Zöldzóna;erdők;biodiverzitás;járványok;

Képünk illusztráció

- Összefüggést találtak a fakitermelés és a járványok kialakulása között

Francia kutatók szerint a földhasználat változása a biológiai sokszínűség elvesztésével jár, a leegyszerűsödött életterek pedig kedveznek a kórokozóknak és betegséget hordozó állatoknak.

Jelentős statisztikai összefüggést találtak az erdők kitermelése és az állatokkal terjedő, fertőző betegségek kialakulása között francia kutatók. A Frontiers in Veterinary Science című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint ugyanakkor részben az erdősítés is megnöveli az ilyen betegségek számát, és hasonló figyelhető meg például az olajpálma-ültetvények esetében: minél nagyobb területet foglalnak el, annál gyakrabban alakulnak ki fertőző betegségek.

„A pontos ökológiai mechanizmust nem ismerjük még, de feltételezhető, hogy az ültetvények a természetes erdős területek kárára fejlődnek, az újratelepítés pedig főként monokulturális erdőkből áll, amelyeket a füves területek kárára alakítanak ki” – mondta Serge Morand, a párizsi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársa. A földhasználat mindkét változása a biológiai sokszínűség elvesztésével jár, 

a leegyszerűsödött életterek pedig kedveznek a kórokozóknak és betegséget hordozó állatoknak.

A szerzők szerint egy egészséges, fajokban gazdag erdőben egy sor ragadozó szűri meg és iktatja ki a betegségeket. Ha egy ilyen ökoszisztémát olajpálma-ültetvénnyel, szójamezővel vagy eukalipuszokkal helyettesítenek, a különleges igényű fajok eltűnnek és az olyan fajok kezdenek el terjedni, mint a patkányok és a moszkitók, amelyek patogéneket terjesztenek az emberi és nem emberi élőhelyeken.

Morand és kollégája, Claire Lajaunie, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet munkatársa az 1990 és 2016 között bekövetkezett változásokat figyelte meg világszerte. Elemzésükhöz az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világbank adatait használták. Egy fertőző betegségekkel foglalkozó adatbank szerint az érintett időszakban több ezernyi járvány alakult ki, amelyeknél a kórokozó közvetlenül vagy például rovarokon révén került az állati gazdatestből az emberre.

Az ilyen betegségek adott országban történő fellépését a kutatók összefüggésbe hozták az ország erdős területeinek, olajpálma-ültetvényeinek méretével és demográfiai adataival. Erős kapcsolatot találtak a fakitermelés és a járványok, például a malária és az ebola között a trópusi országokban, például Brazíliában, Peruban, Bolíviában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kamerunban, Indonéziában, Mianmarban és Malajziában.

Ezzel szemben a mérsékelt övi régiókban, például az Egyesült Államokban, Kínában és Európában a fatelepítés és a betegségek között találtak összefüggést. Ilyen betegség például a kullancsok által terjesztett Lyme-kór.

A tudósokat meglepte, hogy az olajpálmák és a járványok között Kínában és Thaiföldön is találtak összefüggést, holott ezekben az országokban kismértékű az erdők irtása. Ezeken a területeken azonban gyakoribbak a szúnyogok által terjesztett betegségek, például a dengue-láz, a Zika-vírus és a sárgaláz.

Kiss Csaba korábban megtagadta a koronavírus elleni vakcina beadását.