Előfizetés

AstraZeneca: szerintünk nem növeli a vérrögképződés kockázatát a vakcina

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.22. 12:23

Fotó: JOHANES CHRISTO / NurPhoto / AFP
Ez külön is vizsgálták, az Egyesült Államokban, 30 ezer emberrel végzett teszten megállapították azt is, hogy az oltóanyag 79 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a Covid-19 tüneteinek kialakulását, ráadásul minden korcsoportban.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett, koronavírus elleni oltóanyag 79 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a Covid-19 tüneteinek kialakulását, és nem növeli a vérrögképződés kockázatát – közölte hétfőn a gyártó egy széleskörű teszt eredményére hivatkozva, amelyet az Egyesült Államokban végeztek. Az AstraZeneca arról számolt be, hogy oltóanyaga 100 százalékban akadályozta meg, hogy a beoltottaknál súlyos vagy életveszélyes tünetek alakuljanak ki vagy kórházba kerüljenek. Korábban nem nyert bizonyítást, de az a teszt arra is rávilágított, hogy az AstraZeneca oltóanyaga
minden korcsoportban, így az időseknél is hatékony.

A gyógyszergyártó kiemeli, hogy független bizottság külön vizsgálta, hogy az oltóanyag növeli-e a vérrögképződés kockázatát és az igen ritka, főként fiatalabb nőknél előforduló agyi vénás sinustrombózis (CVST) veszélyét, és 21 583 résztvevő bevonásával megállapították, hogy legalább egy adag vakcina beadását követően nem találtak megemelkedett kockázatot, CVST pedig egyáltalán nem fordult elő. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájának alkalmazását a tudományos bizonyítékok ellenére az elmúlt hetekben rövid időre több ország leállította, miután felmerült, hogy az oltóanyag vérrögképződési problémákat okozhat. Ezt követően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megvizsgálta a vakcinát, és arra jutott, hogy az oltás előnyei messze meghaladják a potenciális kockázatokat, az oltóanyag pedig hatékony és biztonságos. Magyarország ezen két szervezet útmutatásai alapján nem függesztették fel az oltóanyag használatát.     A múlt héten a Norddeutsche Rundfunk német regionális közrádió arról számolt be, hogy a greifswaldi oktató kórház kutató kiderítették, hogy mi okozhat egyeseknél vérrögképződéses reakciót, amelyet így célzott terápiával orvosolni lehet, de kutatási eredményeiket egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az amerikai tesztben 30 ezer ember vett részt. Húszezren oltóanyagot, tízezren pedig placebót kaptak. A kísérlet egyike azoknak, amelyeknek adatait a gyártónak be kell nyújtania az amerikai gyógyszerfelügyeletnek, hogy jóváhagyják az oltóanyag alkalmazását az Egyesült Államokban, ahol ezt az oltóanyagot egyelőre még nem hagyták jóvá.

Nem foci ez, gyerekek! - Leszámoltak a szerb ultrákkal

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.22. 11:30

Fotó: TALHA OZTURK / AFP
A Szerb Haladó Párton belüli leszámolás lehet az oka, hogy a rendőrség keményen fellépett a belgrádi Partizanhoz köthető, a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló szurkolói csoport ellen.
A szerb média hetek óta azt feszegeti, milyen kapcsolat alakult ki a kormány és a kábítószermaffiában is érdekelt futballhuligánok között. Azóta, hogy Zoran Djindjic néhai miniszterelnök 2003-as meggyilkolása nyomán felszámolták a "zimonyi klánt", a hatóságok legsikeresebb akciójának tartják a belgrádi focicsapat, a Partizán hírhedt szurkolószervezete, a Janicsárok vezetője, Veljko Belivuk és 21 további társának letartóztatását. A rendőrség a februári razzia során számos ingatlant, üzlethelyiséget, kávézót, éttermet vizsgált át, illetve fegyvereket, kábítószert, pénzt és személygépkocsikat foglalt le. Az ügy legnagyobb kérdése: miért éppen most csapott le a rendőrség? Belivuk és társai ugyanis nem csak lelkes szurkolásukról ismertek, hanem arról is, hogy szoros kapcsolatokat ápolnak a szervezett bűnözéssel. Miért nem számolták fel korábban ezt a csoportot? – kérdezgette a független szerb sajtó. Veljko Belivuk kezdetben belgrádi szórakozóhelyek védelmét szervezte, itt ismerte meg az alvilág figuráit. Őrző-védő szervezete lassacskán monopolhelyzetbe került, saját kábítószerpiacot hozott létre, illetve csatlakozott egy montenegrói bűnszervezethez, az úgynevezett Kavac klánhoz. Zsaroltak, vesztegettek, gyilkoltak. Belivuk egyik fő embere a sokatmondóan Hentesnek nevezett Marko Miljkovic volt, akit különösen kegyetlen alvilági figuraként ismertek. Belivuk és csapata mind nagyobb befolyást szerzett a Partizanban, olyannyira, hogy – amint a Magyar Szó emlékeztet rá – még a klub szolgálati autóját is használta és 5000 euró fizetést követelt ki magának. A rendőrség eredetileg három gyilkossággal gyanúsította a letartóztatottakat, de a csoport legalább tíz-tizenkét személy tavalyi eltűnéséért is felelhet. Nyilvánvaló, hogy ez a bűnszövetkezet nem működhetett volna a legfelsőbb állami szervek tudomása, támogatása nélkül. Tudni kell, hogy a kilencvenes évek elejéig klubszinten sikeres volt a jugoszláv labdarúgás, 1991-ben a Crvena zvezda megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (a mai Bajnokok Ligáját). A háború alatt azonban teljesen kiürült a belgrádi foci, minden épkézláb játékos Nyugatra ment, a szankciók miatt ráadásul elapadtak a bevételi források. Mivel az államnak pénzre volt szüksége, Slobodan Milosevic rezsimje együttműködött az alvilággal és illegális forrásokból tett szert bevételre. A maffia ennek nyomán behálózta az állami vezetést és vele a fociklubokat. Abban tehát semmi új sincs, hogy a szurkolói csoportokba beférkőzött a szervezett bűnözés. Aleksandar Vucic szerb elnök a Crvena zvezda drukkere, és bár más szurkolói csoportokkal is szoros kapcsolatban áll, a Partizannál nem volt túl népszerű. Hírek szerint Belivuk egyik jobbkeze, a 2018-ban meggyilkolt Sale Mutavi (valódi nevén Aleksandar Stankovic) feladata volt, hogy rendet tegyen a Partizan szurkolói között és megakadályozza, hogy az elnököt becsmérlő és bizonyos férfiúi vonzalmait firtató rigmusokat skandáljanak a lelátóról. Feltűnő volt egyébként, hogy az elnök fia is előszeretettel mutatkozott alvilági figurák, szurkolói csoportok társaságában. Ha ezt valaki szóvá merte tenni, rögtön kikiáltották „a nép ellenségének”, hiszen a kis Vucic „csak a focit szereti”, ahogy ezt egy ízben Ana Brnabic miniszterelnök is a bírálók fejéhez vágta. A Danas című ellenzéki lap szerint a kabinet elsődleges célja a mostani letartóztatásokkal valójában nem az, hogy megtisztítsa a közéletet a huligánoktól. A háttérben Vucic és volt belügyminisztere, a jelenleg a hadügyeket irányító Nebojsa Stefanovic küzdelme áll. Az már korábban kiderült, hogy kettejük között „nincs meg a kémia”: a rendőrök 2019-ben egy Ópazova melletti  birtokon 650 kilogramm szárított marihuanát és 65 ezer tő kannabiszt foglaltak le. Az ügy kapcsán a Vucic által fémjelzett Szerb Haladó Párt (SNS) illetékesei kerültek gyanúba, sőt, az elnök testvére, Andrej Vucic is. A tavalyi szerb választás után Stefanovic a védelmi tárcát kapta. Befolyása ezzel csökkent, de emberei már a titkosszolgálatnál és a belgrádi városházán is beépültek. Akadnak olyan feltételezések, miszerint a kormánykoalícióba bevett, egykori olimpiai bajnok vízilabdás, Aleksandar Sapic lehet majd a főváros polgármestere, hogy kifüstölje onnan a volt belügyminiszter csapatát. Dusan Teleskovic, a Nedeljnik című lap újságírója úgy véli, hogy az elnök alábecsülte a volt belügyminiszter erejét és képességeit. A bajok azután kezdődtek, hogy Vucic Stefanovicot nevezte ki nemzetbiztonsági koordinátornak. A pletykák szerint a volt belügyminiszter akadályozta meg, hogy Vucic betekintést nyerjen a belgrádi pénzügyekbe. Az elnöknek egyre kevésbé tetszett Stefanovic befolyásának növekedése és az, hogy az őt körülvevő emberek egyre gyorsabban gazdagodnak. Vucic sajtóértekezleten mutatta be, hogy Belivuk és bandája milyen brutális gyilkosságokat követett el. Az ügyet jól ismerő Michael Martens újságíró a Frankfurter Allgemeine Zeitungban ezzel kapcsolatban úgy vélte, az elnök időzítése mögött talán az állt, hogy valójában „megelőző csapást” akart végrehajtani, mert Stefanovic állítólag leleplező dokumentumokra tett szert ellene.  Akárhogyan folytatódjék is az ügy, a Belivuk-ügy tényleg nem a fociról szól. 

Borotvaélen táncol a skót függetlenség

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.03.22. 09:30

Fotó: EWAN BOOTMAN / AFP
Skócia jövője szempontjából kritikus hét következik.
Skócia jövője szempontjából kritikus hét következik. Kedden hozza nyilvánosságra az edinburghi-i parlament bizottsága az Alex Salmond, a Skót Nemzeti Párt (SNP) korábbi vezetője és az autonóm kormány volt feje elleni vizsgálatról készült jelentését. Egy nappal később pedig a Holyrood parlament elé kerülhet az SNP és az adminisztráció jelenlegi főnökével, Nicola Sturgeonnel szembeni bizalmatlansági indítvány. 
A szavazás csak akkor kerülhető el, ha a karizmatikus politikus előtte bedobja a törülközőt.

Az SNP az 59 mandátumból 48-cal rendelkezik. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogyan kezelte a törvényeket megsértve a skót kormány két köztisztviselőnő molesztálási panaszát Salmonddal szemben. A politikus panaszt emelt az eljárás ellen a skót legfelső polgári bíróságánál, amely úgy ítélte meg, hogy az ügyet nem kezelték tisztességesen, azt nyilvánvaló előítéletek árnyékolták be. A testület költségei fedezésére több mint félmillió fontot, közel 220 millió forintot ítélt meg Salmondnak, akit korábban, egy ettől független bűnügyi eljárásban felmentettek a zaklatás vádja alól. A sérelmek azonban rávilágítottak a skót kormányban 2007 és 2014 között uralkodó viszonyokra, amikor Sturgeon volt Salmond helyettese. Az aktuális, a végkifejlet felé araszoló ügy arról szólt, mit és mikor mondott Nicola Sturgeon mentorának, egyben szoros személyes barátjának. A miniszterelnök asszony a parlamentben azt állította, világossá tette Salmond számára, hogy nem avatkozik be a kormány vizsgálatába. Elődje viszont úgy emlékszik, hogy Sturgeon megígérte, kiáll mellette, segítségére lesz a meghallgatások során. A tartományi vezető törvényhozási ellenzéke, első helyen a skóciai konzervatívok fiatal, dinamikus irányítója, Ruth Davidson az ellentmondásban kiváló alkalmat talált Sturgeon lejáratására, akár politikai pályafutása tönkretételére. A vizsgálat során a kormányfő nyolcórás, a tévében élőben sugárzott, kíméletlen meghallgatásnak volt kitéve.
A keddi közzététel előtt kiszivárgott, hogy a kilenctagú, SNP-elnökség alatt álló bizottság 5-4 arányban úgy döntött, Sturgeon félrevezette a testület vizsgálatát, amennyiben írásban benyújtott tanúvallomása pontatlan volt.

 Ez egyben azt jelenti, hogy megsérthette a miniszterek etikai kódexét. Az egyetlen pozitívum Nicola Sturgeon számára, hogy nem hangzik el a kulcsfontosságú "tudatosan, szándékosan" kifejezés, különben politikai karrierje nyomban múlt időbe kerülne. A grémium három SNP-tagja által kiadott közlemény "szégyenteljesnek és helytelennek" nevezte, hogy az ellenzéki honatyák "minden alapot nélkülöző politikai kijelentéseket tettek". Sturgeon szóvívője egy másik kommünikében nem állított kevesebbet, mint hogy a "bizottság tudatosan semmibe vette és elhallgatta a bizonyítékokat". Ruth Davidson, akinek ez az edinburgh-i hattyúdala, miután a május 6-i tartományi, polgármesteri és részleges helyhatósági választások után a westminsteri felsőházba teszi át székhelyét, kijelentette, "ha Nicola Sturgeon-ben van egy parányi tisztesség, át kell gondolnia a pozícióját. Lehetősége van a helyes utat választani és lemondani". A skóciai politikai fejlemények súlya sokkal nagyobb, mint pusztán Sturgeon jövője. Az ő március 3-i meghallgatása óta drámaian csökkent a tartomány függetlenségének támogatottsága. A The Sunday Times-ban megjelent friss közvélemény-kutatás szerint március 5-e és 7-e között a skótok 50 százaléka, míg korábban, február 12-e és március 1-je között 56 százaléka készült a skót függetlenségre voksolni egy esetleges népszavazáson.