Előfizetés

A kormány újra berúgta az egyetemdózert - Új finanszírozási rend jöhet az egész felsőoktatásban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.03. 08:51

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Az osztrák mintán alapuló megoldás célja a hazai felsőoktatási intézmények versenyképesebbé válása – állítja az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Ősztől háromlábú finanszírozás jön az egyetemeken, ezután nem csak az számít, kinek mennyi hallgatója van – írja a kormánypárti Magyar Nemzet az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott információira hivatkozva. Úgy tudják, nem csak a „modellváltásban” érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be:
„Külön támogatás vonatkozik az oktatás költségeire (továbbra is hallgató arányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására.”

A kutatásokra „a hírek szerint” – jegyzi meg a lap – egyrészt a jelenlegi tudományos mutatók, például a minősített kutatók száma és a publikációs aktivitás, másrészt a releváns egyetemi rangsorban elfoglalt helyezés alapján fizetnek majd.  A kormánypárti lap az állami tulajdonú egyetemek alapítványokba való kiszervezéséről, autonómiájuk elvételének folyamatáról azt írja, „hétről hétre bővül a modellváltó egyetemek köre, egyre több intézmény szenátusa jelenti be, hogy az alapítványi működtetés mellett döntött.”
„Az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a magyar felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak. Az intézmények számára a finanszírozás kiszámíthatóbbá válik, jobban illeszkedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz”

– közölte most az ITM a finanszírozás átalakításáról.

(Képünkön a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tavaly október 23-i „modellváltás” elleni demonstrációja)

Egyre fiatalabbak kerülnek egyre súlyosabb állapotba a koronavírus miatt

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.03. 08:44

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ intenzív terápiás szakorvosa az M1-en osztotta meg személyes tapasztalatait a vírussal kapcsolatban.
A koronavírus-járvány harmadik hullámában egyre fiatalabbak egyre súlyosabb állapotban kerülnek intenzív osztályra - hangsúlyozta Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ intenzív terápiás szakorvosa az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában. A budapesti Honvédkórház orvosa elmondta: intézményük sürgősségi osztályára naponta 30-50 covid-beteg érkezik, ami "megdöbbentően magas szám". A Honvédkórház két budapesti telephelyén kedden délután 238 koronavírusos beteget kezeltek, közülük 33-an voltak lélegeztetőgépen - közölte.  Péter Ádám felhívta a figyelmet arra is, hogy
akik koronavírussal kórházba kerülnek, azoknak nem elsősorban gyógyszerre van szükségük, ők "levegőért küzdenek". Nagyon súlyos állapotban vannak.

"A lehető legtisztább lelkiismerettel azt mondom", hogy aki az oltások ellen érvel, az téved és hibázik - fogalmazott. Szerinte aki nem jelentkezik oltásra, vagy "válogatni szeretne érzelmi alapon", az hibázik, veszélyezteti saját és hozzátartozói életét. 
Aki pedig fennhangon hirdeti a vakcinákkal kapcsolatos kételyeit, az mások életét veszélyezteti.

A szakorvos leszögezte: egyértelműen, szakmai biztonsággal kijelenthető, hogy a Magyarországon elérhető vakcinák biztonságosak és hatásosak. Aki jelentkezik az oltásra, az megkapja a neki megfelelő oltást - tette hozzá.

Megélhetési gondok közé vannak kényszerítve a szociális területen dolgozók

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.03.03. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Alacsony bérért, a megbecsülés hiányával küzdve dolgoznak az egyre korosabb munkatársak a szociális ágazatban, kétharmaduk mégsem akar váltani.
A kis fizetésből éppen csak kijön a szociális területen dolgozók 44 százaléka, további 22 százalékuknak pedig minden hónapban megélhetési gondjai vannak - derül ki egy a szociális ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeit vizsgáló tanulmányból. Az LMP pártalapítványának megrendelésére Gyarmati Andrea szociológus által idén végzett reprezentatív kutatás szerint a havi átlagos nettó bér a szférában 207 ezer forint. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az ezredforduló óta látni, hogy a magyarországi fizetések a szociális ágazatban a legalacsonyabbak.
Ráadásul nincsenek nagy eltérések, a medián bér – vagyis aminél ugyanannyian kapnak többet és kevesebbet - 195 ezer, vagyis nincs komoly kiugrási lehetőség, ha valaki tanul, vagy vezetői munkát végez. Tovább növeli a kiszolgáltatottságot, hogy a béren belül nagyon magas, átlagosan 58 ezer forintos a bérkiegészítés, ami nem épül be az alapbérbe és egy tollvonással elvehető. Az 1300 fő megkérdezésével készült felmérés szerint az elégtelen anyagi megbecsülés vezet oda, hogy legalább tíz százaléknyi munkaerő folyamatosan hiányzik a feladatok elvégzéséhez szükséges létszámból és hiába van egy stabil kör, amelyik nem mozdul, a dolgozók negyede egy éven belül otthagyja a szakmát. Szerintük ezt a problémát a béremeléssel lehet csak rendezni, mostani bérük másfélszeresére emelése már a pályaelhagyókat is visszatartaná és az anyagi bizonytalanságban élőket is megnyugtatná. Az Ökopolisz Alapítvány felkérésére készült kutatás adataiból az olvasható ki, hogy a szakma teljesen elnőiesedett és öregszik, az ágazatban dolgozók 92 százaléka nő, átlagéletkoruk 48 év. Mindennél jobban jelzi a szociális szféra hátrányait, hogy a fiatalok elkerülik a területet, mindössze 6 százalékot tesz ki a 30 évnél fiatalabbak aránya, ugyanakkor a munkatársak 40 százaléka már az ötvenen is túl van.  A felmérés azt mutatja, hogy a szociális ágazat munkavállalói minden elégedetlenségük ellenére nagy számban hűségesek a munkahelyükhöz, a megkérdezettek 23 százaléka több mint tíz éve dolgozik egy helyben, 17 százalékuk pedig már több mint 21 éve. Ez azonban nagyon sokszor kényszerű döntés, mert például a településen nincs más állandó munkalehetőség vagy a család miatt nem tudnak távolabbi munkát keresni. Ezzel magyarázza a szociológus azt is, hogy a megkérdezettek 68 százaléka nem akar munkahelyet váltani, s a többiek közül is sokan a közszférában maradnának. Azt a várakozásoknak megfelelően egyértelműen igazolták a válaszok, hogy a 30 alatti korosztály mozdulna leginkább, de az már meglepőbb, hogy a 40-50 év közöttiek körében is magas a váltást fontolgatók aránya. Aki távozna, az elsősorban a szociális ágazat béreivel elégedetlen, de az érzelmi, mentális megterhelést is nehezen viselik a dolgozók és megviselte őket az utóbbi évek rengeteg szervezeti változása is. A szociális terület megbecsültsége a dolgozók szerint a járvány kirobbanása óta tovább romlott. A válság kormányzati kezelését az Ökopolisz Alapítvány friss felmérése szerint a dolgozók 68 százaléka rossznak minősíti.   A szöveges válaszokból a megbecsülés, a motiváció hiánya rajzolódik ki – hangsúlyozza Gyarmati Andrea. Volt, aki arról számolt be, hogy lejár a határozott idejű szerződése, s úgy látja, kistelepüléseken ritka a határozatlan időre kötött megállapodás, az alkalmazottak állandó bizonytalanságban élnek. Mást pedig egyenesen szerződés nélkül foglalkoztattak. Sokan írták, hogy kevés a bér és a szabadság, és többen a vezetők lelki terrorjára panaszkodtak.  A szociális területen végzett munka nemcsak fizikailag megterhelő – erre a megkérdezettek bő harmada panaszkodott –, hanem rengeteg adminisztrációval is jár, ráadásul minden harmadik válaszadó naponta találkozik felkavaró helyzetekkel, ötödük pedig fizikai veszélynek is ki van téve. A megkérdezettek 83 százaléka tapasztalt már munkája alatt fizikai vagy szóbeli atrocitást a kliensek részéről.

A bentlakásos intézményekben óriási a terhelés

A legmagasabb dolgozói létszámot a fővárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcsban mérte Gyarmati Andrea. A bentlakásos intézményekben alkalmazottak teljesítménye emberfelettinek mondható, a válaszokból az derült ki, hogy naponta 50 ember ellátásában vesznek részt. A szociális ágazat munkahelyeinek majdnem fele (49 százaléka) önkormányzati fenntartású, 26 százalék tartozik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF), vagyis állami intézményhez, 16 százalék egyházi, 8 százalék pedig valamilyen egyesület vagy alapítvány keretében működik. Az intézmények az ellátottak létszáma alapján állami támogatásban részesülnek, de a rendszer tele van ellentmondásokkal. A polgármesterek arra panaszkodnak, hogy ez az összeg nem fedezi a tényleges kiadásokat, az egyházi intézmények pedig ugyan 76 százalékkal magasabb normatívából gazdálkodhatnak, a dolgozóik bértámogatása már korántsem ilyen bőkezű.

A dolgozók fele diplomával rendelkezik

A válaszadók között mindössze egy százaléknyi volt a 8 osztályt végzettek aránya, majdnem egyharmaduk érettségizett, 19 százaléknak szakmája van, míg a megkérdezettek majdnem fele (49 százaléka) diplomás. Az általuk végzett szolgáltatások iránti társadalmi igényeket jelzi, hogy legtöbben az idősek ellátásában dolgoznak, jóval kisebb a létszám a gyermekek, fogyatékosok és a családok gondozásában. Ami viszont a feladat nagysága miatt meglepő, hogy a szegregátumokban, telepeken mindössze a válaszadók 1,6 százaléka dolgozik. A hiányt civil szervezetek és önkéntesek próbálják pótolni, de a minimális létszám azt jelzi, az állam kevés energiát fektet a felzárkóztatásba.