Előfizetés

Irányított pályázat autószervizeknek

Soproni H. Lajos írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.03.03. 08:00

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Az év elejétől akarta bevonni a magánszervizeket a szaktárca a külföldről behozott autók honosítás előtti műszaki vizsgáztatásába. Az ügylet késik, a torlódás maradt, az Autóklub felkészül.
Hiába remélte a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE), hogy 5 napra csökken a külföldről behozott autók forgalomba-helyezési ideje, az állami vizsgabázisokon továbbra is hosszú a várakozási idő. Fojt Attila, az MGOE elnöke szerint az eljárás gyorsításának a vizsgaállomásokon tapasztalható létszámhiány az akadálya, ami ideiglenesen túlmunka elrendelésével és béremeléssel is orvosolható. Ha ez nem lehetséges, akkor a feladat kiszervezése a megoldás. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a budapestiek jelentős plusz költséggel Miskolcra, Békéscsabára kénytelenek elvinni az autót, mert a fővárosban kevés a vizsgabiztos. Átmeneti segítséget jelentett, hogy a Pest megyei közlekedési hatóság - szervezéssel, túlmunka elrendelésével - átvette a budapesti vállalkozások által bejelentett autók jelentős részét. Ám Pest megyében még így is 20-30 nap, Budapesten pedig majdnem 2 hónap, mire valaki sorra kerül. Mindez különösen a legálisan működő fővárosi autókereskedőket hozza nehéz helyzetebe. Hiszen nem csak jogi és műszaki garanciát kell vállalniuk, de a kocsi átadásának időpontja is számon kérhető rajtuk. Csúszás esetén a vásárló kötbért követelhet, de ha ettől el is tekint, a kocsit biztosan nem veszi meg, mert 2-3 hónapot senki nem vár az autóra. Mivel már országosan is igen megnőtt a várakozási idő, a gépjármű-kereskedők érdekvédelmi szervezete Tuzson Bence államtitkárral is egyeztetett. A múlt heti találkozó alapján a kormány álláspontja az, hogy a problémát meg kell oldani, és adott esetben akár a Magyar Autóklub vizsgabázisait is be kell vonni a külföldről behozott autók magyarországi forgalombahelyezését megelőző vizsgáztatásába. A közúti közlekedésről szóló törvény közelmúltban történt módosítása erre lehetőséget ad, de pontosítani kell a jogszabályt - ez még folyamatban van. A Magyarországon működő mintegy 1400 vizsgahely érdeklődéssel várta a fejleményeket, miután több vállalkozói és autós érdekképviselet felszólalására a múlt év őszén egy félmondatos módosítással a parlament lehetővé tette, hogy a külföldről behozott autók hazai forgalomba helyezésében közreműködjenek magánszervízek is. Ezt eddig a kormányhivatalok részeként működő 29 állami vizsgahely látta el, számos egyéb feladatuk mellett. A szűkös kapacitás miatt óriási várólisták alakultak ki. Ezért is furcsa, hogy az illetékes megyei kormányhivatal Sopronban éppen hatósági vizsgaállomást zár be. Ráadásul kihasználatlanságra hivatkozva, miközben sorban állás volt az évtizedek át működő telephelyen, és havonta mintegy 150 jármű kapott itt magyar rendszámot. A kormány a törvénymódosítás után az év elejétől módosította a vizsgaállomások engedélyezésére vonatkozó szabályokat is. Ám a rendelet csupán azt rögzítette, hogy az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgaállomás kérelméről az innovációs miniszter dönt. Ebből arra lehet következtetni, hogy országos hálózat nélkül nemigen érdemes pályázni tanúsítási engedélyért. Arra pedig már többen felvonták a szemöldöküket, hogy a lefedettséget már akkor teljesnek kell elfogadni, ha a megyéket és a fővárost tekintve maximum két helyen nincs műszaki vizsgaállomása a pályázó szervezetnek. Már a rendelet közzététele előtt beszédtéma volt az autós szakemberek körében, hogy a tárca a honosítás előtti műszaki vizsgáztatással a Magyar Autóklubot akarja helyzetbe hozni, úgy, hogy akár kizárólagosságot is kaphat. E feltevés látszott beigazolódni, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy két helyen, Tolnában és Hajdú-Bihar megyében valóban nincs műszaki vizsgaállomása a szervezetnek. Szekszárdon a műhelyt bérbe adta, Debrecenben pedig bezárta. Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke is azt gyanította, hogy a rendelet az Autóklubra íródott. Így alighanem a szolgáltatása minőségéből sokat veszített Autóklub vizsgáztathat majd évente 80-100 ezer autóval többet. Megkérdeztük az innovációs tárcát is, miért nem indult még el a külföldről behozott autók honosítás előtti műszaki vizsgáztatása magánszervizekben, hiszen erre a tárca ígéretet tett. Azt írták: a honosítás előtti műszaki vizsga rendjét meghatározó kormányrendelethez a kapcsolódó miniszteri rendeleti szintű részletszabályok közigazgatási egyeztetés alatt állnak, ezért késik az indulás. Országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgaállomás elismerése iránti kérelmet pedig mostanáig csak egyet kapott a minisztérium. 

Elavult szerszámokkal, drágán dolgoznak

Annak idején körülbelül húszan voltunk, egy szerelő csak vizsgáztatott, kettő javított, és volt egy plusz akna futóműbeállításra, ami már nincs meg. A hét minden napján 8 és 20 óra között, heti váltásban, két kolléga várta a segélyhívásokat - meséli egy, az Autóklub soproni állomásán a kilencvenes évek előtt dolgozó szakember. Szerinte ma az állomás mindössze három autószerelőnek és egy adminisztrátornak ad munkát. Már futóműbeállítást sem vállalnak, mert nincs hozzá eszköz. Azokkal a szerszámokkal dolgoznak ma is a műhelyben, amelyeket még én is használtam – mondja. Egy bajba jutott autós azt mesélte: bikázást szeretett volna kérni, de sokallotta az Autóklub által kért összeget, ezért felhívott egy taxis csapatot. Kiszállással együtt az autóklubos tarifa harmadáért elindították a kocsit. Dömsödi Gábor televíziós és egykori autós szakújságíró már évekkel ezelőtt azt hangoztatta, hogy a kiszolgáltatott autósnak olyan  Autóklubra volna szüksége, amelyik megbízható, olcsó és minőségi munkát végez, ám ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget az egyesület. Ma úgy látja: az eltelt idő vajmi kevés változást hozott. Utánanéztünk: jogosak-e a megfogalmazott kritikák. A 43 vizsgapont közül 14-ben nincs szerviz. Pedig a hatályos rendelet szerint, ahol vizsgáztatás folyik, kötelező gépjárműfenntartói, vagyis klasszikus autószerelői tevékenységet is folytatni. Futóműbeállítást a javítóműhelyek fele nem vállal, mert nincs hozzá gép, esetleg régi, vagy csak 16-os kerékig jó. Ezért több helyen a legközelebbi gumist, vagy autószerelőt kérik meg az autóklubos szakemberek, hogy végezzék el a munkát. Egy kézen megszámolható, hol vállalnak motor- és hengerfej-felújítást. „Kevesen vagyunk”, „nincs rá időnk”, „kisebb munkát tudunk csak vállalni” - ilyen és ehhez hasonló válaszokkal tértek ki a kérdés elől. Ezek után nem csoda, hogy folyamatosan fogy a klubtagok száma. A rendszerváltás előtt 600 ezer, 2011-ben már csak 102 ezer tagja volt a Magyar Autóklubnak. A tendenciát nézve a taglétszám mára bizonyára megfeleződött, mert az Autóklub többnyire szegényes felszereltségű szervizei mellett szép számban vannak már modern magántulajdonú vizsgabázisok és szervizek. A magánvállalkozó autószerelők száma jelenleg 130 ezer lehet, és a többség sokat költött fejlesztésre, mert a piaci verseny erre rákényszerítette.   

Az Autóklub várja az újabb rendeletet

Igaz-e, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén a Magyar Autóklub is bekapcsolódna a külföldről behozott autók honosítást megelőző műszaki vizsgáztatásába? - kérdeztük Milovukovics Györgyitől, a Magyar Autóklub főtitkárától.  Támogatunk minden olyan javaslatot, amitől a honosítás és más időszakos műszaki vizsgához kapcsolódó eljárás gyorsabb és tervezhetőbb. A Magyar Közlönyben december 31-én megjelent és minket is érintő rendeletmódosításban az „országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgaállomás“ meghatározás legjobb tudomásunk szerint nincs még feltöltve rendeleti tartalommal, de a hatályos, és a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes szabályairól szóló 2017-es kormányrendelet alapján az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomás elismerése iránti kérelmet az Autóklub benyújtotta a közlekedésért felelős miniszterhez. Ha elfogadja a tárca az Autóklub kérelmét, és elismert vizsgálóállomás lesz, terveznek-e beruházást a várhatóan 80-100 ezerrel több műszaki vizsga lebonyolításához? A lehetőségeinkhez mérten folyamatos a szolgáltatások körének bővítése és a színvonalemelés, ezen belül a vizsgaállomások fejlesztése is. Az esetleges új hatósági feladatok elvégzéséhez pedig bizonyosan szükséges lesz arra, hogy felmérjük, hány embernél kívánatos a továbbképzés, és mekkora az informatikai, valamint az infrastrukturális beruházási igény. Ennek pontos meghatározása azonban csak akkor lehetséges, ha a már megjelent rendelet minden részlete ismert. A tervezett januári indulásnál később kezdődik a magánszervizek bekapcsolódása. Az indulási időpontról nem tudunk nyilatkozni, de jelezzük, hogy a hatósági vizsgálóállomások ügyfélfogadási gyakorlatának minél sürgősebb javítása számunkra is fontos. A felkészülést pedig a megjelentetett jogszabályok segíthetik legjobban

Fejlesztések a vizsgaállomásokon

A múlt hónap végén kormányhatározat született a közúti gépjármű-közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által üzemeltetett műszaki vizsgaállomások fejlesztéséről. A hatósági vizsgabázisok fejlesztésére még ebben az évben körülbelül 403 millió forint többletforrás jut, jövőre pedig több mint 1,6 milliárd forintot biztosítanak erre a célra.

Megkezdődött az újabb sztrájk a Continentalnál - Lázár János is kiállt a munkások mellett

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.03.02. 16:52

Fotó: Béres Márton / Népszava
Patthelyzet alakult ki a makói gumigyárban: miközben a dolgozók határozatlan idejű sztrájkba kezdtek, a cégvezetés a kollektív szerződésről tárgyalna, pedig a szakszervezet szerint a sztrájkkövetelésekről kellene.
Ma délután 14 órától határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a Continental makói gumigyárának dolgozói, miután az eddigi munkabeszüntetések után sem született megállapodás a sztrájkot szervező szakszervezet és a munkáltató között. Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke szerint a kazánok többsége áll, ám a sztrájkban résztvevő dolgozók számáról egyelőre nem tudott információval szolgálni. A dolgozókat ugyanis szerinte erős nyomás alá helyezi a cég. Az egyik részleg vezetője például visszadobta beosztottjainak azokat a papírokat, amelyekben arról nyilatkoztak, hogy nem veszik fel a munkát - ezt a későbbi bérszámfejtés miatt kell előre kitölteni, mert sztrájk idején nem jár fizetés -, és visszazavarta őket dolgozni. Erről a jogsértésről jegyzőkönyvet vesznek fel – közölte Radics Gábor, akit egyébként, bár külső szakértőként segíti a sztrájkot szervező Makói Gumiipari Szakszervezetet (MGSZ), a koronavírusjárványra hivatkozva nem engedték be a gyárba. A Continental makói telephelyén az elmúlt hetekben egyre hosszabb időre szüntették be a munkát a dolgozók, akik a cég által felmondott kollektív szerződésben rögzített jogaikat szeretnék visszakapni. Így többek között a korlátlanul elrendelhető túlórák, a 10 évnél régebb óta a cégnél dolgozók pluszjuttatásainak elvétele ellen küzdenek. A többek között a túlórákat is szabályozó kollektív szerződés nyári felmondása után ugyanis számos dolgozó távozott a cégtől, a maradóknak pedig azóta kisebb létszámmal, sokkal többet kell túlórázniuk, mert a megrendelések időközben ismét megszaporodtak. Emiatt előbb egy 2 órás figyelmeztető, majd egy 8 órás, utána pedig egy 24 órás sztrájkot szerveztek. Most pedig úgy tervezik, addig nem veszik fel a munkát, ameddig nem sikerül megállapodniuk a követeléseikről a munkáltatóval. Ehhez a szolidarítás jegyében már három másik szakszervezettől kaptak felajánlást, így a sztrájkalap 2 millió forinttal nőtt.   A cég vezetése nem sokkal a sztrájk kezdete utánra, kedd délután fél 3-ra összehívott egy egyeztetést. Ezen ismét a kollektív szerződésről szerettek volna tárgyalni, és a cégnél jelenlévő mindhárom szakszervezet megjelenésével számoltak. A Continental lapunknak küldött közleményében azt is felidézte: múlt pénteken az MGSZ visszautasította a munkáltató azon kezdeményezését, hogy ezen kollektív szerződésre vonatkozó egyeztetésébe a másik két szakszervezetet is bevonja. A cég szerint a hazai termelő cégek jövője azon múlik, hogy képesek-e megújulni, az új digitális jövőhöz igazítani a munkafolyamataikat és struktúráikat, beleértve a juttatási rendszert is. „Mivel a magyarországi bérszínvonal jóval magasabb, mint a régióban a versenytársainké, meg kell találnunk azokat a hatékonysági tényezőket, amik ahhoz segítenek minket, hogy az itt előállított termékek versenyképesek maradjanak. A hatékonyság egyik része az, hogy a juttatási rendszerünket milyen struktúrában és elemekkel építjük fel, úgy, hogy az biztosítsa munkaerőpiaci versenyképességünket” – a cég szerint erről szól ez a vita. Úgy fogalmaztak: megértik, hogy „a szakszervezetek, és az általuk képviselt munkatársi csoportok ebben a vitában ragaszkodnak a múltból örökölt jogaikhoz”, de ha ezt elfogadnák, akkor a cég versenyképességét is befagyasztanák a múltbeli szinteken. A cégnél jelen lévő másik szakszervezet, a Contitech Dolgozók Független Szakszervezete (CDFSZ) nem támogatja a munkabeszüntetést. Lapunkhoz korábban eljuttatott közleményében Balázs Norbert, a CDFSZ elnöke úgy fogalmazott: jelenleg nem látják azt, hogy a sztrájk lenne a megfelelő eszköz a szakszervezetek érdekeinek érvényesítésére. Ők a kollektív szerződés megkötésében érdekeltek, és bíznak benne, hogy a szakszervezetek visszatérnek a tárgyaló asztalhoz. Az MGSZ azonban nem vett részt a keddi egyeztetésen, csak a sztrájkbizottságot képviselő ügyvéd útján jelezte: sztrájk idején a sztrájkbizottsággal és a sztrájkkövetelésekről kell tárgyalni – márpedig a sztrájkot csak az MGSZ szervezi, a másik két helyi szakszervezet nem vesz részt abban. Majd ismét átadta a dolgozók követeléseit – mondta el Radics Gábor. Attól, hogy százszor elmondanak valamit, még nem lesz igaz – utalt a szakszervezeti vezető arra, hogy a cég folyamatosan a kollektív szerződésről szeretne tárgyalni, miközben az GSZSZ és az MGSZ álláspontja szerint arra sztrájk idején nincs lehetőség, a kettő jogtechnikailag nem egyeztethető össze.  Radics Gábor úgy véli: ez csapda, és a cég így akarja ellehetetleníteni, törvénytelenné tenni a sztrájkot, hiszen a munkabeszüntetés nem irányulhat a kollektív szerződés kikényszerítésére. Ezért, ha elkezdenének arról tárgyalni, nem sztrájkolhatnának tovább. A dolgozók ezzel elveszítenék egyetlen érdekérvényesítő eszközüket, a szakszervezeti vezetők pedig továbbra is csak hosszadalmas látszategyeztetéseken vehetnének részt. A korábbi, hónapokon keresztül zajló kollektív tárgyalások sem vezettek ugyanis eredményre. Erre ezért a szakszervezet már nem hajlandó, a sztrájkbizottság követelései alapján létrejött megállapodás viszont álláspontjuk szerint lehet a későbbieken egy új kollektív szerződés alapja.           

Lázár János szerint az igazság a gumigyári munkások oldalán van

Az igazság a gumigyári munkások oldalán van - írta ki közösségi oldalára Lázár János. Olyan nincs, hogy egy multi csak kér és kap, de amikor tehetné, nem akar visszaadni valamit azoknak, akiknek a profitját és a támogatását köszönheti - fogalmazott a fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte kevés vállalkozás mondhatja el magáról a járvány árnyékában, hogy több a lehetősége, mint a nehézsége, amivel szembenéz. A magyar adófizetőknek - köztük a makóiaknak - köszönhetően a gumigyár ilyen vállalkozás.  Éljen hát, és ne visszaéljen a lehetőségeivel - szólította fel a céget, mondván: "ideje van a kérésnek és ideje van az adásnak is", és "ma 14.00 órakor az utóbbi ideje jött el".

Kiderültek a részletek, így zuhant meg a gazdaság

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.03.02. 14:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Kisebb volt a tavalyi gazdasági visszaesés, a negyedik negyedben pedig gyorsabban nőtt a gazdaság.
Tavaly a korábban jelezett 5,1 százalékkal szemben „csak” 5 százalékkal csökkent a GDP, azaz a bruttó hazai termék, az első becslés szerint a megtermelt GDP értéke tavaly 47 605 milliárd forint volt – közölte a friss adatokat a KSH. A koronavírus a nyomában járó gazdasági válság, a lezárások majd minden ágazatot jelentősen visszavetettek: a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,7, az iparé 4,8, az építőiparé 9,4, a szolgáltatásoké 4,8 százalékkal kisebb lett. Ám a kereskedelemben megtermelt GDP így is 1,4 százalékkal nőtt, bankszektor 3,5 százalékos, míg az informatikai kommunikációs szolgáltatások és az IT-szektor kiemelkedő, 6,2 százalékos növekedést produkált az általános visszaesés közepette. A legnagyobb visszaesést a turizmus, vendéglátás szenvedte el, itt 33 százalékkal csökkent a megtermelt GDP az előző évhez képest – derül ki a részletes adatokból. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal csökkent, vagyis kisebb mértékben mint maga a GDP, de azt nem lehet mondani, hogy nem szenvedték meg a járványt. Természetesen ez csak egy átlag, más adatokból tudjuk, hogy jellemzően a felsőbb rétegekben jelentősen nőttek a jövedelmek, míg a szegényebbeknél jóval nagyobb volt a bevételcsökkenés. A KSH szerint 2020-ban a közösségi fogyasztás 2 százalékkal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 4,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,3 százalékkal csökkent. A utolsó negyedévben viszont a korábban mért 1,1 százalékkal szemben 1,4 százalékos GDP növekedést mért a KSH negyedéves alapon. Vagyis 2020-ban a növekedés egy V alakú grafikont produkált, az utolsó hónapokban megvolt a felpattanás. Más kérdés, hogy a vírus most zajló harmadik hulláma újabb visszaesésbe löki-e majd a magyar gazdaságot. A negyedik negyedben a növekedés húzóerejévé az építőipar vált – írta a kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az építőipar 12,9 százalékos növekedése hatalmas meglepetés, de ugyanez elmondható a szolgáltatásokról is. A csupán 0,1 százalékos mérséklődés a szolgáltatások esetében rendkívülinek számít a második hullám fényében. A felhasználási oldalon ennek megfelelően a pozitív meglepetést a bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,4 százalékos bővülése biztosította, de a háztartások fogyasztási kiadásának 1,3 százalékos emelkedése is elgondolkodtató a kiskereskedelmi adatok fényében – tette hozzá az elemző. Virovácz Péter szerint a keddi felfelé módosított negyedik negyedéves adat egyben az is jelenti, hogy a 2021-es áthúzódó hatás az eddig kalkuláltnál is valamivel erősebb lehet. Mivel a gazdaságban jelentős felpattanási potenciált látunk, és a negyedik negyedéves adatok egy része (főleg az építőipar-beruházás) is dinamikusabb éven belüli növekedést sejtet idénre, így 2021-re 5,4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálunk – írta az elemző. Mindezek alapján az idei év végére a magyar gazdaság már le is dolgozhatja a koronaválság okozta visszaesést, legalábbis makrogazdasági szinten. Néhány ágazat számára azonban a kilábalás jóval hosszabb és nehézkesebb lesz. Ugyanakkor az első negyedév még tartogathat negatív meglepetéseket főként az ipari termelésben A második hullám munkaerőpiaci hatásai is inkább az első negyedév folyamán jelentkeznek majd, ahogyan azt az emelkedő munkanélküliség is jelzi. Ehhez pedig párosul egy mérsékeltebb bérkiáramlás a megcsúszott minimálbér-emelés miatt. A harmadik hullám és az esetlegesen újból szigorodó járványügyi korlátozás pedig tovább ronthat az a rövid távú kilátásokon.