Az admirális a szenátus fegyveres erők bizottsága előtt beszélt a veszélyről. Szerinte Kína térségbe vezényelt hadieszközei alapján arra lehet következtetni, hogy agresszióra készül. Amerikai szempontból kedvezőtlenül alakulnak az erőviszonyok a térségben, csökken az Egyesült Államok elrettentő képessége, és ez merészebbé teheti a pekingi vezetést. Egy kérdésre válaszolva azt is megjegyezte: érdemes lenne újragondolni Washington Tajvanhoz való hozzáállását.
Az egymást váltó amerikai kormányok a “stratégiai kétértelműség” elvét követték: kerülték az állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy megvédenék-e Tajvant. A doktrína eddig sikeresnek bizonyult, Pekinget eltántorította a katonai erő alkalmazásától, de a tajpeji vezetés sem érezte magát annyira biztonságban, hogy egyoldalúan kikiálthassa a sziget függetlenségét.
Az elmúlt években azonban Amerika látványos gesztusokat tett Tajvan felé: Donald Trump kormányzása alatt magasrangú tisztségviselők látogattak el a szigetre és fegyverüzletek is köttettek. Joe Biden ezt az irányvonalat folytatta, amikor januári beiktatására meghívta Tajvan Washingtonban szolgáló diplomatáját, de facto nagykövetét.
A közeledés annak is szólt, hogy 2016 óta egyre ellenségesebbé vált Kína attitűdje a renegát tartománnyal szemben, miután ott a függetlenségpárti Caj Jing-vent választották államfőnek. A politikus tavalyi újraválasztását követően mindennapossá váltak a légtérsértések, és fokozódtak a Tajvan gazdasági-diplomáciai elszigetelését célzó erőfeszítések Peking részéről. A békés újraegyesítést azonban esélytelenné teszi, hogy megbukott a hongkongi modell; bebizonyosodott, hogy a kínai kommunista állampárt fenyegetésként tekint a demokráciára. Így nem alaptalan az aggodalom, hogy Kína megtámadhatja Tajvant, s az a kérdés sem elhanyagolható, hogy az Egyesült Államok a gyakorlatban hajlandó-e megvédeni a szigetet.
