Előfizetés

Rekordmértékű volt a széndioxid-kibocsátás visszaesése 2020-ban

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.02. 17:10

Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / AFP
Világszerte mintegy kétmilliárd tonnával csökkent, de a korlátozások lazítása után már újra emelkedik.
A világgazdaság koronavírus-járvány miatti megtorpanása és az energiaszükséglet ezzel járó visszaesése következtében 2020-ban rekordmértékben, 6 százalékkal, vagyis mintegy kétmilliárd tonnával csökkent a széndioxid-kibocsátás világszerte. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) számításai szerint 
ez a történelem legnagyobb mértékű visszaesése.

A szervezet ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az emisszió időközben újra emelkedni kezdett, így ellensúlyok nélkül idén további emelkedés várható. Az emisszió hatszázalékos, vagyis csaknem kétmilliárd tonna csökkenése megfelel az egész Európai Unió egy évnyi kibocsátásának. Ennek mintegy fele a közúti forgalom és a légiközlekedés csökkent üzemanyag-felhasználására vezethető vissza. Decemberben azonban már két százalékkal magasabbra emelkedett a kibocsátás mértéke 2019 decemberéhez viszonyítva, ekkorra ugyanis a nagy nemzetgazdaságok kezdtek helyreállni. Az IEA szerint ez figyelmeztető jelzés. „Ha a kormányok nem hoznak gyorsan megfelelő energiapolitikai intézkedéseket, elszalasztják azt a történelmi lehetőséget, hogy 2019-es évet tegyék a széndioxid-kibocsátás abszolút csúcsértékévé” – mondta Fatih Birol, az IEA vezetője. A szervezet 2020 márciusában azt kérte a kormányoktól, helyezzék a tiszta energiákat a gazdasági fellendülést célzó terveik középpontjába, hogy egy ökológiailag fenntartható javulást biztosíthassanak. Birol szerint azonban a számok az intenzív szénfelhasználású üzletágakhoz való visszatérést jelzik. Kínában tavaly az emisszió 0,8 százalékkal (75 millió tonnával) növekedett, miután a kínai volt az első nemzetgazdaság, amely feloldotta a koronavírus-járvány miatti szigorításokat és egyetlen nagy gazdaságként képes volt növekedni az elmúlt évben. Indiában a nyarat követően lazítottak a korlátozásokon, az emisszió szeptembertől a 2019-es szint fölé emelkedett. Brazíliában is újra növekedett az áprilisi mélypont után a közúti közlekedés üzemanyag-használata, később a földgázigény is emelkedett, ami miatt a 2020-as év záró negyedévében a károsanyag-kibocsátás mértéke a 2019-es szint fölé jutott. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a szén-dioxid-kibocsátás mértéke 2020-ban összességében egytizedével esett vissza, ezt követően azonban jelentősen növekedni kezdett. Az IEA 2021. május 18-án átfogó tervet mutat be arról, hogyan lehet elméletileg az energiaszektort 2050-ig szén-dioxid-semlegessé tenni.

Megérkezett az első fekete gólya Gemencre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.02. 16:38

Fotó: Gemenc Zrt.
Landolása után hosszasan rendezgette és takarította a fészket, majd elrepült élelmet keresni.
Megérkezett az első fekete gólya a Gemenci erdőbe – adta hírül a Gemenc Zrt. A fokozottan védett madár kedden reggel 7:16-kor landolt a bekamerázott fészekben. Az Afrikából érkezett madár hosszasan rendezgette és takarította a fészket, majd feltehetőlen élelem után nézve elrepült. Csontos Péter, az erdőgazdaság osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a madár nincs begyűrűzve, de valószínűleg a tavaly itt fészkelt gólya tért vissza, mert általában ugyanazok a párok használják a fészkeket. Egyelőre azt sem lehet megállapítani, hogy az állat hím vagy tojó. Mint írták, a Gemenc Zrt., a Duna – Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésének köszönhetően 2013-tól lehet a rejtett életmódot folytató madarak mindennapjaiba bepillantani. A fészekben azóta összesen 31 tojást raktak a madarak, 13 fióka repült ki.
Az első gólyapár 2011-ben rakott fészket Keselyűsben. A hím madár, Tóbiás, fiókaként 1999-ben Bogyiszlón kapta meg gyűrűjét, és az évek során többször is azonosították a szakemberek. A megfigyelések alapján a telet a Jordán folyó mentén töltötte A tojónak, Sárának nem volt gyűrűje. Tóbiás rendszeresen az első magyar fekete gólyaként érkezett meg tavasszal Keselyűsbe. A gólyapár utoljára 2018-ban költött a fészekben, összesen 17 fiókát neveltek fel. 2019-ben új pár foglalta el a fészket, egyik madárnak sincs azonosító gyűrűje. Tóbiásról nem érkezett hír azóta sem – olvasható a bekamerázott fészekbe pillantás lehetőségét is rejtő honlapon.
A közlemény szerint a felvételeket megfigyelők csak szemlélői a költés sikerességének vagy sikertelenségének, a Gemenc Zrt-nek nem célja beavatkozni a természet rendjébe. 2021-ben nem indítják el a korábban évekig működő internetes közvetítést, de a honlapjukon és az Ökoturisztikai Központ Facebook-oldalán rendszeresen beszámolnak a fészekben történő eseményekről. Magyarországon mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük körülbelül 40 pár Gemencen. Az itteni populáció a világ legnagyobb egyedsűrűségű feketególya-állománya. A madarak fészküket a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe építik a legidősebb, legnagyobb fákra, a leggyakrabban előforduló fészektartó fa a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgy. Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, ez azt jelzi, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek. 

Több mint négy hónapig hiába küzdött egy halászhálóval egy veszélyeztetett bálna

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.02. 10:55
Képünk illusztráció
Fotó: FRANCO BANFI / AFP
Ez a harmadik halott simabálna, amelyet november óta az Egyesült Államok keleti partvidékének déli részén találtak.
Egy újabb, halászzsineget lenyelt példányát találták holtan Dél-Karolina partjainál a világ egyik legveszélyeztetettebb bálnafajának, az északi simabálnának, amelyből már kevesebb mint 400 egyed él az Atlanti-óceán északi részén. A Myrtle Beachtől 25 kilométerre a tengeren holtan talált 11 éves hím bálna több mint négy hónapja vergődött egy halászzsineggel. Az állatot elsőként októberben látták Nantucket partjai mentén a szájából kilógó és a teste mentén végig futó halászeszközzel. A bálnát február közepén Florida partvidékén középső részén észlelték, akkor az amerikai tengeri halászati szolgálat mentőcsapatot küldött a helyszínre, de a szakembereknek nem sikerült megszabadítaniuk az állatot a zsinórtól. Ez a harmadik simabálna, amelyet holtan találtak a jelenlegi ellési szezon novemberi kezdete óta az Egyesült Államok keleti partvidékének déli részén. Biológusok szerint az északi simabálnából már olyan kevés él a Földön, hogy minden egyes példány elvesztése súlyosan visszaveti az erőfeszítéseket, amelyeket a faj kihalástól való megmentésére tesznek. Természetvédők a faj kipusztulásától tartanak, mivel évről évre több állat pusztul el, mint ahány születik. Azonban az idei, április közepéig tartó szezonban eddig 15 újszülött bálnaborjút észleltek a légi megfigyelők, többet, mint bármikor 2015 óta. Mint megírtuk, egy nemrég megjelent vizsgálat szerint jóval nagyobb eséllyel gabalyodnak halászhálókba a bálnák, mint azt korábban vélték. Korábbi becslések szerint évente 300 ezer bálna és delfin pusztul el így, de skót szakértők szerint a simabálnák 60-80 százaléka élete során legalább egyszer halászhálóba akad.
A jelenlegi ellési szezon második áldozatát február közepén hajó ütötte el. A körülbelül két hónapos bálnaborjút az Anastasia nemzeti parkban, St. Augustine közelében találták holtan. A fején és a hátán hajócsavar okozta sérülésekre bukkantak, így a szakértők szerint, bár pusztulásának körülményeit még vizsgálják, az állatot minden bizonnyal egy tengeri jármű gázolta halálra.   Az északi simabálnák novembertől áprilisig az Atlanti-óceán jéghideg északi részéről a melegebb észak-floridai vizekre vonulnak világra hozni utódaikat.