stratégiai partnerfejlesztési menedzsere. – Az álhírek elleni küzdelem olyan felelősség, amelyet komolyan veszünk, ezért folyamatosan dolgozunk azon, hogy megállítsuk az álinformációk terjedését a platformunkon – mondta Eyears.
A közösségi oldal a felületén terjedő álhírek tömegessé válása miatt önmaga nem képes minden tartalmat ellenőrizni, ezért szerződött közel 80 szervezettel, melyek a független Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) tanúsítványával rendelkeznek.
De mi történik egy bejegyzés tényellenőrzésekor? Az álhírek nem kerülnek automatikusan törlésre, hanem amikor egy tényellenőrző hamisnak értékel egy tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozícionálja a Facebook, jelentősen csökkentve ezzel annak terjesztését, hiszen a bejegyzést kevesebben láthatják. A bejelentéshez fűzött közleményükben hangsúlyozták, ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erről a tényről. Elérhető lesz egy "Kontextus-gomb" is, ami magyarázatot tartalmaz arról, hogy miért jelölték meg félrevezetőnek az adott bejegyezést. A külső tényellenőrző partnerek azonban nem távolíthatnak el a fiókokat vagy oldalakat a Facebookról – tették hozzá.
A Magyarországon közelgő választások, valamint a koronavírus-járvány fényében nem mellékes, hogyan kezelik azokat a felhasználókat és oldalakat, amelyek tendenciózusan osztanak meg álhíreket.
Tehát bizonyos sajtótermékek, amelyek saját weboldalukon osztanak meg álhíreket, azok Facebookon megosztott linkjei kevésbé lesznek elérhetők.
Amennyiben egy oldal vagy profil súlyosan megsérti a Facebook irányelveit, akkor törlésre is kerülhet. Ilyen tartalom lehet, mikor valaki erőszakra buzdít, vagy olyan álhírt oszt meg, ami mások veszélyeztetését eredményezheti. A háttérbeszélgetésen példaként a koronavírusról, illetve a vakcinákról terjedő álhírek egy részét is ebbe a kategóriába sorolták.
Amennyiben egy politikus oszt meg félrevezető tartalmat, azt külön nem fogja vizsgálni a Facebook, magyarázatuk szerint ez a hagyományos média feladata. Azonban ha egy politikus olyan bejegyzést oszt meg, ami egy korábban beazonosított álhírt tartalmaz, akkor az ő oldalán is megjelölve fog szerepelni a bejegyzés. Lapunk kérdésére elmondták, hogy nem lesz elérhető statisztika arról, hogy a politikusok hány álhírt osztottak meg.
Számos újságírói kérdés vonatkozott arra, mi történik akkor, ha valaki véleményként oszt meg egyébként igazolhatóan téves vagy félrevezető információt, illetve sokan a véleménynyilvánítás mögé bújva tudatosan terjesztenek ilyen tartalmakat. Alice Budisatrijo, a Facebook álhírspecialistája, a BBC egykori újságírója elmondta, hogy a tényellenőrzőknek lehetőségük lesz rugalmasan vizsgálni ezeket a tartalmakat, a hamis információkat tehát akkor is megjelölik, ha azt valaki véleménybe, illetve annak álcázva csomagolta be.
A rendszer a kattintásvadász tartalmak ellen is fellép majd, mert az ilyen tartalmak jellemzően egyoldalúan mutatnak be tények, illetve egyes részinformációkat elhallgatnak – főleg a címadások sokszor a félrevezetők. Ezek a bejegyzések is egy ellenőrzést követően lejjebb sorolódnak a hírfolyamban, csökkentik az elérésüket.
Újságírói kérdésre elmondták, hogy egy magyar és egy bolgár tényellenőr áll majd munkába. Hangsúlyozták, ez azért nem kevés, mert a nemzetközi hálózatban már megjelölt álhírek magyar fordításait könnyen azonosíthatják, emellett ellenőrzik a magyar és bolgár tartalmakat.
