Attól tartok, hogy az Alkotmánybíróságra ráférne egy kis szeminárium az alkotmánybíráskodás tananyagából. Most éppen nem tartják alkotmányellenesnek a gödi különleges gazdasági övezet kijelölését, de ennek kapcsán nem fogalmaztak meg érdemben semmilyen alkotmányos indokot, pusztán deklarációkat nyilvánítottak ki.
Kifejtették, ha az állam az ellátandó közfeladatot átadja egy másik önkormányzatnak – ez esetben a megyei önkormányzatnak -, akkor ez a közfeladat ellátásához kapcsolódó ingatlanok tulajdonának ingyenes átadásával is járhat, ami nem minősül kisajátításnak.
Ha az állam hatalmi döntéssel és az erőfölényével visszaélve elveszi az önkormányzat vagyonát, az bizony - akárhogy cizelláljuk is - kisajátítás. Megvalósulásának és a tény megállapításának nem feltétele annak definiálása, hogy a kisajátított vagyon hová, kihez kerül, tehát a tényállást nem a vagyon új tulajdonosának személye határozza meg. Akkor sem, ha a kormány egy másik önkormányzatnak adja azt át.
A döntés szerint veszélyhelyzet idején a kormány elvonhatja, csökkentheti az önkormányzatok vagyonát. Valójában a veszélyhelyzet fennállása önmagában alkotmányosan nem alapoz meg semmilyen vagyonelvételt. A vagyon tulajdonjogának államhatalmi beavatkozás általi megváltoztatása semmilyen tekintetben nem befolyásolja a veszélyhelyzet felszámolását. Úgy meg különösen nem, ha ez a vagyonátruházás a veszélyhelyzeten túlnyúlik.
Ezen az alapon bárkinek bármilyen vagyonát el lehet venni, és még csak különösebb indok sem kell hozzá. Ráadásul ez - az Alkotmánybíróság döntéséből következően - úgy is megtörténhet, hogy a vagyon eredeti tulajdonosának még csak védekezési, jogorvoslatkeresési joga sincs a vagyona elvétele ellen, nem mehet a döntéssel szemben bíróságra. Már az alkotmányellenes, hogy a döntés jogszabályi formátumú.
Az Alkotmánybíróság nem fogalmazott meg semmilyen olyan érdemi és alkotmányos indokot, amely ok-okozati összefüggést tár fel az önkormányzati vagyon kormány általi elvétele, bárki másnak való átadása és a veszélyhelyzet fennállása, ill. annak elhárítása között.
Csak deklarálták: a kisajátításnak nem minősülő tulajdoni korlátozás alaptörvényellenessége a vizsgált esetben nem állapítható meg, az szükségesnek és arányosnak minősül. Hangsúlyozták, hogy a tulajdonhoz való jog nem minősül korlátozhatatlan alapjognak: az Alaptörvényben foglalt megfelelő garanciák tiszteletben tartása esetén az állami beavatkozás nem kizárt.
Ugyanakkor a döntésből nem derült ki, hogy melyek azok a megfelelő garanciák, és azok teljesültek-e ahhoz, hogy az önkormányzat vagyona pusztán hatalmi szóval elvehető legyen. Ehhez egy deklaráció messze nem elég. Ezt meghaladóan nem látom az Alkotmánybíróság döntésében az általuk hivatkozott szükségességet, sem az arányosságot. Melyek ezeknek a paraméterei? Azért és attól még nem áll meg sem a szükségesség, sem az arányosság, hogy szerintük a kormány által megvalósított kisajátítás nem kisajátítás.
Az Alkotmánybíróság a döntésében arra is rámutatott, hogy veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai pedig túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán.
Ezzel szemben a veszélyhelyzetben szükséges azonnali intézkedések nem teljesedhetnek ki és nem valósulhatnak meg abban és azáltal, hogy egyszerűen elveszik valamely önkormányzat vagyonát, és ezt azzal védik meg, hogy ez nem kisajátítás.
Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a szabályozás az érintett jogalanyok között semmilyen különbségtételt nem valósít meg; a vizsgált esetben tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás nem állapítható meg.
Ez sem igaz. Egyrészt a megyei önkormányzatoknak teljesen más a feladat- és hatásköre, más a funkciója, más a kötelezettsége, mint egy települési önkormányzatnak. Tehát ahhoz, hogy a települési feladatokat a megyei önkormányzatok láthassák el, e tekintetben a törvényi szabályozást is alapjaiban kell átalakítani. Ez pedig nem történt meg.
Ezért is: olyan szempontból valóban nem állapítható meg a visszamenőleges hatályú szabályozás tilalma, hogy ezen konkrét jogkérdést illetően mindeddig nem is történt jogszerű és alkotmányos szabályozás. Viszont olyan szempontból megvalósult, hogy a kormány nem a veszélyhelyzet előtt rendelkezett az elvonásról, hanem már a folyamatában.
Az pedig egyértelműen alkotmányellenes, hogy a kormány veszélyhelyzetben is csak és kizárólag törvényeket írhat felül, alkotmányos szabályozást, alapvető alkotmányos jogelveket nem. A veszélyhelyzet fennállása az alkotmányos jogok kormányrendeleti szintű elvonására, korlátozására, megváltoztatására nem ad alkotmányos jogalapot. Úgy meg főleg nem, ha sem ok-okozati összefüggést nem igazolnak, sem pedig alkotmányos érvet nem fogalmaznak meg arra tekintettel, hogy a vagyon miért nem maradhat eredeti tulajdonosánál.
Ezért sem látom semmilyen alkotmányos indokát, hogy a veszélyhelyzettel szembeni fellépést mennyiben segíti elő az önkormányzati vagyon kormányzati közreműködés általi tulajdonosváltása. Akárhogy is forgatom, az Alkotmánybíróság döntése bizony alkotmányellenes.