Előfizetés

Kína Tajvanra feni a fogát

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.10. 21:16

Fotó: SAM YEH / AFP
Hat éven belül megindulhat a kínai invázió Tajvan ellen - figyelmeztetett Philip Davidson, az amerikai fegyveres erők indiai- és csendes-óceáni főparancsnoka.
Az admirális a szenátus fegyveres erők bizottsága előtt beszélt a veszélyről. Szerinte Kína térségbe vezényelt hadieszközei alapján arra lehet következtetni, hogy agresszióra készül. Amerikai szempontból kedvezőtlenül alakulnak az erőviszonyok a térségben, csökken az Egyesült Államok elrettentő képessége, és ez merészebbé teheti a pekingi vezetést. Egy kérdésre válaszolva azt is megjegyezte: érdemes lenne újragondolni Washington Tajvanhoz való hozzáállását. Az egymást váltó amerikai kormányok a “stratégiai kétértelműség” elvét követték: kerülték az állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy megvédenék-e Tajvant. A doktrína eddig sikeresnek bizonyult, Pekinget eltántorította a katonai erő alkalmazásától, de a tajpeji vezetés sem érezte magát annyira biztonságban, hogy egyoldalúan kikiálthassa a sziget függetlenségét. Az elmúlt években azonban Amerika látványos gesztusokat tett Tajvan felé: Donald Trump kormányzása alatt magasrangú tisztségviselők látogattak el a szigetre és fegyverüzletek is köttettek. Joe Biden ezt az irányvonalat folytatta, amikor januári beiktatására meghívta Tajvan Washingtonban szolgáló diplomatáját, de facto nagykövetét. A közeledés annak is szólt, hogy 2016 óta egyre ellenségesebbé vált Kína attitűdje a renegát tartománnyal szemben, miután ott a függetlenségpárti Caj Jing-vent választották államfőnek. A politikus tavalyi újraválasztását követően mindennapossá váltak a légtérsértések, és fokozódtak a Tajvan gazdasági-diplomáciai elszigetelését célzó erőfeszítések Peking részéről. A békés újraegyesítést azonban esélytelenné teszi, hogy megbukott a hongkongi modell; bebizonyosodott, hogy a kínai kommunista állampárt fenyegetésként tekint a demokráciára. Így nem alaptalan az aggodalom, hogy Kína megtámadhatja Tajvant, s az a kérdés sem elhanyagolható, hogy az Egyesült Államok a gyakorlatban hajlandó-e megvédeni a szigetet.

Lengyelország kiutasít egy fehérorosz diplomatát

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.10. 20:25
Marcin Przydacz
Fotó: FATIH AKTAS / AFP / Anadolu Agency
A breszti lengyel főkonzult menesztik.
Válaszul Minszk "ellenséges lépéseire" Lengyelország kiutasít egy fehérorosz diplomatát - jelentette be szerdán Varsóban Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes. Varsó a döntéssel arra reagált, hogy előző nap a fehérorosz külügyminisztérium az ország elhagyására szólította fel a breszti lengyel főkonzult, Jerzy Timofiejukot.
A lengyel válaszlépést Marcin Przydacz Twitter-oldalán közölte. "A fehérorosz hatóságok ellenséges és indokolatlan lépéseire (...) reagálva, Lengyelország ma nemkívánatos személynek nyilvánította Fehéroroszország varsói nagykövetségének egyik diplomatáját" - olvasható a bejegyzésben. A minszki hatóságok előző nap azzal indokolták a breszti lengyel főkonzul kiutasítását, hogy február 28-án Bresztben részt vett az úgynevezett kiátkozott katonák emléknapjának nem hivatalos rendezvényén. Ezt az emléknapot Lengyelországban azoknak a második világháború után a föld alatt működő lengyel szabadságharcosoknak a tiszteletére vezették be, akik a náci német megszállók után a szovjetekkel is felvették a harcot. Przydacz már kedden jelezte a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy Lengyelország haladéktalanul válaszolni fog a fehérorosz hatóságok döntésére. Úgy értékelte, hogy Timofiejuk kiutasítása negatív hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra. Aláhúzta egyúttal: hivatalos kapcsolatokra gondol, mivel a két nemzet közötti viszonyt "nagyon jónak" tartja. Nyilatkozatában Przydacz a politikai foglyok szabadon bocsátására és az alapvető állampolgári jogok betartására szólította fel Fehéroroszországot. 

A német oltási bizottság vezetője szerint engedélyezni fogják az orosz vakcinát az EU-ban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.10. 19:29

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Thomas Mertens azt mondta, hogy a Szputnyik V egy „ügyesen felépített” szer.
Várhatóan engedélyezik majd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz oltóanyag forgalmazását az Európai Unióban – mondta a német szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő testület, az állandó oltási bizottság (STIKO) vezetője egy szerdai lapinterjúban. Thomas Mertens a Rheinische Post című lapban közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szputnyik V
„egy jó oltóanyag, amelyet vélhetőleg egyszer majd az EU-ban is engedélyeznek”.

Hozzátette, hogy az orosz kutatók igen tapasztaltak a vakcinafejlesztésben, és a SARS-CoV-2 elleni készítményük „ügyesen felépített” szer. Kifejtette, hogy a Gamaleja kutatóintézet fejlesztése az úgynevezett vektorvakcinák csoportjába tartozik, csakúgy, mint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari óriáscég együttműködésével kifejlesztett oltóanyag. Azonban az AstraZeneca-vakciával ellentétben a Szputnyik V más-más úgynevezett vektorvírust tartalmaz az első és a második adagban, ami „nagyon okos megoldás, mert így megakadályozza a vektorokra adott immunválaszok révén esetleg fellépő hatékonyságcsökkenést”. A független egészségpolitikai tanácsadó testület vezetője a többi között arról is szólt, hogy biztosra vehető, hogy gyerekeknek is lesz oltás a SARS-CoV-2 ellen.
– A gyártók már vizsgálják, hogy miként hatnak szérumaik gyerekeknél

– mondta, megjegyezve: nem biztos, hogy még az idén lesz ebből valami, de előfordulhat, hogy az év végén már el lehet kezdeni a gyerekek beoltását.

Az oltási kampány németországi alakulásáról szóló kérdésekre azt mondta, nem szívesen ad előrejelzést arról, hogy mikorra lehet beadni a védőoltást mindenkinek, aki szeretné.
– Ugyanakkor legalábbis remélem, hogy őszre már jól látható lesz az oltások hatása

– mondta Thomas Mertens.

Rámutatott, hogy a kampány elsőbbségi sorrendjének elején álló csoportoknál, az idősotthonok és az ápolási otthonok lakóinak körében máris jelentősen csökkent a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma. Szerdára már 48-ra nőtt azoknak az országoknak a száma, ahol a Szputnyik V-vel való oltást engedélyezték, az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) szerint. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyik vezetője azonban pár napja azonban arra kérte az európai uniós tagországokat, hogy tartózkodjanak a Szputnyik V oltóanyag engedélyeztetésétől, amíg az ügynökség nem vizsgálta meg biztonságosságát és hatékonyságát.