Előfizetés

Magyarországon is megjelöli az álhíreket a Facebook

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.03.02. 15:56

Fotó: Shutterstock
Csökkenteni fogják az álhírek elérhetőségét és terjedését.
A Facebook március 2-án indítja el Magyarországon és Bulgáriában tényellenőrző programját, a közösségi oldalon közzétette bejegyzéseket többek között a francia AFP hírügynökség bevonásával vizsgálják – jelentette be egy keddi sajtóháttérbeszélgetésen Sophie Eyears, a Facebook stratégiai partnerfejlesztési menedzsere. – Az álhírek elleni küzdelem olyan felelősség, amelyet komolyan veszünk, ezért folyamatosan dolgozunk azon, hogy megállítsuk az álinformációk terjedését a platformunkon – mondta Eyears.

A közösségi oldal a felületén terjedő álhírek tömegessé válása miatt önmaga nem képes minden tartalmat ellenőrizni, ezért szerződött közel 80 szervezettel, melyek a független Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) tanúsítványával rendelkeznek.

De mi történik egy bejegyzés tényellenőrzésekor? Az álhírek nem kerülnek automatikusan törlésre, hanem amikor egy tényellenőrző hamisnak értékel egy tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozícionálja a Facebook, jelentősen csökkentve ezzel annak terjesztését, hiszen a bejegyzést kevesebben láthatják. A bejelentéshez fűzött közleményükben hangsúlyozták, ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erről a tényről. Elérhető lesz egy "Kontextus-gomb" is, ami magyarázatot tartalmaz arról, hogy miért jelölték meg félrevezetőnek az adott bejegyezést. A külső tényellenőrző partnerek azonban nem távolíthatnak el a fiókokat vagy oldalakat a Facebookról – tették hozzá.

A Magyarországon közelgő választások, valamint a koronavírus-járvány fényében nem mellékes, hogyan kezelik azokat a felhasználókat és oldalakat, amelyek tendenciózusan osztanak meg álhíreket.
Azoktól a Facebook-oldalaktól és domainektől, amelyeken újra és újra megosztanak álhíreket, a Facebook elveszi a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve érzékelni fogják elérésük csökkenését is.

– közölték.

Tehát bizonyos sajtótermékek, amelyek saját weboldalukon osztanak meg álhíreket, azok Facebookon megosztott linkjei kevésbé lesznek elérhetők. Amennyiben egy oldal vagy profil súlyosan megsérti a Facebook irányelveit, akkor törlésre is kerülhet. Ilyen tartalom lehet, mikor valaki erőszakra buzdít, vagy olyan álhírt oszt meg, ami mások veszélyeztetését eredményezheti. A háttérbeszélgetésen példaként a koronavírusról, illetve a vakcinákról terjedő álhírek egy részét is ebbe a kategóriába sorolták. Amennyiben egy politikus oszt meg félrevezető tartalmat, azt külön nem fogja vizsgálni a Facebook, magyarázatuk szerint ez a hagyományos média feladata. Azonban ha egy politikus olyan bejegyzést oszt meg, ami egy korábban beazonosított álhírt tartalmaz, akkor az ő oldalán is megjelölve fog szerepelni a bejegyzés. Lapunk kérdésére elmondták, hogy nem lesz elérhető statisztika arról, hogy a politikusok hány álhírt osztottak meg. Számos újságírói kérdés vonatkozott arra, mi történik akkor, ha valaki véleményként oszt meg egyébként igazolhatóan téves vagy félrevezető információt, illetve sokan a véleménynyilvánítás mögé bújva tudatosan terjesztenek ilyen tartalmakat. Alice Budisatrijo, a Facebook álhírspecialistája, a BBC egykori újságírója elmondta, hogy a tényellenőrzőknek lehetőségük lesz rugalmasan vizsgálni ezeket a tartalmakat, a hamis információkat tehát akkor is megjelölik, ha azt valaki véleménybe, illetve annak álcázva csomagolta be. A rendszer a kattintásvadász tartalmak ellen is fellép majd, mert az ilyen tartalmak jellemzően egyoldalúan mutatnak be tények, illetve egyes részinformációkat elhallgatnak – főleg a címadások sokszor a félrevezetők. Ezek a bejegyzések is egy ellenőrzést követően lejjebb sorolódnak a hírfolyamban, csökkentik az elérésüket. Újságírói kérdésre elmondták, hogy egy magyar és egy bolgár tényellenőr áll majd munkába. Hangsúlyozták, ez azért nem kevés, mert a nemzetközi hálózatban már megjelölt álhírek magyar fordításait könnyen azonosíthatják, emellett ellenőrzik a magyar és bolgár tartalmakat.

Embertelenség Röszkén – kártérítésre ítélte Magyarországot a strasbourgi bíróság

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.02. 15:30
Menekültek várakoznak a röszkei tranzitzónában 2016 áprilisában
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Megállapították, hogy hiányosak voltak a tartózkodási feltételek, különösen egy gyermek és egy terhes nő elszállásolásának tekintetében, valamint nem volt kielégítő az étkezés sem.
Öt iráni és négy afgán állampolgár számára  kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert a magyar hatóságok nem biztosítottak számukra kielégítő körülményeket a menedékkérelmük elbírálásának idejére szálláshelyként kijelölt tranzitzónában. A Szerbián keresztül Magyarországra érkezett iráni, illetve afgán állampolgárok 2017 nyarán nyújtottak be menedékkérelmet a magyar hatóságokhoz. Ennek elbírálásának idejére a szerb-magyar határ melletti röszkei tranzitzónát jelölték ki szálláshelyként az eljáró magyar hatóságok. Az érintettek azért fordultak jogorvoslatért, mert megítélésük szerint az illetékesek nem biztosítottak megfelelő feltételeket a tranzitzónában való tartózkodásukhoz.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság kedden közzétett ítéletében helyt adott a kérelmezők panaszának, megállapítva, hogy hiányosak voltak a tartózkodási feltételek, különösen egy gyermek és egy terhes nő elszállásolásának tekintetében, valamint nem volt kielégítő az étkezés sem.

A bíróság döntése szerint az emberi jogok európai konvenciójának vonatkozó cikkét sértette továbbá a megfelelő tartózkodási feltételek biztosításának elmaradása, illetve bizonyos eljárási hiányosságok mellett az is, hogy a tranzitzónában kijelölt helyen tartózkodás a mozgásszabadság jogának megsértését jelentette.
A jogsértés miatt az emberi jogi bíróság jóvátétel megfizetésére szólította fel Magyarországot.

A Népszava tavaly májusban helyszíni riportban számolt be arról, amikor a megszűnésre ítélt röszkei tranzitzónából nyolcvan menekültet szállítottak át az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság balassagyarmati közösségi szállására. Az érintettek közül volt, aki azt mondta Röszkéről:
„Az a hely maga volt a pokol.”

Súlyos a járványhelyzet Komáromban a polgármester szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.02. 15:14
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Február 26-án több új fertőzöttet regisztráltak a településen, mint máshol megyeszinten.
Súlyos a helyzet Komáromban, ahol a járvány kezdete óta február 26-án regisztrálták az eddigi legtöbb új fertőzöttet, 38 embert – közölte Molnár Attila polgármester a város Youtube-csatornáján.  Összehasonlításként elmondta, hogy aznap több fertőzöttet azonosítottak a városban, mint például Zala, Veszprém, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok vagy Békés megyében. A polgármester szerint ebből látható, hogy Komárom-Esztergom megye az egyik legfertőzöttebb megye, ezért mindenkit arra kér, hogy tartsa be a szabályokat és viseljen maszkot. Elmondása szerint egyre több oktatási intézményben vezettek már be korlátozásokat, és volt olyan intézmény, amit be is zártak. Ezen a héten döntenek arról, hogy elrendeljék-e a rendkívüli szünetet.
(A 444 nyomán.)