pedagógusok;felsőoktatás;

2021-03-24 06:00:00

Továbbra sem elég vonzó a pedagógusképzés

A tavalyi évhez képest idén valamivel többen jelentkeztek pedagógusképzésekre, de az továbbra sem mondható el, hogy ez a képzési terület visszanyerte korábbi népszerűségét.

A felvi.hu adatai szerint most összesen 13 110-en adtak be jelentkezést valamilyen pedagógiai felsőoktatási szakra, közülük 9791-en első helyen jelölték meg a választott képzést. Ez mintegy 15 százalékkal több jelentkező, mint 2020 elején, amikor mindössze 11,1 ezren jelentkeztek (ez 37 százalékos visszaesést jelentett 2019-hez képest, ekkor még 17,4 ezren adták be jelentkezésüket). Vagyis a mostani az elmúlt tíz év második legrosszabb jelentkezési aránya a pedagógusképzésben. A csúcspont 2016-ban volt, amikor még 20,3 ezren jelentkeztek az év eleji felvételi időszakban.

Ugyanakkor még a korábbi, magasnak mondható jelentkezési arányok ellenére is évek óta visszatérő probléma a tanárhiány kérdése. Általában a jelentkezőknek valamivel több mint fele nyer felvételt (tavaly szeptemberben mintegy 6400-an kezdhették meg tanulmányaikat a pedagógusképzésben), de még közülük is sokan lemorzsolódnak. Az Oktatási Hivatal „Lemorzsolódási vizsgálatok a felsőoktatásban” című, tavaly kiadott tanulmánya szerint a pedagógusképzés területén átlagosan 23-28 százalékos a lemorzsolódás, vagyis a felvettek legalább negyede nem jut el a diplomaszerzésig. Ráadásul azok közül, akik megszerzik az okleveleiket, sokan nem pedagógus munkakörben helyezkednek el. Az Oktatási Hivatal egy korábbi adatközlése szerint például a 2018/2019-es tanévben 8026-an szereztek pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget, de a pályára lépők száma 6039 volt.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok körében a korai pályaelhagyás is jelentős, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat. – Az elmúlt években egyszer sem haladta meg a háromezret azoknak a pályakezdő tanároknak a száma, akik sikeres minősítő vizsgát tettek – állítja Totyik Tamás. Szerinte az idei jelentkezési adatok „egy árnyalatnyival” jobbak a tavalyinál, de a szakmát nem fogják kihúzni a gödörből. Mint arról nemrég a Népszava is beszámolt, a főállású pedagógusok száma 2016 óta folyamatosan csökken, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2020/2021-es tanévben 146,7 ezer olyan pedagógus szerepel a nyilvántartásban, akit főmunkaviszonyban foglalkoztatnak a köznevelésben és a szakképzésben – ez háromezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most.

A PSZ a Köznevelési Információs Rendszer adatai alapján egy becslést is készített a várhatóan nyugdíjba vonuló pedagógusok évenkénti számáról, e szerint a következő öt évben összesen mintegy 15 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, s ebben a statisztikában nem szerepelnek például a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok. Bár a kormányzat rendszerint tagadja, hogy tanárhiány lenne, a kompetenciamérések során kikért intézményvezetői nyilatkozatok alapján nem ez a helyzet, 2018-ban például 5766 betöltetlen pedagógus álláshely volt az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Totyik Tamás szerint a tanárhiány ennél is jelentősebb, hiszen az intézményekben a betöltetlen óraszámokat sok esetben szétosztják a többi pedagógus között. A PSZ alelnöke úgy véli, ha az álláshelyeket a jogszabályban előírt kötelező heti 22 órával számolnák, a szakképzéssel együtt a tízezret is meghaladná a betöltetlen álláshelyek száma.

– Nagyon komoly problémák elé néz a magyar közoktatás, ha nem változik a helyzet. Az egyik legsürgetőbb lépés a pályakezdők bérének jelentős emelése lenne – fogalmazott Totyik Tamás. Mint mondta, egy diplomás, pályakezdő pedagógus ma nettó 140 ezer forint körüli összeget visz haza, majdnem annyit, mint egy általános iskolai végzettségű iskolaőr. Szerinte a 2013-ban bevezetett életpályamodell csődöt mondott, az akkori bérrendezés a garantált bérminimum emelkedése miatt elveszítette értékét. Hozzátette: egy kezdő pedagógus már Romániában is többet keres, mint Magyarországon, s ott még a kötelező óraszámok is alacsonyabbak.  

Elbizonytalanított felvételizők

Valamennyi nagyobb magyarországi egyetemre többen jelentkeztek idén, mint egy évvel korábban, kivéve a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SZFE) – derült ki a felvi.hu friss felvételi adataiból. Az SZFE-re 2020 elején összesen 1390-en adták be jelentkezésüket, idén 1262-en, vagyis mintegy tíz százalékkal kevesebben. Ez ellentmond Vidnyánszky Attila, az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke nyilatkozatának, aki februárban azt mondta: az SZFE-re idén öt százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. A jelentkezők elbizonytalanodásában nagy szerepet játszhat az egyetem botrányoktól sem mentes átalakulása államiból alapítványi fenntartású intézménnyé.

Az elmúlt években az SZFE-n kívül még kilenc másik intézmény esett át a „modellváltáson”: a Budapesti Corvinus Egyetem még 2019-ben, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem tavaly, a Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem pedig idén februárban (utóbbi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik tovább). A jelentkezők száma viszont mindenhol nőtt, egyedül a Neumannra jelentkeztek egy kicsivel (38-al) kevesebben, mint egy évvel korábban.

Még idén alapítványi fenntartásúvá válik a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, ám a jelentkezők számában ez nem okozott visszaesést, sőt a tavalyinál többen szeretnének bekerülni ezekbe az intézményekbe. Debrecenbe például 16 189-en jelentkeztek, 2706-al többen, mint tavaly. A legnépszerűbb egyetem továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahova idén 26 562-en adták be jelentkezésüket, 2445-el többen, mint egy évvel korábban.

A jelentkezők összlétszáma most 101 878 volt, ami mintegy 11 százalékkal több, mint tavaly. A 2020-as évben ugyanakkor negatív rekord dőlt meg az egyetemre jelentkezők számában: összesen 91 460-an jelentkeztek, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint 2019-ben. Az egyetemen továbbtanulni vágyók 2001 óta egyszer sem voltak ilyen kevesen. A visszaesést főleg a kisebb vidéki egyetemek érezték meg, átlagosan mintegy 30 százalékkal jelentkeztek kevesebben ezekbe az intézményekbe. Ebben nagy szerepe volt annak a kormányzati elképzelésnek, mely szerint 2020-tól kötelező lett volna a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez. Ettől a tervtől csak az utolsó pillanatban, néhány héttel a felvételi időszak indulása előtt álltak el, miután a kormány is belátta, hogy ez minden eddiginél jelentősebb létszámcsökkenést okoz az egyetemeken.

A jelentkezők számának idei, enyhe növekedése a tavalyi mélyponthoz képest ugyan valóban javulás, viszont továbbra sem éri el a 2019-es szintet sem, amikor 112 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Bár a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium hatalmas sikerként tálalta a jelentkezők számának idei növekedését, a mostani szám az elmúlt tíz év harmadik legrosszabb jelentkezési aránya: az ideinél csak 2020-ban és 2013-ban jelentkeztek kevesebben.